A választás idején számos olyan történetet lehetett olvasni a sajtóban és a közösségi oldalakon egyaránt, amelyekben választópolgárok arról panaszkodtak, hogy személyes adataikat tudtukon kívül használták fel az ajánlásgyűjtés során. Akadt köztük olyan, aki senkinek nem írt alá, mégis az idén bevezetett online, ügyfélkapus lekérdezés során azt tapasztalta, hogy a neve és adatai szerepelnek egy jelöltnél, más pedig több jelöltet is támogatott – igaz, nem tudott róla. Újra megkerestük a korábban nekünk nyilatkozó érintetteket, hogy megtudjuk, miként áll az ügyük. Emellett az Országos Rendőrfőkapitányságtól (ORFK), valamint mind a 106 egyéni választókerület választási irodájától is kértünk tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy hány büntetőeljárás van jelenleg folyamatban, és mely pártok érintettek a leginkább.
Februárban zajlott le a 106 egyéni választókerületben az ajánlásgyűjtés az áprilisi országgyűlési választásra. A jelöléshez legalább 500, a választókerületben lakó választópolgár érvényes ajánlása volt szükséges. Sokan azonban visszaélésekre panaszkodtak.
Mint ahogy azt márciusi cikkünkben bemutattuk, valószínűleg nem minden jelöltnek sikerült szabályosan megszereznie az ajánlásokat, többen ugyanis azt tapasztalták, hogy tudtuk nélkül kerültek fel személyes adataik az ajánlóívekre.
Tömegével élhettek vissza az aláírásokkal a választási ajánlásgyűjtésen, országosan több tucat büntetőeljárás indult | atlatszo.hu
Az elmúlt 12 évben számtalanszor hangzott el, hogy Magyarországon valami végérvényesen megváltozott, többek szerint már sem jogállamról, sem demokráciáról nem beszélhetünk. Ehhez képest választások előtt a kihívó pártok úgy vágnak bele a küzdelembe és a média úgy tudósít ennek eseményeiről, mintha egy „szokványos” többpárti versengés volna, s nehézséget legfeljebb a választási rendszer jelent.
Az ajánlásgyűjtés során a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) összesen ötezer gyanús aláírást semmisített meg. „Maffiaszerű módszerekkel akarták csőbe húzni a kutyapártos jelölteket fideszesek, sokszor halott emberek ajánlásaival. Időben kapcsoltunk, és feltártuk, miként működik a Fidesz ajánlásmutyi-rendszere” – közölte a párt. A vádakkal kapcsolatban akkor a Gattyán-féle Megoldás Mozgalom sajtóosztályát is megkerestük.
„Aláírást akart gyűjteni nekünk a Fidesz” – feljelentést tesz a Kutya Párt a föld alól szerzett ívek miatt | atlatszo.hu
Haladunk a korral és igyekszünk felvenni a ritmust a változó médiafogyasztási szokásokkal, ezért az orosz oligarchák járgányait figyelő oldalak mintájára elindítottuk tematikus Twitter-fiókunkat, ami a Fidesz-közeli elit luxusjárműveit követi figyelemmel és automatikusan mutatja a mozgásukat. Érdekel, hol van éppen az Artemy, a Lady MRD, a Seagull MRD vagy épp az OE-LEM?
A hamis aláírásgyűjtés a kamupártok egyik kedvelt eszköze, amivel milliós állami támogatásokat tudnak behúzni – valós politikai teljesítmény nélkül. Az egyéni jelöltek több mint 1 milliós támogatásra jogosultak, a listát állító pártok pedig aszerint kaphatnak további forrásokat, hogy hány körzetben sikerült jelölteket állítaniuk. Ha egy párt legalább 71 választókerületben állít jelöltet, körülbelül 470 millió forintot, ha 80-ban, akkor 588 milliót kap, ha pedig mind a 106 egyéni választókerületben van jelöltje, 706 milliót kap a költségvetésből.
