„Nincs még egy 2006-ra elég rendőre a hatalomnak” – túlterheltségre panaszkodnak az egyenruhások

Miközben egyesek már zavargásokat jósolnak a választás utánra, ha esetleg megismétlődnének a 2006-os események, ezúttal nem a rendőrség nyerne a budapesti utcákon – állítja bennfentes forrásunk, aki szerint a szervezet olyan szintű működési zavarokkal küzd, ami már a napi szolgálat ellátását is veszélyezteti. Van olyan fővárosi kerület, ahol csak két járőr jut egy műszakra, az előírt létszámot papíron utcai munkát nem végző rendvédelmi igazgatási alkalmazottakkal töltik fel. Eközben az alacsonyabb képzettségű határvadászok és önkormányzati rendészek is sokkal többet keresnek egy diplomás rendőrnél.

„Ez már nem rendőrség, csak látszat” – mondja az Átlátszónak egy vidéki rendőr, aki szerint Pintér Sándor rendszere a működőképessége határán van. Az általunk megkérdezett rendőrségi források egymástól függetlenül számolnak be létszámhiányról, túlterheltségről, alulfizetettségről és a rendőrség parancsuralmi jellegéről. Állításaik szerint már a napi szolgálat megszervezése is nehézségekbe ütközik: vannak helyek, ahol egyetlen járőr jut több százezer lakosra.

A napokban újabb fordulatot vett a Gundalf-ügy: a korábban a Tisza Párthoz köthető, mindössze tizenkilenc éves informatikus, Hrabóczki Dániel – akit a Direkt36 „Titkosszolgálati nyomásra történt házkutatás a Tiszát segítő informatikusoknál. Aztán kibukott egy gyanús művelet a párt ellen” című cikkéből ismert meg a nyilvánosság – a 444-nek adott interjúban kedden arról beszélt, hogy kihallgatásán szándékosan valótlanságokat állított az Alkotmányvédelmi Hivatalnak, mert úgy gondolta, politikai okokból úgyis kitalálnak ellene valamit.

Miközben a kormány épp az eredetileg gyerekpornográfia birtoklásával vádolt informatikusok állítólagos kémügyével próbálja diszkreditálni a Tisza Pártot, az Átlátszó több különböző területen dolgozó rendőrségi forrással és egy neve elhallgatását kérő rendőrrel beszélt – a riportban őt Bélának nevezzük. Szerintük a rendőrség állapota legalább annyira aggasztó, mint az állampolgárok védelmére felesküdött titkosszolgálatoké.

Béla szerint a rendőrség állománya olyan alacsony, hogy a napi szolgálat ellátása is veszélyben van. A fiatalok tömegesen menekülnek, az ötven év felettiek „tartják a frontot”, és ez a káosz teszi lehetővé, hogy a politikai nyomásgyakorlás (például a Nemzeti Nyomozó Iroda politikailag motivált házkutatása) könnyebben átmenjen az állományon és a döntéshozókon.

„Ez már nem rendőrség, ez csak látszat”

– mondja Béla, aki vidéken dolgozik, de elmondása szerint rendszeresen beszél fővárosi kollégákkal, így rálátása van a budapesti viszonyokra is. Szerinte a rendőrség működési zavarai régóta veszélyeztetik a napi szolgálatot: „Van olyan kerület Budapesten, ahol csak két járőr van szolgálatban. De olyan is előfordul, hogy öt kerületre jutnak négyen” – állítja. Ez azt jelentheti, hogy akár több százezer ember biztonságáért egy időben mindössze néhány rendőr felel, miközben a feladatok száma folyamatosan nő.

„Egy kétszázezres településen egyetlen járőrnek kell ellátni mindent – családi balhét, balesetet, eltűnt személyt. Láttam olyan fotót, amin egy húszéves, most végzett rendőr szakközépiskolás lány megy ki egyedül szolgálatra” – meséli.

Béla szerint azokban a vidéki városokban, ahol rendőrképzés zajlik (ilyen Miskolc, Körmend és Szeged) valamivel jobb a létszám, de Budapesten drasztikusan rosszabb a helyzet. Itt a lélekszám sokkal nagyobb, ráadásul a készenléti rendőrség kihelyezett zászlóalja sem pótolja a hiányt. De elmondása szerint vidékén is vannak kritikus területek: Heves és Nógrád megyében, valamint Pécs környékén évtizedek óta nem találnak elég járőrt, hiába kínálnak magasabb fizetést és szolgálati lakhatást.

