A kormány által 2021-ben létrehozott Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány az elmúlt években rengeteg ingatlant vásárolt, főként Szlovákiában és Romániában. Az alapítvány 2023-as beszámolója szerint kapott valahonnan 5,4 milliárd forintot. Ehhez hozzájött 500 millió kamatbevétel, levonták a költségeket, és végül 5,8 milliárd forint haszon lett a vége. Az alapítánynak ajándékozott állami cégek azonban durván veszteségesek lettek: a Manevi Zrt. majdnem 2 milliárd, a Comitatus-Energia Zrt. pedig 620 milliós mínuszt hozott össze.
Az alapítvány kuratóriumának elnöke Magyar Levente, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Szijjártó Péter külügyminiszter jobbkeze és helyettese. A többi vezető sem nevezhető a kormánytól függetlennek: az alapítvány főigazgatója dr. Pacsay-Tomassich Orsolya volt külügyi államtitkár, jelenleg a külügy alá tartozó Magyar Diplomáciai Akadémia elnöke. Kuratóriumi tag még Jákli Gergely, az Eximbank korábbi, és a Paks II. Zrt. jelenlegi vezérigazgatója, Kiss-Parciu Péter külügyi helyettes államtitkár és Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram volt vezetője.
A kormány 2021-ben hozta létre a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt (KEOMA) közérdekű vagyonkezelőként. Vagyis a KEOMA a 33 darab, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA) egyike, ami azt jelenti, hogy bár közpénzből jött létre, az állam nem szólhat bele, hogy mit kezd a kapott (korábban) állami vagyonnal, nem is kérheti tőle azt vissza, és nem szüntetheti meg az alapítványt, ha elégedetlen a működésével.
Megalapításakor a KEOMA két (addig) állami céget kapott ajándékba a kormánytól: a Manevi Zrt.-t és a Comitatus-Energia Zrt.-t, amelyeknek együttes értéke – a bíróság bejegyző végzése szerint – akkor 15,2 milliárd forint volt.
Kezdésként az alapítvány kapott 600 millió forint készpénzt is az államkasszából, majd később még 24 milliárdot – ennek nagy részét, 18 milliárd forintot a teljesen más célokra létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból. A 2021-es beszámolója szerint viszont 29,5 milliárd forintot kapott alapítói befizetésként – azaz az államtól. Vagyis 5,5 milliárddal többet annál, ami a Magyar Közlönyökből kiderült.
A KEOMA 2022-es éve viszont nem volt ilyen fényes: a beszámolója szerint abban az évben egy fillér bevétele sem volt. Sem értékesítésből, sem adományokból – az államkasszából sem kapott egy vasat sem. Nem meglepő módon veszteséges lett, és közel 92 millió forintos mínusszal zárta a 2022-es esztendőt, de a neki ajándékozott cégek, a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. együttesen 3,6 milliárd forint profitot termeltek. Abban az évben az alapítvány össze is költözött a két céggel.
Tavaly azonban nagyot fordult a helyzet mindhárom szereplőnél. A KEOMA 2023-as beszámolója szerint tavaly 5,9 milliárd forint bevétele lett. Ez a pénz pedig mindössze két tételből tevődött össze: 5,4 milliárd forint támogatást kaptak és 507 millió forint kamatbevételük lett.
A költségek levonása után az eredmény 5,8 milliárd forint profit lett.
Sajnos a beszámolóban azt a táblázatot nem töltötték ki, amelyben a támogatásokat kell részletezni. Emiatt nem tudni, hogy az 5,4 milliárd forintot honnan, kitől kapták. Az összeg nagysága és a KEOMA jellege, vezetése miatt azonban nagyon valószínű, hogy nem magánszemélyek adományaiból, hanem az államkasszából származik a pénz.
Az alapítványnak ajándékozott cégeket – akárcsak egy évvel korábban – tavaly is 30 milliárd forintos értéken tartotta nyilván az alapítvány. A Manevi Zrt. értéke 22 milliárd forint, a Comitatus-Energia Zrt.-é pedig 7,9 milliárd a KEOMA tavalyi beszámolójában. Vagyis a két cég értéke kétszer annyi most, mint amennyi a KEOMA megalakulásakor volt (15 milliárd forint) a bírósági bejegyző határozat szerint.
A cégek 2023-as beszámolói is tartogatnak érdekességeket. A Manevi Zrt. például a 2022-es nettó 13 millió forintos árbevételének majdnem tripláját produkálta tavaly, de ez a közel 36 millió forint sem segített rajta. A „pénzügyi műveletek eredményei” sorban ugyanis -1,5 milliárd szerepel (vagyis ennyit buktak), plusz volt egy csomó kiadásuk, így végül 2 milliárd forint veszteséggel zárta a cég 2023-at.
A Comitatus-Energia Zrt. tavalyi mérlege nagyon hasonló, csak sokkal kisebb számokkal. Ez a cég 786 ezer forint nettó árbevételt ért el tavaly, ami önmagában nem sok, viszont a 2022-es 93 ezer forintnak bő nyolcszorosa. Hiába volt azonban ez a bravúr, mert a „pénzügyi műveletek eredményei” sorban -510 millió forint áll, amihez hozzájöttek a különböző kiadások, és végül 619 millió forintos vesztesége lett a cégnek 2023-ban.
A cégeknek az átadáskor már birtokukban volt 4 külföldi ingatlan: a Comitatusnak egy wellnessközpontja a szlovéniai Lendván, a Manevinek pedig egy műemlék épülete a horvátországi Eszéken, valamint két hotele Romániában.
Azóta pedig különböző leányvállalatokon keresztül további ingatlanokat vásároltak. Legutóbb, tavaly év elején a szlovákiai Bártfa (Bardejov) történelmi belvárosában egy saroképületet, majd tavasszal a szerbiai Szabadka központjában az Osztrák-Magyar Bank egykori épületét.
Ezekkel együtt eddig összesen 26 ingatlanról biztosan tudunk öt országban: Szlovákiában 14, Romániában 8, Szlovéniában 2, Szerbiában és Horvátországban 1-1 van a Közép-európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítvány valamelyik entitásának birtokában jelenlegi ismereteink szerint.
Idén januárban viszont a Transtelex a romániai Zi de Zi („Napról napra”) hírportál nyomán arról írt, hogy a Manevi Zrt. ottani leányvállalata megvette a marosvásárhelyi Concordia Hotelt, és a marosvásárhelyi New York Szállóra is ajánlatot tett.
Néhány napja ugyanakkor a szlovákiai Dennikn („Napunk”) lapnak azt nyilatkozta a Manevi kinti leányvállalatának ügyvezetője, hogy Szlovákiában már nem terveznek további ingatlanokat vásárolni.
Erdélyi Katalin
Címlapkép: Szijjártó Péter külügyminiszter és Magyar Levente, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára tárgyal Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével Ungváron 2024. január 29-én. (fotó: MTI/KKM)
Többek között költségvetési csalás bűntettével vádolják a volt polgármestert, Bukta Máriát, aki 2014-2019 között vezette a Heves megyei települést.
Korrupt közbeszerzések és a nyugati fegyverekkel kapcsolatos korlátozások is gyengítették az ukrán erőket az újranyitott harkivi fronton.
"Vadvirágos Budapest" munkacímű választási projekttel próbálták csökkenteni a DK túlsúlyát budapesti polgármesterek, sikertelenül. Azonban Magyar Péter megjelenése miatt Gyurcsányék győzelme nem volt hosszú életű.
Így lettünk aranyfokozatú nemzeti újságírók a Kárpát-medencében. Erre varrjon gombot a Szuverenitásvédelmi Hivatal!