Kíváncsiak voltunk, hogy az elmúlt hónapokban milyen fejlemények történtek a visszaélések ügyében, ezért újra megkerestük azokat, akik márciusban elmondták történetüket az Átlátszónak. Mindannyian arról számoltak be, hogy a rendőrség már meghallgatta őket az ügyben, további fejlemények azonban nem igazán történtek.
Bánóczi Enikő aláírása és személyes adatai, többek között a személyigazolvány száma a Borsod 1-es választókerület egyik jelöltjének, Loukota Zoltánnénak az ajánlóívén jelent meg. Ráadásul nem ő volt az egyetlen: tudomása szerint több ismerőse is megtalálta a nevét a NÉP jelöltjének az ajánlóívén úgy, hogy biztosan nem írtak alá neki. Loukota Zoltánné a Gődény György-féle Normális Élet Pártja (NÉP) színeiben indult, a választáson kevesebb mint 300 szavazatot ért el, ami az összes voks 0,6%-át tette ki a választókerületben
Most megtudtuk Bánóczi Enikőtől, hogy az azóta eltelt időben megtörténtek a feljelentések és a kihallgatások. Őt március 21-én 13 órára hívták be, elmondása szerint minden rendben zajlott. Aztán sor került a választásra, és az azóta eltelt több mint két hónap alatt nem történt előrelépés az ügyében. „Azt gondolom, senkinek nem fontos sem politikailag, sem üzletileg, hogy »rendebb« legyen” – tette még hozzá.
Gallai Bence szintén egy, a Normális Élet Pártja színeiben induló jelöltnél (Billein Piroska) találta meg aláírását, Budapest 2. választókerületben. A NÉP jelöltje április 3-án végül mindössze 159 szavazatot kapott (0,3%).
„Jelenleg írásszakértők vizsgálják a sértettek aláírásait, összevetve a hamis aláírásokkal. Ennek az eredménye is alátámasztja majd a csalások tényét” – tudatta velünk.
Balázs tudta nélkül két jelöltet is támogatott, szintén a NÉP, illetve a Megoldás Mozgalom jelöltjeit, Budapest 5. választókerületében – ám ő sem tudott érdemi fejleményről beszámolni a bejelentését követően. Érdekesség ugyanakkor, hogy Ferge Anikónál (Normális Élet Pártja) konkrét következménye is lett a feltételezett visszaéléseknek: végül mégsem indulhatott el a körzetben, március 9-én ugyanis a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elutasította a nyilvántartásba vételét. A másik jelölt, Major Gergely Róbert (Megoldás Mozgalom) mindössze a szavazatok 1,59%-át (638 szavazatot) szerezte meg.
A Normális Élet Pártjának választási plakátja (forrás: Facebook/Normális Élet Pártja)
Megkérdeztük az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK) is, hogy jelenleg hány ügyben vizsgálódnak összesen ajánlóívekkel való visszaélés gyanúja miatt. Az ORFK válaszában arról ír, hogy:
„A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 345. §-ába ütköző hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt 68 feljelentés/bejelentés érkezett a rendőrség nyomozó hatóságaihoz és mind a 68 ügyben nyomozást rendeltünk el. 63 eljárás jelenleg is folyamatban van.”
Mint írják, a FIDESZ-KDNP, a Normális Élet Pártja, a Közösen Magyarországért Párt, a Mindent a Cigányokért Fórum Párt, a Megoldás Mozgalom, a Magyar Munkáspárt, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt érintett az ügyekben.
Megtudtuk a rendőrségtől azt is, hogy a Btk. 350. §-a szerinti
választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt 64 bejelentés érkezett, ebből jelenleg 45 eljárás van folyamatban.
Ezekben az ügyekben „a Megoldás Mozgalom, a Normális Élet Pártja, a Mi Hazánk Mozgalom, a DK, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Momentum, az MSZP, az LMP, a Párbeszéd, a Munkáspárt, a FIDESZ-KDNP, az Egységben Magyarországért Mozgalom” érintettek.