A fiatalok az első hónapok után feladják

A rendőr szerint a másik probléma, hogy az utánpótlás szinte megszűnt: a két rendőr szakközépiskolában, Miskolcon és Körmenden százötven-kétszázan végeznek évente – a Belügyminisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság nem vezet erről adatokat –, de közülük

sokan már az első hónapokban leszerelnek egészségügyi okok, vagy a túlzott terhelés miatt. 

„A fiatalok, amint munkába állnak, azonnal éjszakáznak, huszonöt-huszonnyolc napot bent kell lenniük a lepukkant laktanyában vagy a szállón. Reggel hétkor kezdik, és annyi feladatuk van, hogy még egy csokit sem tudnak bekapni” – mondja Béla.

A nyilvánosan elérhető adatok (álláshirdetések, nyilatkozatok) alapján egy kezdő járőr jelenleg bruttó 400-500 ezer forintot keres Budapesten, a szolgálati szállások azonban gyakran nem ingyenesek. „Ebből még levonják a huszonöt-harmincezer forintos szállást, ahol két-három fő lakik egy lepukkant hotelszobában, így alig marad valami. Ötödik éjszaka zsinórban, aztán rájönnek, hogy ez nem buli.”

Béla szerint az állományon belül az is nagy feszültséget okoz, hogy megjelentek a határvadászok a rendszerben: „Ők egy hónapos képzéssel kerülnek be, sokszor csak nyolc általánossal. Egy huszonöt év alatti határvadász adómentesen akár kétszer annyit visz haza, mint egy harminc éve szolgáló diplomás riaszos” – mondja. Hozzáteszi: a határvadászok ráadásul kedvezőbb munkarendben dolgoznak, jellemzően nappali szolgálatban, több pihenőidővel.

A határvadászok már Budapesten is rendőri feladatokat látnak el: ők azok a „zöldsapkások”, akiknek egy részét a rendőr szerint a déli határról vezényeltek fel, míg másoknak azt mondták, keressenek maguknak munkát a kapitányságokon.

A riaszosok szintén csak papíron rendőrök: ők azok, akik ügyeletisként, diszpécserként vagy sofőrként a „háttérben” biztosítják a rendszer működését. „Amikor kritikusan alacsony volt az állomány, beolvasztották őket hozzánk, hogy újra elérjük a létszámot. Aki nem vállalta, annak csorbultak a jogai – vezényelhették a határra sofőrként” – mondja a forrásunk.

Ők azok, akiknek 2019-ben egy olyan jogviszonyra kellett felesküdniük, amiben szolgálati időben nem tarthatják maguknál a mobiljukat, nem lehet náluk egy meghatározott összegnél több készpénz, és munkaidőn kívül is be kell számolniuk az elérhetőségükről, tartózkodási helyükről, hogy bármikor visszarendelhetőek legyenek. Aki nem így tett, jó eséllyel búcsút mondhatott az állásának.

A rossz fizetés miatt nagy az elvándorlás

A rendőrségi háttéralkalmazottak fizetéséről nagyon kevés adat érhető el, mivel ők nem a hivatalos bértábla szerint kapják a bérüket. Beszámolók alapján azonban egy érettségizett rendőrségi alkalmazott nagyjából nettó 220-260 ezer, egy diplomás (például jogász) háttérmunkás nettó háromszázezer forint körüli összeget visz haza havonta.

„Senki nem jön ide dolgozni ennyi pénzért. Az összeomlás szélén állunk” – mondja Béla.

A létszámhiány a vezetői szinteket is eléri. „Kapitányok mennek el önkormányzatokhoz a rendészeti igazgatóságra. Nem azért, mert ott jobb, hanem mert többet keresnek. De a tisztek sincsenek agyonfizetve” – meséli. Béla szerint a rendszer nagyjából harminc év lemaradásban van: a negyven alatti korosztály szinte eltűnt az állományból, az idősebbek pedig tömegesen mennek rendelkezési állományba hatvan évesen.

„A Zsaruellátón látható a fotó” – utal Béla arra a Facebook-oldalra, ahová 2019-ben tömegével posztolták a rendőrök a fizetési értesítőiket, miután megkapták a mindössze öt százalékos béremelést.

A rendvédelmi dolgozók életpályamodelljének kifutásával ettől az évtől kezdve megszűnt a rendszeres kompenzáció: a rendőrök utoljára 2022-ben kaptak nagyobb béremelést illetmények formájában, átlagosan 18-44 százalékot. Tavaly ugyan a kormány állítása szerint összesen tizenegymilliárd forintnyi juttatást osztottak szét az állomány tagjai között, de ezek egyszeri kifizetések voltak, amik nem épültek be az alapbérbe. Eközben a reálbért gyakorlatilag elvitte az infláció.

