ez már az ítélet

A Magyar Nemzet is volt már nemzetbiztonsági kockázat, amikor a kormánynak nem tetsző dolgokról írt

Állítólagos CIA-börtönökről írt külföldi sajtóértesülések alapján a Magyar Nemzet 18 évvel ezelőtt, 2005-ben, mire az akkori szocialista kormányzat államtitkára nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette a lapot. A Magyar Nemzet a minap az Átlátszó kapcsán emlegetett nemzetbiztonsági kockázatot, miután a közpénzzel támogatott Civil Összefogás Fórum sajtótájékoztatót tartott lapunkról. A Békemeneteket szervező kormánypárti szervezet ott arról beszélt: „döbbenetes, hogy 2021-ben egy év alatt 2727 közérdekű adatigényléssel éltek, amely által 5372 adatgazda volt elérhető, és az Átlátszó oldalán 885 oknyomozó újságcikk jelent meg”.

Hosszasan sorolta az Átlátszó nyilvánosan elérhető, bárki számára elolvasható adatait Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) elnöke a minap sajtótájékoztatóján – amiről a Magyar Nemzet „Nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet az Átlátszó.hu” címmel számolt be.

Csizmadia azt állította, hogy „szellemi honvédőink önkéntes munkával felderítették és összefoglaló anyagként a CÖF-CÖKA-hoz eljuttatták az Átlátszónet Alapítvány és az Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit Kft. többéves, külföldről, elsősorban az USA-ból érkező pénzügyi támogatásainak forrásait”. Ezeket amúgy két kattintással el lehet érni az atlatszo.hu-n. A CÖF elnöke hosszasan sorolta bűneinket a sajtótájékoztatón:

 

„Döbbenetes, hogy 2021-ben egy év alatt 2727 közérdekű adatigényléssel éltek, amely által 5372 adatgazda volt elérhető, és az Átlátszó oldalán 885 oknyomozó újságcikk jelent meg” – emelte ki Csizmadia.

“Vannak olyan szervek, amelyeknek nemzetbiztonsági szempontból a nyitott kérdéseket vizsgálni kell, és a vizsgálat eredményével megnyugtatni a közvéleményt” – fogalmazott Csizmadia László.

A CÖF sajtótájékoztatója 2023. január 12-én (fotó: CÖF/Facebook)

Csizmadia László és ifj. Lomniczi Zoltán, a CÖF jogi szakértője az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. molinója előtt beszéltek.

Ez azért pikáns, mert a CÖF-ről megírtuk, többszáz millió forintot kaptak a cég társadalmi célú támogatásokat intéző leányvállalatától. Beszámoltunk arról, hogy „az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) 2018-ban 70 millió, 2020-ban pedig 100 millió forint támogatást adott a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványának.” A CÖF 2021-ben 40 milliót, 2022-ben pedig további 70 millió forintot kapott az SZNP-től.

A CÖF szerint viszont döbbenetes, hogy cikkeket írunk. De nem csak a mostani kormányzat ilyen érzékeny.

A most minket cincáló Magyar Nemzet is volt már nemzetbiztonsági kockázat.

Elég az Arcanum adatbázisát fellapozni: az MSZP-kormány idején, 2005. novemberben három cikkben írtak olasz lapértesülések alapján titkos CIA-börtönökről. A lap november 16-án „Nemzetbiztonsági veszélyforrásként kezelik a Magyar Nemzetet” címmel jelentetett meg írást. Eszerint „Lapunk Magyarország nemzetbiztonsági kockázatát növelheti, egyes írásaink kiinduló alapul szolgálhatnak terroristagyanús köröknek – minderről Tóth András titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár beszélt egy külföldi sajtótermékekből átvett, forrással megjelölt utánközlés kapcsán. Ezek után felmerül a kérdés: vajon megfigyelik-e lapunkat is titkosszolgálati módszerekkel?”.

Az akkori kormánynak sem tetszett minden. Forrás: Arcanum, Magyar Nemzet, 2005. november 16.