A Btk. 219. §-a szerinti személyes adattal visszaélés bűncselekmény gyanúja miatt 5 feljelentés érkezett a rendőrséghez, 4 ügyben rendeltek el nyomozást, jelenleg egy eljárás van folyamatban.
Megtudtuk, hogy az A Mi Pártunk, a Normális Élet Pártja, a Megoldás Mozgalom, a FIDESZ-KDNP és a Magyar Liberális Párt neve merült fel ezekben az ügyekben.
A Megoldás Mozgalmat vezető Gattyán György és a Normális Élet Pártjának elnöke, Gődény György (forrás: Facebook, Átlátszó-szerkesztés)
Szerettünk volna pontosabb képet kapni arról, hogy az egyes választókerületekben pontosan mely jelöltek, jelölő szervezetek voltak érintettek a visszaélésekben, ezért megkeresést küldtünk mind a 106 helyi választási irodának. Tőlük azt kérdeztük, hogy ők, illetve a választási bizottságok hány esetben fordultak a rendőrséghez, és konkrétan mely jelöltek ajánlásaival kapcsolatban. De azt is firtattuk, hogy lefoglalt-e a rendőrség ajánlóíveket, és ha igen, melyeket.
Választ végül 71 helyről kaptunk, így teljesen pontos képet nem láthatunk, ugyanakkor az egyértelműen kirajzolódik a válaszokból, hogy idén is akadtak olyan pártok, jelölő szervezetek, akiknek jelöltjeinél a szokásosnál gyakrabban merült fel a trükközés gyanúja.
A helyi választási irodák összesen 44 esetről számoltak be,
azaz ennyi ügyben tettek feljelentést a nekünk erről érdemi információt küldő választási irodák, illetve foglaltak le ajánlóíveket a hatóságok.
32 helyi választási iroda arról tájékoztatott, hogy nem fordult elő a választókerületben feljelentés, és a rendőrség sem foglalt le iratokat. Volt azonban olyan körzet, ahol ennek ellenére is előfordultak furcsaságok: a Somogy megyei 2. választókerület választási irodájától például megtudtuk, hogy bár tizenegyen igényeltek ajánlóívet, közülük végül csupán öten kérték a nyilvántartásba vételüket (közülük a Munkáspárt-ISZOMM jelöltjének nyilvántartásba vételét végül elutasították.)
Összességében az érdemi választ küldő választókerületek 55 százaléka tapasztalt valamilyen visszaélést az ajánlásgyűjtés során.
A legtöbb esetben jellemzően egy, illetve két jelölt ajánlóíveivel kapcsolatban merült fel probléma, mindössze három olyan választókerületet (Bács-Kiskun 4, Budapest 4, Budapest 10) találtunk, ahol három jelölt ajánlásaival is gondok akadtak.
Nyolc választókerülettől kaptunk olyan választ, hogy sor került feljelentésre vagy ajánlóívek lefoglalására, a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva azonban nem árultak el részleteket, így nem tudjuk, hogy pontosan melyik jelölt volt érintett.
Az újbudai központú Budapest 2. választási iroda szintén annyit írt, hogy két jelölt kapcsán került sor ajánlóívek lefoglalására, illetve feljelentésre, de azt már nem árulták el, kikről van szó: a Mi Hazánk alelnöke, Novák Előd (aki a választókerületben is indult) által közzétett közleményből azonban kiderül, hogy a Megoldás Mozgalom és a Normális Élet Pártjának a jelöltjei érintettek ezekben az ügyekben.
