Seth Stephens-Davidowitz szerint az internetes adatok sokasága lesz a közgazdaság, a pszichológia, a szociológia és a politológia jövője. Segítségével megmagyarázza a politika kiszámíthatatlanságát, az amerikai rasszizmust és freudi kérdésekre keres választ Mindenki hazudik című könyvében.
A világ összes internethasználója napi 2,5 millió trillió bájt adatot termel – ezek az adatok mind a virtuális lábnyom részét képezik. A Big Data, ami napjainkra már nem csak big, azaz nagy, hanem gigantikus, az egész emberiség, egy ország, megye, város vagy egy társadalmi csoport viselkedési mintáit tudja megmutatni, ha a megfelelő elemzési módszereknek vetik alá. A Big Data része minden Google- vagy Bing-keresés, Facebook- vagy Twitter-poszt és -kedvelés, hirdetéskattintás vagy weblaplátogatás.
Seth Stephens-Davidowitz: Mindenki hazudik – Az vagy, amire klikkelsz
2019, Athenaeum Kiadó Kft.
358 oldal, 3799 Ft
Többmillió ember adataiból kifejezetten változatos társadalmi jelenségekre világíthatunk rá, felvetésekre kaphatunk választ, mint például:
Hány meleg férfi van valójában az USA-ban? Vajon a freudi elméletek mennyire alkalmazhatóak azokra az álmokra, amiket a felhasználók az internetre töltenek fel? A gazdagság és a várható életkor hogyan függnek össze, ha a lakhelyet, mint változót is bevonjuk az egyenletbe? Vajon melyik városban van a legnagyobb esélye az embernek arra, hogy a Wikipedián saját szócikke legyen? A terhes nők keresései elárulják, hogy mennyiben más tapasztalat Amerikában vagy Mexikóban várandósnak lenni? Megemelkedik a gyilkosságok száma az erőszakos filmek bemutatását követő órákban?
Ilyen, és hasonló kérdéseket tesz fel és válaszol meg Stephens-Davidowitz, hogy szemléltesse a Big Data működését, hatásosságát, és hibáit. Továbbá elmagyarázza, hogy miért nem számítottak a kutatók Trump nyereségére, és bemutatja, hogy mi alapján számíthattak volna rá, leírja a legfurcsább Google-kereséseket és a legnépszerűbb témákat.
Mindezt azon az elven, hogy az is adat, amire az ember rákeres.
Hiszen feltehető, hogy a terhességmegszakítás kifejezésre keresők nagy része abortuszt szeretne; hogy a muszlimok megölése szókapcsolattal iszlamofób internethasználók próbálkoznak; hogy azok a gyerekek, akik beírják a keresőben, hogy apa megütött, családon belüli erőszak áldozatai; és azok, akik Trump nevét Clintoné előtt írták be, az előbbire fognak szavazni.
A Big Data megmutatja azt is, hogy az utóbbi 5 év alatt Orbán Viktor nevére messze a legtöbben 2018 április 8. és 14. között kerestek rá. Hogy a nemi erőszak kifejezést 2016. április 3. és 9. között kiugróan sokan írták be a keresőbe a Kiss László botrány kirobbanása miatt. Vagy hogy az egész országban Pest megyében keresnek rá a legkevesebben a pornó címszóra, és hogy Tolna, Somogy és Nógrád megyében az utóbbi öt évben nem kerestek rá annyiszor az ellenzék keresőszóra, hogy azt a Google keresőmotorja értékelni tudja. Ezek az információk azonban nem a könyvből származnak, hiszen az csak és kizárólag amerikai adatokkal dolgozik, de a keresési módszerek a könyv olvasása közben könnyen elsajátíthatóak.
Bár az adatok, amiket a Big Data tartalmaz, anonimak, tehát nem köthetőek konkrét emberekhez, kimutatható például az a terület, város, megye, állam vagy ország, ahol többen kerestek rá valamire. Például rasszizmusra, Trumpra, gyilkosságokra vagy a magyar ellenzékre.
