Néhány kattintással ellenőrizheted, hogy visszaéltek-e az adataiddal az ajánlóíveken

A kampányhajrában egyre többen találják meg magukat olyan jelöltek ajánlóívein, akiknek valójában soha nem írtak alá. A jelenség nem új: a korábbi választások idején is tömegesek voltak a hamis ajánlások. Újrahasznosított listák, adatszivárgás, barterező kamupártok, kampánypénzek papírzacskóban – utánajártunk a választási kampány láthatatlan üzletágának. 

Olvasónk, Norbert (nevét kérésére megváltoztattuk) egy ismerős tanácsára lépett be az Ügyfélkapuba, hogy megnézze: szerepel-e a neve valamelyik párt ajánlóívén az áprilisi választások előtt. Arra számított, hogy a rendszer azt mutatja majd, hogy az idei szezonban senkinek nem adott ajánlást. Ehelyett meglepő dolgot talált: az Ügyfélkapu szerint két különböző jelöltet is támogatott. Két, számára teljesen ismeretlen személyt, két olyan párton keresztül, amikről korábban soha nem hallott. Az ajánlások ugyan érvénytelenek lettek – mivel feleségével négy éve elköltöztek a megyéből –, de a kérdés fennáll: hogyan kerülhetett az ajánlása egy olyan párthoz, aminek soha nem írt alá?

„Elméletileg az ajánláshoz aláírás is kell, az viszont biztos, hogy nem történt meg. Azt sem tudjuk, kik ezek” – írta az Átlátszónak küldött levelében. Norbert nincs egyedül: az elmúlt napokban tucatnyi hasonló történet kering a közösségi médiában, köztük a Redditen vagy a TikTokon.

A momentumos Tompos Márton Facebook-posztja szerint csak hozzá „nyolc Gődény-párti (az ajánláshamisításairól országszerte ismert Normális Élet Pártja, melynek elnöke a járványtagadó gyógyszerész, Gődény György – a szerk.), két jobbikos, egy DK-s és egy MKKP-s kamu ajánlás” érkezett huszonnégy óra alatt. A legkülönösebb eset egy olyan választóé volt, aki saját bevallása szerint csak a Fidesznek írt alá, mégis a DK-nál és a Kutyapártnál is felbukkant a neve.

A jelenség sem új – az Átlátszó már 2018-ban és 2022-ben is részletesen foglalkozott a választási ajánlásokkal való visszaélésekkel –, de most, hogy az ügyfélkapun keresztül már bárki néhány kattintással ellenőrizheti, kiket ajánlott, a visszaélések láthatóbbá váltak.

Forrás: olvasónk

Az egyik Reddit-felhasználó azt írta, nevével és személyi számával egy jobbikos ajánlóíven találkozott, holott sem az idén, sem 2024-ben nem írt alá egy pártnak sem. Az ajánlás végül érvénytelen lett, mert az illető időközben elköltözött a körzetből – ugyanaz a szerencsés véletlen történt, ami Norbertet és feleségét is megmentette attól, hogy érvényes ajánlóként szerepeljenek egy számukra teljesen ismeretlen jelölt mellett.

A felhasználó megjegyezte: egyetlen választókerületi tevékenységét a 2022-es választáshoz tudja kötni, amikor az ellenzéki összefogásnak írt alá, és részt vett az előválasztáson is. Valahonnan tehát megszerezhették az adatait – a személyi számával együtt. Ez a részlet visszatérő elem a bejelentésekben: az emberek nemcsak azt nem értik, hogyan kerülhetett a nevük az ajánlóívekre, hanem azt sem, honnan tudták a személyi azonosítójukat. Ezt az adatot ugyanis nem kérik rutinszerűen semmilyen hétköznapi ügyintézéshez, és nem szerepel a legtöbb adatbázisban sem, amihez egy átlagember hozzáférhetne.

Hogy valaki mégis hozzájut, az vagy egy adatszivárgásra, vagy – és ez az aggasztóbb lehetőség – egy hivatalos nyilvántartáshoz való hozzáférésre utal.

Segíts feltérképezni a visszaéléseket!

Mielőtt belemerülünk abba, hogy mi folyik a háttérben, érdemes elmagyarázni, hogyan lehet mindezt megtalálni. Az ellenőrzés menete egyszerű: a valasztas.hu oldalon, az „Online ügyintézés” menüpont alatt kell rákattintani az „Ügyintézés indítása” gombra, majd a keresőmezőbe beírni: „Kit ajánlottam?”. Ezután a „Tájékoztatás ajánlásról – Kit ajánlottam” feliratra kattintva, az ügyfélkapus bejelentkezés után a rendszer néhány másodperc alatt megmutatja, hogy az adott személy adatai szerepelnek-e valamelyik ajánlóíven.

Olvasóink bejelentései nélkül ezt a cikket sem tudtuk volna megírni: minden eset segít abban, hogy pontosabb képet kapjunk arról, hol és milyen mértékben fordulnak elő választási visszaélések. 2018-ban és 2022-ben az általunk összegyűjtött adatok nélkül a nyilvánosság sokkal kevesebbet tudott volna meg az érintett pártokról és körzetekről. Idén is erre van szükség.