„Az eddigi legtöbb, jellemzően évekkel korábban elhunyt »ajánló« Újbudán volt, ahol a Mi Hazánk választási bizottsági delegáltjának javaslatára tettek feljelentést. A Megoldás Mozgalom sajátos megoldásaként 33 elhunyt személy aláírása került jelöltjük ívére, és a szokásos 6-700 ajánlás helyett eleve gyanúsan sokat, 1076-ot adtak le, melynek többsége érvénytelennek is bizonyult, de 518-cal még így is jelöltet állíthattak. A Normális Élet Pártja ugyanúgy adott le ajánlást halottak nevében…” – írta a párt február 28-án.
Az Átlátszót is több fővárosi egyéni választókerület tájékoztatta arról, hogy elhunytak ajánlásai szerepeltek az íveken. Budapest 17. számú választókerületben összesen 26 ajánlás kapcsán merült fel komoly kétség, több esetben az érintett választópolgár bejelentése alapján. A Normális Élet Pártja jelöltjeként induló Járó Arnoldné ajánlóívei kapcsán pedig további 26 ajánlás esetén volt megállapítható, hogy az ajánlóíveken elhunytak adatai szerepeltek, Budapest 04. számú körzetben 3 jelöltnél is megtalálták elhunytak aláírásait (Normális Élet Pártja: 11 elhunyt „ajánló”, Megoldás Mozgalom: 2 elhunyt „ajánló”; Magyar Munkáspárt és IGEN Magyar Szolidaritásért Mozgalom; 3 elhunyt „ajánló”).
Azon választókerületek esetén, akiktől nem kaptunk választ, a választási bizottságok és választási irodák határozataiból próbáltunk meg információt gyűjteni arról, hogy vajon sor került-e feljelentésekre. Ahol találtunk erre vonatkozó adatokat, azt is feltüntettük a gyűjtésünkben.
A 12. kerületet magában foglaló Budapest 3. választókerület például nem válaszolt megkeresésünkre, azonban a választási bizottság határozatából kiderül, hogy a Normális Élet Pártjának jelöltjével kapcsolatban merültek fel kifogások (akinek nyilvántartásba vételét végül elutasították). „Az OEVI tájékoztatása szerint ugyanennek a pártnak az ajánlásaival kapcsolatban több ugyanilyen tartalmú bejelentés érkezett az OEVI-hez”, ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek.
Ha valaki arra kíváncsi, hogy az ő körzetében milyen visszaélések történtek, volt-e feljelentés, illetve foglalt-e le a rendőrség ajánlásgyűjtő íveket, akkor az alábbi térképen nézheti meg az adott választókerületre kattintva, vagy a választókerület nevére rákeresve a bal felső sarokban. Mivel voltak olyan választókerületek, ahol sor került feljelentésre, de ajánlóíveket nem foglalt le a rendőrség (és fordítva), így a térképen külön-külön is ábrázoltunk ezeket az eseteket.
Térkép: Szabó Krisztián
20 választókerületben volt probléma a Normális Élet Pártja ajánlóíveivel, az esetek többségében a budapesti körzetek voltak érintettek, de vidéken is előfordult ilyen eset. Békés megye 4. számú egyéni választókerület választási bizottságának határozata például így ír a tapasztalt visszaélésről:
„az OEVI részére leadott ajánlóívek között szerepel egy »kész« feliratú lista, amelyen választópolgárok neve, lakcíme, valamint személyi azonosítója szerepel, ezen választópolgárok egyike sem tartozik a Békés Megyei 04. számú OEVK választópolgárai közé.”
A formáció a valasztas.hu adatai szerint tudott országos listát tudott állítani, ugyanis 79 körzetben volt jelöltjük. Ennek ellenére nem sikerült mandátumot szerezniük, ugyanis nem érték el a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, de még az 1 százalékot sem (0,7%-ot kaptak), azaz vissza kell fizetniük a kapott állami támogatást.
