„Az abnormalitás normalizálódik” – kerekasztal-beszélgetés a magyar felsőoktatásról

Január 22-én ünnepelte ötéves születésnapját az Akadémiai Dolgozók Fóruma, ebből az alkalomból kerekasztal-beszélgetést szerveztek Budapesten. A meghívott vendégek közt volt Ádám Zoltán, a Corvinus korábbi oktatója, Gyenge Zsolt, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, Havas Attila, a Közgazdaságtudományi Intézet főmunkatársa, valamint Kamarás Katalin, a Wigner Fizika Kutatóközpont vegyésze. A beszélgetést Lőrincz Viktor, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa moderálta. A beszélgetés résztvevői korántsem festettek pozitív képet a felsőoktatás helyzetéről: szóba került többek között a modellváltás és a tudomány szabadsága is.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) 2018-ban jött létre, azzal a céllal, hogy előmozdítsa a tudomány és az oktatás szabadságának tiszteletben tartását. Tagjai 2018 óta a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatában dolgozók. A kutatóhálózatot az MTA-tól kormány 2019-ben elszakította, ennek hatására az ADF egyesületté alakult, és azóta is szót emelnek a túlzott központosítás ellen, valamint a kutatóintézetek és a tudomány szabadsága mellett.

Vizsgabotrány, rektorválasztás

A kerekasztal beszélgetés során a résztvevők első körben a modellváltás utáni állapotokról beszélgettek. Ádám Zoltánt kérdezték arról, hogy az alapítványi modellváltás hozzájárult-e a Corvinuson történt vizsgabotrányhoz, illetve, máshogyan kezelte volna-e a korábbi szenátusi vezetés a botrányt?

Ádám szerint eleve aggályos az, hogy a kormány egyetemi alapítványok élére politikusokat nevez ki, akik így nem tartoznak elszámolással senki felé. Problematikusnak nevezte, hogy a Corvinus esetében egy gazdasági társasággal (Mol) szemben kerül kiszolgáltatott helyzetbe egy felsőoktatási intézmény, hiszen a Mol osztalékai jelentik a bevételi forrást az intézmény számára. A vizsgabotrányról és a kirúgásáról elmondta, szerinte ha a korábbi egyetemi struktúra maradt volna fenn, elképzelhetetlen lett volna ilyesmi.

Gyenge Zsolt ezután arról számolt be, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) esetében is kecsegtető ígéretek hangzottak el a modellváltás mellett, többek között elhangzott az adminisztrációs terhek csökkentése, az ingatlanvagyonok megszerzése, több forrás, kiszámítható költségvetés, nagyobb szabadság. Ezekből szerinte nem sok valósult meg, sőt az adminisztrációs terhek a többszörösére emelkedtek, és az intézményt áthatja a belső bizalmatlanság.

A modellváltás melletti érvek közt szerepelt az is, hogy nyugati egyetemeken ez egy működő formula, így jó volna meghonosítani Magyarországon is. A Corvinus korábbi oktatója hangsúlyozta:

„A magyar modellben az intézményi struktúraváltás megfelelt egy államilag kiosztott feudumnak, amelyben odaadtak egy egyetemet egy gazdasági csoportnak, ezáltal a tudástermelést ellenőrzés alá vonták. Csák János kuratóriumból való távozását követően a helyét a Wizz Air vezérigazgatója, Váradi József vette át. Azon a napon, amikor Váradi helyet kapott a Corvinus kuratóriumában, Anthony  Radev Corvinus-elnök pozícióhoz jutott a Wizz Airnél.”

Havas Attila, a Közgazdaságtudományi Intézet munkatársa hozzátette: a különbség a nyugat-európai magánegyetemek és a magyar modellváltott magánegyetemek közt az, hogy előbbieket eleve magánegyetemként hozták létre, és adományokból kell gazdálkodniuk. Míg utóbbiaknak csak a neve utal a magánegyetemi formára.

Ezt követően a MOME korábbi rektorpályázata is szóba került. Az egyetem docense az ügy kapcsán elmondta, a MOME tavaly januárban írta ki a pályázatot. A folyamat egy ideig nagyon transzparensen folyt, a szenátus egy jelöltet támogatott, aki a kuratórium jóváhagyása elé került. Ezt követően azonban a kuratórium saját hatáskörben elhalasztotta a jelölt kinevezését, és zárt körben újabb tárgyalásokat kezdeményeztek két másik jelölttel. A pályázaton végül nem a szenátus jelöltjét választották meg.

Az intézményben bevezették, hogy a kuratórium hozza meg a végleges döntést, akár a szenátussal ellenkezőt is. 

Így volt ez a rektorválasztással is. „Elhittük, hogy van értelme” – foglalta össze Gyenge Zsolt.

Van, ami jól működik, de az oktatók nem teljesen elégedettek

Az autonómia kérdésköre kapcsán a kutatási téma szabad megválasztása is fontos szempont lehet. A beszélgetésen résztvevők arról számoltak be, hogy több olyan kutatóintézeti munkatársuk kutatási tervét elutasították, akikre szakmájuk zászlóshajójaként lehet tekinteni. Volt, ahol a pályázat nevét kifogásolták a bírálók, de akadt olyan is, ahol szigorú és értelmetlen szabályokat támasztottak a beadott kutatási terv terjedelmét, küllemét illetően is.

Szóba került, hogy mennyire elégedettek a modellváltott egyetemek munkatársai, oktatói a jelenlegi helyzettel. Ádám Zoltán elmondta, hogy a Corvinuson néhány héttel ezelőtt készült dolgozói felmérés, amelyben a dolgozók nagy része rossz véleménnyel van a vezetésről és annak tevékenységéről. „A kollégák kiszámíthatatlannak és méltánytalannak tartják azt, ahogyan az egyetem működik.”

A nemzetközi publikációs teljesítmény javulása szintén a modellváltáshoz és annak ígéreteihez kapcsolódott. Ádám Zoltán szerint a publikációs tevékenység nőtt, ez pozitívum, hiszen jót tesz az intézménynek ha érdemi kutatómunka folyik a falai között. A MOME jellegéből fakadóan nem csak megjelentetett publikációkban méri az outputokat, hanem elkészült műalkotásokban, termékekben, művészi munkákban. Ennek fejlesztésére az intézményen belül  létrehoztak egy belső mérési rendszert.

A résztvevők a kommunikációval sem teljesen elégedettek: Kamarás Katalin elmondta, hogy a kutatóhálózat fenntartója nem folytat párbeszédet a szakszervezetekkel, sértegeti őket.

A beszélgetést az alapítványi egyetemek Erasmus és a Horizont programból való kizárása zárta. A megszólalók arról számoltak be, hogy kezdetben abban reménykedtek, a kizárás csak átmeneti, illetve találnak rá alternatív megoldásokat.

Együttműködést kezdeményeztek külföldi egyetemekkel és kutatóintézetekkel, melyek a bizonytalan állapotok miatt nem kívántak együttműködni, illetve nehéz volt nekik elmagyarázni a jelenlegi állapotokat.

„Minden rendszerben az ember megtanulja elfogadni a rá nehezedő kényszereket és megtanul vele együtt élni. Az abnormalitás normalizálódik” – zárta gondolatait a téma kapcsán Ádám Zoltán.

Szabó-Gödri Rita

Címlapkép: Tüntetés a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának leválasztása és az akadémiai vagyon államosítása ellen, 2019 június elején. Forrás: Átlátszó/Halász Áron.