Ha te is azt találtad az Ügyfélkapun, hogy olyan jelöltnek adtál ajánlást, akinek egyébként biztosan nem írtál alá, jelezd nekünk! Amit kérünk tőled: ellenőrizd az ügyfélkapun a lekérdezést. Ha kamu ajánlást találsz, készíts képernyőfotót – a személyes adataidat takard ki –, és küldd el nekünk az [email protected] címre, vagy a MagyarLeaksen keresztül.

Írd meg, melyik pártról és jelöltről van szó, és hogy melyik körzetben élsz. Ha tudsz, tegyél feljelentést – ehhez segítséget a TASZ oldalán találsz.

Rablópártok

A 2010-es évek kamupárt-bizniszének egyik legismertebb története Seres Máriához és férjéhez, Stekler Ottóhoz köthető, de a sztori gyökerei jóval a fülkeforradalom előtti időkig nyúlhatnak vissza.

Seres 2009-ben lett országosan ismert, amikor magánszemélyként népszavazást kezdeményezett a képviselők számla nélküli költségtérítésének megszüntetéséről. A kezdeményezésnek óriási sikere volt: több százezer aláírást gyűjtött össze, ami civil akcióként kiemelkedő teljesítménynek számított. A népszavazás végül elmaradt, mert a parlament időközben módosította a szabályokat. Az ajánlások – több százezer név, cím és aláírás – viszont megmaradtak.

A 2010 utáni választási reform teljesen új helyzetet teremtett: a Fidesz egyszerűsítette a jelöltállítást, a korábbi kopogtatócédulák helyett ajánlóíveket vezettek be, és mindössze ötszáz érvényes ajánlásra lett szükség egy jelölt indulásához. Emellett jelentős állami kampánytámogatást vezettek be a pártok számára: ez a rendszer ideális terepet teremtett a kamupártoknak, amik így minimális társadalmi támogatottsággal is jelentős közpénzekhez juthattak.

Ebben a környezetben jelent meg 2013-ban a Seres Mária Szövetségesei (SMS) nevű párt, ami a 2014-es országgyűlési választáson listát tudott állítani, de végül nem jutott be a parlamentbe. A párt vezetői – Seres és Stekler – ellen később vádat is emeltek, mert a kampányra kapott állami támogatásokból legalább 117 millió forinttal nem tudtak elszámolni.

A Partizán Rablópártok című dokumentumfilmje szerint a Seres-Stekler-hálózat ennél jóval kiterjedtebb volt: a filmben megszólaló egykori jelöltek arról beszéltek, hogy a körhöz köthető pártok az elmúlt választások során akár több mint kétmilliárd forintnyi állami támogatást is felvehettek különböző formációkon keresztül. A beszámolók szerint az aláírásgyűjtésben ipari méretű másolások történtek, a jelölteknek járó kampánypénzek egy részét pedig készpénzben, olykor szó szerint papírzacskóból osztották szét.

A történet egyik visszatérő eleme volt, hogy a korábbi aláírásgyűjtésekből származó adatbázisok tovább éltek, és a későbbi választások során is felhasználhatták őket a jelöltállításhoz – hiszen a választási rendszer legnagyobb kihívása éppen az ajánlások összegyűjtése. A sztori pikantériája, hogy Stekler – aki korábban több pártban és politikai projektben is feltűnt – a későbbi választások során jogorvoslatokkal és különböző eljárásokkal is próbált hatni a jelöltállítási folyamatokra.

Négy és nyolc éve is ugyanez történt

Az Átlátszó már 2018-ban feltérképezte a választási ajánlásokkal való visszaéléseket. Akkor több mint harminc olvasónk jelezte, hogy visszaéltek az adataikkal: hiába csak egyetlen valódi pártnak írtak alá, a nevük és személyes adataik tucatnyi más ajánlóíven is megjelentek. Egyikük hét különböző párt ajánlóívén találta meg magát, míg egy másik olvasónkkal elhunyt férje aláírása jött szembe – természetesen hamisítva.

A 2018-as választás után az Országos Rendőr-főkapitányság szerint 111 büntetőeljárás indult hamis magánokirat felhasználása, azaz ajánlóívekkel való visszaélés gyanúja miatt. A helyi választási irodák összesített adatai alapján akkor több mint kétszer ennyi, összesen 280 esetről tudtunk. Az érintett pártok között volt az Iránytű Párt, a Kell az Összefogás Párt, a Rend és Elszámoltatás Párt, a Hajrá Magyarország! – és a Közös Nevező, aminek listavezetője szintén Gődény György volt.

A feljelentéseknek nem sok következménye lett: 2018 novemberéig a 111 eljárásból hatot megszüntettek, tizenkilencet felfüggesztettek, kilencet átminősítettek, tizenegyet pedig átadtak a NAV-nak. Vádemelésre mindössze egyetlen esetben került sor.

