Elemzők szerint 2023-ban tovább zsugorodhat az orosz gazdaság a szankciók és a háború hatására

Az Európai Unió Oroszországra vonatkozó szankciói független elemzők szerint 2023-ban tovább zsugoríthatják az orosz gazdaságot. Az EU kiadványa szerint az ország GDP-je a tavalyi romlás után a legjobb esetben további 2,3 százalékkal, a legrosszabb esetben viszont 5,6 százalékkal csökkenhet. A szankciók negatív hatása tetten érhető az orosz áru- és szolgáltatás-kereskedelem, illetve az orosz vállalatok teljesítményén is.

Az Európai Tanács Ukrajna orosz megszállása óta nyolc szankciós csomagot szavazott meg, amivel politikailag és gazdaságilag akarja megnehezíteni Oroszország helyzetét, valamint csökkenteni Európa orosz függőségét. A szankciók fő célja, hogy gyengítsék Oroszország erőforrásait, így nehezítsék a háború finanszírozását. Kiterjednek többek között a nyersolaj és a kőolajszármazékok, a szén, az acél, illetve az arany EU-ba történő exportjának tilalmára. Érintik a berepülést, az utazást és a vízumot, valamint bizonyos orosz személyek és szervezetek korlátozását is.

Az Európai Unió kiadványa különböző forrásokból származó becsléseket mutat be. Az eredményekből azt a következtetést vonták le, hogy az Oroszországgal szemben hozott korlátozó intézkedések a várakozásoknak megfelelően működnek, és az eredmények jól láthatók a gazdasági mutatókon keresztül.

A Világbank (World Bank), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) független elemzése szerint 2022 egyértelműen rossz év az orosz gazdaság számára. Oroszország bruttó hazai terméke (GDP) 2022 végére a legjobb forgatókönyv szerint legalább 3,4 százalékkal, a legrosszabb forgatókönyv szerint pedig akár 4,5 százalékkal eshetett vissza az előző évihez képest.

Az elemzők szerint Oroszország gazdasága 2023-ban várhatóan tovább zsugorodik.

Az előrejelzések alapján a GDP a legjobb forgatókönyv szerint további 2,3 százalékkal (IMF), a legrosszabb forgatókönyv szerint pedig 5,6 százalékkal (OECD) csökken az előző évhez képest. A Világbank adatai 3,6 százalékos GDP-csökkenést jósolnak 2023-ra.

A korlátozó intézkedések javarészt bizonyos áruk behozatalára és kivitelére irányulnak. A tiltott termékek listáját az EU közleménye szerint kifejezetten úgy alakították ki, hogy a szankcióknak az orosz gazdaságra gyakorolt negatív hatása a lehető legnagyobb legyen, ugyanakkor az uniós vállalkozásokra és polgárokra gyakorolt következményeket korlátozza.

Mind a Világbank, mind az IMF becslése szerint 2022-ben az orosz áru- és szolgáltatáskereskedelem jelentősen visszaesett. 2023-ban pedig az export tovább csökkenhet, míg az import várhatóan magasabb lesz a 2022-esnél.

Becslések szerint az oroszországi inflációs ráta 2022 végén meredeken emelkedik, és megközelíti a 14 százalékot. A 2023-ra vonatkozó inflációs előrejelzések 5 százalék (IMF) és 6,8 százalék (OECD) között mozognak. A háború és a szankciók az orosz vállalatokra is jelentős hatással voltak. Az előző év februárja óta a moszkvai tőzsde fő indexe több mint egyharmadával esett vissza.

Az EU által kiszabott szankciók eddigi konkrét hatásairól – az orosz gazdaságra és kereskedelemre vonatkozóan – az alábbi cikksorozatunkban lehet részletesebben olvasni:

Az EU-s szankciók hatása Oroszországra – 1. rész | atlatszo.hu

A hatodik (2022. június 3.) és a nyolcadik (2022. október 6.) csomag részeként megszavazott olajembargó és ársapka december 5-én lépett életbe. Ezentúl tilos az EU-ba hajóval orosz nyersolajat behozni, a harmadik országokkal folytatott kereskedés esetében pedig 60 dollárban maximalizálták az olaj árát.

Az EU-s szankciók hatása Oroszországra – 2. rész | atlatszo.hu

Az ötödik kérdés lazán kapcsolódik a negyedikhez: ez is a nukleáris energia-előállítást célozza, viszont nem a fűtőanyag, hanem a beruházás irányából. „A nukleáris szankciókat sokan a Paksi Atomerőmű bővítésére is ki akarják terjeszteni. Az Európai Parlament és egyes ellenzéki pártok szerint is meg kell szakítani a fejlesztési együttműködést az orosz vállalatokkal.

Szémann Tamás – Pete Luca