A Big Data legnagyobb előnyei közé tartozik az, hogy hatalmas mennyiségű adat alapján akár a legkisebb csoportok szokásait is tanulmányozni lehet. Vegyük például a Nem York állambeli általános iskolai tanárokat vagy a mexikói férfiakat, akiknek a felesége gyereket vár – korábban csak nagyon körülményesen, drágán és hosszú idő alatt lehetett eljutni hozzájuk, az adattudósoknak most viszont csak pár kattintásba kerül.
A Big Data választ adhat olyan kérdésekre, amik kisebb, kevésbé részletes mintával megválaszolatlanok maradnának.
Visszatérve egy korábbi példára: az USA-ban az erőszakos filmek bemutatása utáni órákban a gyilkosságok száma csökkent, de ezt csak az órára, sőt, percre pontos adatok segítségével lehetett igazolni, a napi bontással aligha. Ugyanis csak a film bemutatása utáni órákban csökkent valóban, hiszen addig a potenciális elkövetők moziban voltak, és nem fogyasztottak alkoholt.
Emellett a legnagyobb előnye a gigantikus adatfelhőnek az, hogy a valóságot mutatja. Ahogy a könyv címe is írja, mindenki hazudik, legalábbis amikor egy kutatás kedvéért a kérdezőbiztos arról érdeklődik, hogy mennyi pornót néz, vagy mennyi óvszert használ, biztosan. Ezzel ellentétben a PornHub adatai vagy az óvszergyárak eredményei csalhatatlan és valódi statisztikákat közölnek. Így megtudhatjuk például, hogy sokkal több amerikai férfi kattint melegpornóra, mint amennyien felvállalják, hogy homoszexuálisok lennének. A bevallott és a mért adatok különbsége egy városban pedig például a pszichológiai szolgálatok fejlesztését segítheti.
Az internet segíteségével meg lehet mérni, hogy melyik színű reklámokra kattintanak a legtöbben, hogy milyen betűtípust a legkönnyebb memorizálni, vagy hogy mikor a leghatékonyabb egy telefonos jelzés.
Az adatok felhasználásával így lehet például javítani az oktatási rendszer hatékonyságát, vagy rá lehet venni a felhasználókat, hogy többet aludjanak.
A szerző ugyanakkor felhívja a figyelmet a Big Data veszélyeire is: a nagy cégek ennek segítségével monitorozni tudják, hogy mennyit tud egy vásárló a termékért fizetni. Vagy a kaszinók meg tudják határozni, hogy mennyi ideig hagyhatják a törzsvendéget veszíteni, mielőtt kiábrándul.
Leírja azt is, hogy a Big Data véletlen összefüggéseket is mutathat, ha túl sok változót figyel az ember: nem biztos, hogy az amerikai kosárlabdázók szüleinek a házassága befolyásolja a sikerességet, ha pár száz esetben volt összefüggés, hiszen az anyagi helyzet, az iskolai nevelés, a táplálkozás és ezer másik dolog is közrejátszhat. Így ez a kutatási módszer sem használható önmagában, szüksége van kisebb, de részletesebb adatokkal dolgozó kutatási eredményekre is ahhoz, hogy pontos eredményeket tudjon prezentálni.
Stephens-Davidowitz könyve nem csak szociológusoknak élvezhető, kifejezetten olvasmányos, színes, humoros és érdekes mű. Nagy előnye, hogy nem használja a kelletnél többször a regressziós modell, a korreláció vagy a randomizált kísérlet kifejezéseket, és nem próbálja megtanítani a Kolmogorov-Szmirnov próbát sem.
Viszont megmagyarázza az amerikai elnökválasztás sokak számára meglepő eredményét, bevezet a Google Trends rejtelmeibe és az online adatok legizgalmasabb és legolvasmányosabb részét mutatja be.
Rutai Lili
Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Ma már óvodáskorú gyermekek állítanak elő saját tartalmat és tartják a kapcsolatot szintén kiskorú követőikkel, és ez nem mindig problémamentes.
Idén nyolcadik alkalommal osztották ki a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjat, két fődíjat, és két különdíjat osztott ki a zsűri.
Idén nyolcadik alkalommal adják át a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjat, amelyre a szegénység és a depriváció témakörét feldolgozó anyagokkal lehet pályázni.
A Daphne Caruana Galizia díj győztese idén a hatszáz áldozattal járó, menekültekkel teli halászhajó tragédiájának okait feltáró tényfeltáró cikk lett.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!