A HVG információi szerint a fel nem használt listás kampánypénzt, 470 milliót már a választás másnapján visszafizették. A rosszul teljesítő egyéni jelöltek után felvett pénzt is vissza kell fizetni a Magyar Államkincstárnak, amennyiben a jelölt nem szerzi meg az adott választókerületben a szavazatok 2 százalékát. A párt egyik jelöltje sem érte el ezt a határt, de az összesen 93 milliós egyéni kampánytámogatást nem kell visszafizetniük, mivel Gődény korábban szintén a HVG-nek kifejtette, hogy nem kérték azt, ugyanis nem akarták, hogy „csak a pénzre hajtó kamupártnak” tartsák őket.
Gődény neve már a 2018-as választáson is felbukkant, ekkor a sokak által csak kamupártként elkönyvelt Közös Nevező listavezetője volt, szoros kapcsolatban azzal a Seres Mária és Stekler Ottó alkotta házaspárral, akik ellen sajtóhírek szerint vádat is emelt az ügyészség, mert a 2014-es országgyűlési választáson 117 millió forint állami támogatást csaltak el. Négy éve 153 milliós kampánytámogatást kaptak, de nem fizették vissza, ezért az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanújával indult büntetőeljárás.
A második legtöbb ügy a Gattyán György vezette Megoldás Mozgalomhoz volt köthető. A főváros mellett Szigetvár, Bicske, Hatvan, Marcali és Paks választókerület választási irodái is azt írták érdeklődésünkre, hogy tettek feljelentést a párt jelöltjével összefüggésben, vagy pedig hogy a rendőrség lefoglalta a jelölt ajánlóíveit.
Gattyán György pártjának alelnöke mögött a Rahimkulov famíliához köthető cégháló van | atlatszo.hu
Nemrég alapított pártot Gattyán György milliárdos üzletember, és egy régi üzlettársa, Huszár Viktor lett az egyik alelnök. Felrajzoltuk a Huszár Viktor mögött álló céghálózatot: az újdonsült párt alelnöke több üzleti szálon is kötődik egy dúsgazdag orosz családhoz, Rahimkulovékhoz. A család egyik tagja az a Ruszlav Rahimkulov, aki Bajnai Gordont a Városháza megvásárlásának szándékával kapcsolatban arra a beszélgetésre invitálta, amelyről titokban hangfelvétel készült.
A pártnak szintén sikerült országos listát állítania, 99 választókerületben volt egyéni jelöltjük. Mandátumot ugyan ők sem szereztek, ám mivel országos listán 1,05 %-ot értek el, így a kampánytámogatást éppen nem kell visszafizetniük. A párt ugyanakkor áprilisban a hvg.hu-t arról tájékoztatta, hogy az egyéni jelöltjeik közül mindössze 7-en értek el 2 százaléknál jobb eredményt, így 108 millió forint egyéni kampánytámogatást vissza kell fizetniük.
Hamis ajánlások miatti feljelentésben a Mindent a Cigányokért Fórum Párt jelöltjei is érintettek voltak. A párt 4 körzetben akart jelöltet indítani, ám mindenhol elutasították nyilvántartásba vételüket – a választási irodáktól beérkezett válaszok alapján három esetben, Bács-Kiskun 4., Pest 10., és 11. választókerületekben hamis ajánlások is kerülhettek az ajánlásgyűjtő ívekre.
A Baloldali Szövetség néven, választási szövetségben indulni szándékozó Magyar Munkáspárt és az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom jelöltjeivel két helyen volt probléma: a II. kerületet magában foglaló Budapest 4. és a hatvani központú Heves 3. körzetekben.
A Közösen Magyarországért Párt mindössze egy körzetben (Bács-Kiskun 4.) próbálkozott, ám eredménytelenül – az NVI elutasította a jelölt nyilvántartásba vételét, akivel szemben a választási iroda tájékoztatása szerint az ajánlásgyűjtés során merültek fel aggályok.
Emellett egy-egy esetben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, illetve a Fidesz ajánlásaival sem volt minden rendben: előbbi a zuglói Budapest 8. választókerületben, utóbbi a 3. kerületet magában foglaló Budapest 10. választókerületben.
