A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete tíz éve készíti el a nemek közötti egyenlőség mutatóját, ami azt rangsorolja, hogy az egyes országokban mennyire valósul meg a nők és férfiak egyenjogúsága. A 2023-as jelentésből kiderül, hogy hazánk helyzete nem túl rózsás: a magyar nők 28 százalékkal keresnek kevesebbet a munkahelyükön, mint a férfiak, a parlamenti képviselők nemi megoszlásában pedig évek óta Európa utolsó helyén állunk. Diagramjainkon bemutatjuk, miként alakultak az egyes országok pontszámai az elmúlt tíz évben, és hogyan teljesít Magyarország.
„Magyarország számára alapvető, hogy a nőket és a férfiakat egyenlő bánásmód illeti meg” – mondta el Orbán Viktor 2021 májusában az EU szociális csúcstalálkozóján Portugáliában. Alig több mint egy évvel korábban, 2020 decemberében ugyanakkor nagy visszhangot váltott ki Novák Katalin – aki akkor családokért felelős tárca nélküli miniszter volt, majd köztársasági elnök lett, a közelmúltban egy kegyelmi botrány miatt kényszerült lemondásra – rövid videója, amely a „Hogyan legyen sikeres egy nő?” címet kapta.
Az egy kormányközeli cég által készített videóban Novák egyebek mellett arról beszélt, hogy nem szabad elhinni, hogy a nőknek folyamatosan versenyeznünk kell a férfiakkal, és legalább olyan beosztással, legalább akkora fizetéssel kellene rendelkezniük.
Az Európai Unióban a nők és a férfiak egyenlőségét minden területen biztosítani kell, ezt a magyar Alaptörvény is kimondja. A nemek közötti egyenlőséget vizsgáló uniós kutatás eredményei ugyanakkor rácáfolnak erre: az adatok alapján Magyarország jóval az uniós átlag alatt teljesített. Egy területen pedig a lista utolsó helyére szorultunk: nincs más európai ország, ahol olyan kevés nő van hatalmi pozícióban a politikában, mint nálunk.
A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) által készített nemek közötti egyenlőség mutatója hat terület pontszámait összesíti egy 0-100 közötti skálán (ahol a 100-as pontszám a férfiak és nők közötti teljes egyenlőséget jelenti). Értékelik a nők és a férfiak közötti különbségeket a munka világában, a bérezésben, a szabadidőben, a tudásban, a hatalomhoz való hozzáférés és az egészség területén. A 2023-as rangsort októberben publikálták, ez alapján hazánk a sereghajtók között szerepel.
Magyarország 57,3 pontot kapott a 100-ból, ami a lista utolsó előtti, 26. helyére volt csak elég.
Egyedül Romániánál értünk el jobb pontszámot.
A lista élmezőnyében Svédország (82,2), Hollandia (77,9) és Dánia (77,8 pont) áll, az uniós átlag 70,2 pont lett.
A 80 pontos határt egyedül a svédeknek sikerült meghaladniuk, ami azt jelenti, hogy
a nők mindössze 2 százaléka él nemek közötti egyenlőségen alapuló társadalomban az Unióban.
A lista végén Románia (56,1 pont) szerepel, az utolsó előtti Magyarországot pedig 0,6 ponttal Csehország előzi meg. Ez az egy évvel korábbi eredményekhez képest azt jelenti, hogy egy helyezést rontottunk, hiszen 2022-ben Görögország és Románia volt mögöttünk, ám 2023-ban a görögöknek sikerült előretörniük a listán.
Tavaly óta a legtöbb országnak sikerült javítani a pontszámán. Hazánk 3,1 ponttal ért el többet, mint egy évvel korábban. 2010-hez képest még szembetűnőbb a változás: az uniós átlag 7,1 ponttal nőtt, Magyarország majdnem 5 pontot javított.
A jelentés megjegyzi ugyanakkor, hogy Magyarország szinte mindegyik kategóriában lemarad az uniós átlagtól. Vagyis a javulás üteme nálunk jóval lassabb, mint a többi tagállam esetében. Ez azt eredményezi, hogy
Magyarország és az uniós átlag közötti különbség az idő előrehaladtával egyre nőtt.