A cikk mellett elhelyezett jegyzetben szerepel, hogy „Tóth András szerint lapunk az interjú ismertetésével Magyarország lejáratásában élen jár, ezért nemzetbiztonsági kockázati tényező.”

A Magyar Nemzet akkor úgy vélte, hogy „az államtitkárt gyaníthatóan nem a nemzetbiztonságért való aggodalom, hanem lapunk besározása vezérelte. A magyar kormányzat inkább hálával tartozik ezért a másodközlésért.” Majd kimondták: „ha a Magyar Nemzet nem hozza ezt a közérdekű információt, akkor vajon a magyar Külügyminisztérium megvárta volna, amíg a hírt felkapja a nemzetközi sajtó? A Magyar Nemzet teljesítette elsődleges feladatát: tájékoztatta olvasóit. Akkor is, amikor hozta a cáfolatokat: részletesen ismertette a magyar kormányzat álláspontját az ügyben, már a Manifesto cikkének taglalásakor, és hétfőn is.”

Vagyis az MSZP-kormány idején sem állt messze a hatalomtól, hogy a sajtó munkájába beleszóljon, ahogy most a kormányközeli CÖF szeretné.

Az Átlátszó reakciója a bizarr vádakra

Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője a Magyar Nemzet újságírójától kapott kérdésekre  reagált, válaszainkat itt is közzéteszünk. A napilap munkatársa azt kérdezte tőlünk a CÖF sajtótájékoztatójára való hivatkozással:

“Érdeklődnék, hogy hogyan reagálnak minderre, hiszen többször is hangoztatták, hogy nem állnak külföldi zsoldban, illetve nem dolgoznak megrendelésre.”

„A sajtótájékoztatóra minket nem hívtak meg, úgyhogy az ott elhangzottakra nem tudunk reagálni.

 

Az atlatszo.hu finanszírozásának forrásait soha nem titkoltuk, azok nyilvánosan elérhetőek a honlapunkon és a beszámolóinkban, nem kell utána sokat nyomozni. Költségvetésünknek csak egy része származik külföldi intézményi donoroktól, és az is több forrásból, míg büdzsénk több mint felét mikroadományozók és szja 1 százalék felajánlók, több ezer magánszemély állja. A magyar online sajtóban mi alapítottunk először nonprofit tényfeltáró szerkesztőséget, a kezdetektől a működésünk alapjait jelentő közösségi finanszírozás azóta mintát adott a kormányfüggetlen magyar média számára. A költségvetésünk alapításunk óta lassan, de folyamatosan növekszik, így évről-évre több munkavállalót tudunk foglalkoztatni.

 

A külföldi zsoldban állás, illetve megrendelésre dolgozás vádját visszautasítjuk: az általunk kitalált programokkal pályázunk a tényfeltáró újságírás támogatására nyitott donor szervezeteknél, a saját ötleteinkhez keresünk finanszírozást, nem pedig fordítva. Független, szabad és autonóm szerkesztőség vagyunk, külföldi és belföldi támogatóink semmilyen módon nem szólnak bele az újságírói munkába.

 

Ha esetleg Huth Gergely kirohanásairól (1, 2) is szó volt, arról a tegnapi válaszcikkünket kicsit leegyszerűsítve azt szeretnénk közölni, hogy nem a kisebbségi magyarok ellen, hanem az ő kezdeményezésükre, az ő érdekükben és velük együtt vizsgáltuk a Bethlen Gábor Alapból kifizetett külhoni támogatásokat, amelyek egyébként az alap honlapján bárki számára nyilvánosan hozzáférhetők, mi is ezekből az adatokból dolgoztunk. A projekt az erdélyi, kisebbségi magyarok által működtetett Átlátszó Erdély tényfeltáró portál ötlete volt, és ők voltak a fő pályázók az oknyomozó újságírás támogatására létrejött európai IJ4EU alapnál.”

Segesvári Csaba

A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta.

Megosztás