A békéscsabai központú Békés 1. választókerület választási irodája ugyan nem tett feljelentést, és ajánlóíveket sem foglalt le nálunk a rendőrség, levelük végén azonban megemlítették, hogy meglátásuk szerint az idei országgyűlési választáson „a 2014. es a 2018. évi tapasztalatokhoz mérten nagyságrendekkel kevesebb ajánlóív-igénylés érkezett”. Szerintük ehhez hozzájárulhatott a jogszabályi környezet változása, a felelősségi szabályok szigorítása, illetve „esetlegesen a korábbi választásokkal kapcsolatosan indított nyomozások is”.
Ajánlásokkal való visszaélésekkel már a korábbi választások során is találkozhattunk. 2018-ban több olvasónk is megkeresett minket azzal, hogy a kamupártok a választási aláírásgyűjtés során visszaéltek az adataikkal. A választás után két hónappal megírtuk, hogy információink szerint 111 büntetőeljárás indult országosan a választási ajánlások hamisítása miatt, a helyi választási irodák pedig 280 esetről számoltak be megkeresésünkre az ajánlások hamisításával összefüggésben.
„Az enyém alatt ott volt az elhunyt férjem aláírása is” – országosan 111 büntetőeljárás indult a választási ajánlások hamisítása miatt | atlatszo.hu
„Az enyém alatt ott volt az elhunyt férjem aláírása is” – országosan 111 büntetőeljárás indult a választási ajánlások hamisítása miatt
Az már ebből is látható, hogy mindkét szám jóval magasabb, mint az ebben a cikkben említettek – az is igaz ugyanakkor, hogy jellemzően jóval több párt indult négy éve a választáson, mint most, 2022-ben. Listán például idén hat párt szerepelt a szavazólapokon, míg négy éve huszonhárom. Az egyéni jelöltek száma még ennél is drasztikusabban csökkent: 2018-ban több mint 1600 egyéni jelölt indult, 2022-ben az NVI adatai alapján csak 664.
Azonban az már vitatható, hogy a visszaélésekkel kapcsolatban indított nyomozásoknak lett volna valódi visszatartó ereje. Ugyanis négy éve arról is beszámoltunk, hogy az esetek többségében eredménytelenül nyomozott a rendőrség: a 111 eljárás közül 2018 novemberében 6-ot már megszüntettek, 19-et felfüggesztettek, 9-et átminősítettek, 11-et pedig átadtak a NAV-nak. Vádemelésre mindössze egy esetben került sor – közölte akkor az ORFK az Átlátszó érdeklődésére.
Még csak egy vádemelésre került sor a választási ajánlások tömeges tavaszi hamisítása miatt | atlatszo.hu
Miközben a GDPR miatt most magyar vállalkozások tízezrei pánikolnak, és naponta kérdezgetik az alkalmazottaikat, hogy „ugye semmilyen ügyfél személyes adatát nem tárolod az íróasztalodon?!”, addig a kamupártok még néhány héttel ezelőtt is úgy adták-vették a választók személyes adatait, mintha csak egy kiló kenyérért mentek volna le a boltba.
Szopkó Zita
Címlapkép: Országos pártlistás szavazólap mintája a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén 2022. március 3-án (forrás: Mohai Balázs/MTI)
Az Átlátszó tavaly február-márciusban cikksorozatban mutatta be, hogyan csalták tőrbe a civileket, megszólaltattuk a sértetteket, és képernyőfotókat közöltünk az elkövetőkről.
A rendőrség tájékoztatása szerint a büntetőeljárások negyedét függesztették fel ismeretlen elkövető miatt, és minden hatodik nyomozást megszüntettek.
A somogyi férfi röviddel a tavalyi választások előtt változtatta meg a nevét, utána pedig vissza az eredetire.
A rendőrség tájékoztatása szerint a hatvan büntetőeljárás harmadát függesztették fel ismeretlen elkövető miatt, hat nyomozást pedig megszüntettek.