2022-ben újra részletesen foglalkoztunk a témával: az online ügyfélkapus lekérdezés ekkor vált először elérhetővé. Ekkor ismét tömegesen bukkantak elő hamis ajánlások, főleg a Normális Élet Pártjához és a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalomhoz köthetően. Az ORFK akkor összesen hatvannyolc büntetőeljárásról számolt be.

Az esetek jól illusztrálnak egy alapvető problémát: az ajánlóív-rendszer egyszerűsítése óta az ellenőrzési mechanizmusok nem tartanak lépést a visszaélési lehetőségekkel. Nincs valós idejű követés vagy ellenőrzés arra, hogy az ajánlóíven szereplő személy tényleg aláírt-e, az érvénytelenítési eljárás bonyolult, a jogorvoslati határidők szűkek, a büntetőeljárások pedig lassúak és ritkán zárulnak ítélettel.

A kampányfinanszírozási rendszer ráadásul változatlanul ösztönzi is a visszaéléseket: idén hetven és nyolcvan közti jelölt esetén 680 millió, százöt jelöltig 850 millió, százhat feletti jelöltnél már egymilliárd forint állami támogatás jár.

Honnan vannak az adatok?

Az ajánlóívhez nem elegendő a név és a lakcím – szükség van hozzá a személyi azonosítóra is. Ahogy fentebb is írtuk, ezt az adatot nem kérik el bankok és nem szerepel a legtöbb nyilvántartásban, tehát nem az a szám, amit az ember a hétköznapokon csak úgy előkap a pénztárcájából. Mégis, az érintett felhasználók és olvasóink visszatérően tapasztalják, hogy ez is rajta van a meghamisított íveken.

Négy éve a hatóságok két lehetséges magyarázatot vetettek fel: az első, hogy a személyes adatok valamilyen hivatalos szervtől vagy önkormányzati adatbázisból származhatnak. Ezekhez azonban mindenképp hozzáférés kell – és ha valaki jogosulatlanul fér hozzá egy ilyen adatbázishoz, az már önmagában is büntetőjogi kérdéseket vet fel. A másik lehetséges magyarázat, hogy a listák gazdát cserélnek – ahogy Seres Mária 2009-es népszavazási aláírásait is pártlistás célokra használták fel később. Az, hogy az adatok a lejáratuk ellenére (az érintett elköltözik vagy meghal) sem cserélődnek, szintén ezt támaszthatja alá.

Forrás: Reddit

De miért éri meg ez bárkinek is? A válasz inkább az, hogy miért ne. Az ajánlóív-hamisítás ugyanis nemcsak adatkezelési visszaélés, hanem üzleti modell is; a rendszer akarva-akaratlanul prémiumot fizet azoknak, akik hajlandók kijátszani a szabályokat. Ha egy párt 106 választókerületben állít jelölteket, mindegyiküknek ötszáz érvényes ajánlásra van szüksége. Ha valódi szimpatizánsok nincsenek, az adatokat meg lehet venni, vagy össze lehet szedni – és ha legalább az érvényes ajánlások ötszázas határát elérik körzetenként, máris megvan az egymilliárd forintos kampánytámogatás.

A Transparency International és a Political Capital számításai szerint csak 2018-ban hárommilliárd forint közpénzt nyeltek el kamupártok, a korábbi visszafizetési eljárások egy része pedig máig nem zárult le.

Mit tegyek, ha visszaéltek az adataimmal?

Ha az ügyfélkapus lekérdezés után azt látod, hogy olyan jelöltet ajánlottál, akinek biztosan nem írtál alá, három dolgot tehetsz.

Először is reklamálhatsz a helyi választási irodánál, és kérheted, hogy állapítsák meg a jogsértést, és semmisítsék meg a hamis ajánlást. Ez különösen fontos, ha a jelölt nyilvántartásba vétele még nem jogerős, vagy ha a jogorvoslati határidő még nem telt le. Másodszor feljelentést tehetsz a rendőrségen személyes adattal való visszaélés, választás rendje elleni bűncselekmény vagy hamis magánokirat felhasználása miatt. A TASZ kisokosából kiderül, hogyan tudod ezt megtenni.

Ha úgy gondolod, hogy a személyi azonosítódat jogtalanul szerezhették meg, értesítsd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. Fontos, hogy az ajánlóíveket a szavazást követő kilencvenedik nap után megsemmisítik – tehát ha visszaélést sejtesz, érdemes minél gyorsabban cselekedni.

Kérdéseket küldtünk a Nemzeti Választási Irodának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak és az Országos Rendőr-főkapitányságnak. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy az idei kampány során érkeztek-e hozzájuk a választók adataival való visszaélésekről szóló bejelentések, hogyan ellenőrzik az ajánlóívek hitelességét, illetve szerintük milyen forrásból kerülhettek a pártokhoz a választók személyes adatai. Ha választ kapunk, frissítjük a cikket.

Solti Hanna

Választási oldalunk adatokkal, infografikákkal a valasztas2026.atlatszo.hu linken érhető el.