Tűzoltás a fővárosban vidékiekkel

A rendőr szerint a létszámhiányt egyre gyakrabban vidéki egységek felrendelésével próbálják pótolni, például tüntetések biztosítására: a készenléti rendőröket sokszor rövid határidővel vezénylik Budapestre, ami nemcsak a szolgálatszervezést borítja fel, hanem biztonsági kockázatot is jelent. „Volt, hogy kevesebb mint egy óra alatt kellett felérniük az autópályán” – állítja.

Eközben – elmondása szerint – a Terrorelhárítási Központ emberei is megjelennek a demonstrációkon, akár civil ruhában. A TEK helyzete ugyanakkor szerinte élesen eltér a „mezei” rendőrökétől: kiemelt bérezés, szolgálat közbeni ellátás, jobb körülmények. „Háromszori étkezést kapnak szolgálatban, miközben mások örülnek, ha enni van idejük” – fogalmaz.

A problémák nem állnak meg a rendőrségnél. Béla szerint a büntetés-végrehajtásban dolgozók hasonlóan rossz helyzetben vannak: az intézmények túlzsúfoltak, az állomány alulfizetett, folyamatos a munkaerőhiány. „Kétezer embercsempészt engedtek el, mert nincs elég hely és őr sem” – mondja. Állítása szerint a munkakörülmények sem vonzóak:

„ugyanaz a szarhugy fizetés, csótányok között élni – fiatal oda nem megy.”

A rendőr szerint emiatt egyre gyakoribb a házi őrizet és az elektronikus nyomkövetés alkalmazása is. A rendőrséggel párhuzamosan működő önkormányzati rendészetek versenyképesebb alternatívát kínálnak: a két műszakos, napi nyolcórás állásokat akár bruttó hétszázezer forintos fizetéssel hirdetik. Béla szerint ez tovább szívja el a munkaerőt a rendőrségtől, ahol ezzel szemben kiszámíthatatlan munkaidő, túlóra és alacsonyabb bér várja a dolgozókat.

Az Átlátszónál már évekkel ezelőtt is tudósítottunk a rendőri elégedetlenségről: 2019-es cikkünkben egy rendőr arról számolt be, hogy a Készenléti Rendőrségnél nyolcvan-száz órányi túlórával összesen 220 ezer forintot keresett, ami akkor elég volt a megélhetéséhez. Egy vezetőváltás miatt azonban megszűnt számára a túlórázási lehetőség, így kénytelen volt visszatérni a civil életbe.

A 2025-ben nyilvánosságra került, több mint egymilliárd forintos biztosítási szerződés a Belügyminisztérium és a Mészáros Lőrinchez köthető CIG Pannónia között pedig azt is megmutatta, hogy egyébként jelentős források mozognak a rendszerben – de az alapfeladatokat ellátó állomány helyzete ettől még nem javul érdemben.

„Nem fogom megverni, lefújni a gyerekem”

A hvg szerdai videójában nyilatkozó volt rendőrszázados, Bartha Károly szintén arról beszélt, hogy a rendőrség „politikai harapófogóban van”, azok a rendőri vezetők, akik pedig nem álltak be a sorba, „úgy hullottak, mint a legyek”. A mindennapi működés szintjén Béla is érzékeli ezt a nyomást, és a rendszer parancsuralmi jellegét hangsúlyozza:

„Nem az számít, hogy hány esethez mész ki, hanem hogy hány bírságot szabsz ki. Igazoltatni, büntetni kell” – mondja.

Az Átlátszónak nyilatkozó rendőr szerint a legnagyobb kérdés már nem csak az, hogy mennyire túlterheltek az állomány tagjai, hanem hogy a jelenlegi létszámmal és szervezettséggel képes lenne-e a rendőrség egy komolyabb krízishelyzetet kezelni.

Az életkora miatt számára ez már nemcsak szakmai, hanem személyes kérdés is. Az elvándorlás eredménye ugyanis az lett, hogy ötven évnél idősebb rendőröket is kivezényelhetnek tüntetést biztosítani: „Amikor egy tüntetésen állok, és látom a fiatalokat, sokszor a saját gyerekemet látom bennük. És én nem fogom megverni, lefújni a gyerekem” – mondja.

Solti Hanna

Címlapon: Pintér Sándor belügyminiszter Karcagon, a városi rendőrkapitányság új épületének avatásán 2019. április 23-án. (MTI/Czeglédi Zsolt)