A legmagasabb pontszámot (87,2 pont) az egészség területén értük el, amivel az uniós tagállamok között a 14. helyen állunk. Vagyis hazánkban a legnagyobb egyenlőség férfiak és nők között az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, az egészségi állapot területén van.
A legkevesebb pontot a hatalom kategóriában szereztük meg: Magyarország itt a 100-ból 26,2 ponttal az utolsó helyen áll a tagállamok között.
A hatalom kategória lényegében a nemek közötti egyenlőséget méri a döntéshozatali pozíciókban, így a politika, a gazdaság és szociális szféra területén.
Magyarországon a pontszám alapján különösen rossz a nők helyzete azon a téren, hogy mekkora esélyük van vezető beosztásba kerülni a politikában vagy az üzleti életben. Ebben a dimenzióban ugyanis 2015 óta folyamatosan az utolsó helyen állunk.
A 2022-es országgyűlési választás előtt az Amnesty International Magyarország cikkében bemutatta, hogy a Fidesz-KDNP 279 jelöltjéből összesen 51 nő volt, vagyis csupán a jelöltek 18 százaléka. A lap szerint az ellenzék listájára sem mondható, hogy a nemek közötti egyenlőség megteremtése prioritás lett volna, mert ott a teljes 279 fős listán 25% volt a nők aránya.
Tavaly május elején a 444.hu számolt be arról, hogy 26 vezetői posztra választottak képviselőket az új Országgyűlésben, kivétel nélkül férfiakat. Tavaly augusztusban, Varga Judit igazságügyi miniszter lemondása után pedig az Euronews írta meg, hogy Magyarország lett az egyetlen olyan ország az Európai Unióban, amelynek nincs női kormánytagja.
A lap számításai szerint
az uniós átlag 33 százalék, vagyis más tagállamokban nagyjából minden harmadik miniszter nő.
A nem túl fényes magyar eredmény nem újdonság: 2021-ben a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének mutatói alapján megírtuk, hogy Magyarország messze elmarad az EU-átlagtól a nemek közti egyenlőség tekintetében.
Az Eurostat 2021-es adatai szerint a nemek közti bérszakadék Magyarországon volt a egyik legmagasabb. A nők bruttó órabére hazánkban átlagosan 17,3 százalékkal volt kevesebb, mint a férfiaké. Ez a negyedik legmagasabb arány az uniós tagállamokban, csak Németország (17,6%), Ausztria (18,8%), és Észtország (20,5%) előzött meg minket.
2018-ban arról írtunk, hogy a Világgazdasági Fórum női egyenjogúságot vizsgáló rangsorának idősoros adatai szerint tíz év alatt egész Európa és a világ kétharmada is elhúzott mellettünk.
A Világbank nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó friss jelentéséről a napokban a Guardian számolt be. Mint írják, a felmérésből kiderül, hogy a világ egyetlen országa sem biztosít a nőknek ugyanolyan lehetőségeket a munkaerő-piacon, mint a férfiaknak. Összességében a nemek közötti globális szakadék sokkal nagyobb, mint azt eddig gondolni lehetett. Ez annyit jelent, hogy Magyarország nincs egyedül a problémával, a nemek közti egyenjogúság elérése világszerte várat magára.
Szabó Krisztián – Szopkó Zita
Címlapkép: Az ötödik Orbán-kormány megalakulásakor, 2022. május 24-én, Varga Judittal, az egyedüli női miniszterrel, aki azóta lemondott. (fotó: kormany.hu)
Az Átlátszó civil szervezetként 2022-ben nyert tagságot az akkor létrehívott Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoportban.
Több forrásunk is azt állítja: Portik Tamásnak, illetve a szervezett bűnözésnek jóval komolyabb rendőrségi és titkosszolgálati kapcsolatai lehettek a hazai szerveknél, mint az USA-ban, illetve az FBI-nál.
Amennyiben a feltételezésünk helyes, nemcsak bírságra számíthatnak az általunk vizsgált eljárások résztvevői, de akár kizárásra is sor kerülhet.
A beszélgetés itt újra meghallgatható.
