Közpolitikai eszközzé vált a korrupció az elmúlt 2 évben a TASZ és a K-Monitor szerint

Április elején megjelent a két civil szervezet összefoglaló Korrupciófigyelő jelentése, amely a 2020 márciusától 2022 márciusáig tartó időszakot tekinti át. Az elemzés szerint a járvány elleni védekezés mögé bújva a kormány jelentősen rombolta a jogállamot, és fokozta az átláthatatlanságot a közpénzek elköltése területén. A jelentéshez szakértői véleményt adott Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese is.

„A jogállam eróziója és a korrupció közpolitikai eszközzé emelése Magyarországon egyszerre, egymással szoros összefüggésben történik, többnyire valamilyen közérdekű cél mögé rejtve. Az elmúlt két évben e közérdekű cél a járvány elleni védekezés volt. A K-Monitor és a Társaság a Szabadságjogokért ezt a folyamatot dokumentálta az elmúlt két évben” – ezzel a bevezetővel kezdődik az anyag, amit a K-Monitor és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) készített.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A K-Monitor és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2020 szeptemberében indította el Korrupciófigyelő programját, amelynek keretében negyedévente kiadott elemzésekben vizsgálják a jogállamiság leépítésére irányuló törekvések és az állami korrupció alakulását. Az első jelentésről itt, a másodikról itt, a harmadikról itt, a negyedikről itt, az ötödikről itt, a hatodikról pedig itt írtunk.

A TASZ és a K-Monitor 2 éves munkájának zárása az összefoglaló Korrupciófigyelő jelentés, amely 35 oldalon, közérthető módon sorolja fel mindazokat a lépéseket, amelyekkel a Fidesz-kormány 2020 márciusa óta rombolta a jogállamiságot és növelte a korrupcióveszélyt.

Az anyag hat pontban foglalja össze röviden a problémákat:

1, Fokozódott az átláthatatlanság, nehezebbé vált a korrupció elleni fellépés, többek között a kaotikus járványkezelés, a közpénzfogalom módosítása, a nem nyilvános kormányhatározatok számának jelentős növekedése és a Koncessziós Tanács létrehozása révén.

Az átláthatatlan járványkezelés esetében szó esik a közadatigénylések válaszolási határidejének 15-ről 45 napra való – gyakran valós ok nélküli – meghosszabbításáról, a sajtó kórházakból való kitiltásáról és a sajtótájékoztatók helyett szervezett Facebook-bejelentésekről is.

Titkolja a kormány az alapvető járványügyi számokat, pedig a kórházak 85-féle COVID-adatot jelentenek naponta | atlatszo.hu

A 444 cikkéből az is kiderül, hogy a hivatal főigazgató helyettese, Takács Péter elmondta, hogy a lap által kért adatok e-mailben érkeznek be a kórházaktól, „voltak ilyen adataink, az más kérdés, hogy tároltuk-e azokat”. Hozzátette azt is, hogy az üzenetek archiválásának rendjéről a titkárnőjét kellene megkérdezni, de szerinte az áprilisi-májusi adatok már nincsenek meg, egyszerűen törölhették őket.

2. A járványügyi közpénzfelhasználás átláthatatlan és fenntarthatatlan volt:

• óriási hiány alakult ki és elszabadult az infláció;
• a közpénzköltés egészéről egyre nehezebb volt tiszta és átfogó képet nyerni;
• a korrupcióellenes vállalások hiánya miatt nem jutottunk hozzá a Magyarországot megillető EU-s pénzekhez;
• a járvánnyal kapcsolatos beszerzéseken és a hagyományos közbeszerzéseken is döntően a NER-hez közel álló klientúra juthatott profithoz;
• mindeközben az állam bőkezűen támogatta turisztikai pénzekkel saját tudásközpontjait, a turizmus fejlesztésére köthető támogatási pénzek jelentős része is a klientúrához jutott.

Az elmúlt évben Brüsszel végre tényleg megelégelte a korrupt magyar virtust | atlatszo.hu

Újabb figyelmeztetést kapott a magyar kormány a Fertő tavi beruházás miatt. Az UNESCO múlt heti üzenete után egy, az Átlátszó szerkesztőségéhez eljuttatott levél szerint a sok millárd forintos természetpusztító projekt miatt az uniós kötelezettségszegési eljárások „előszobáját” jelentő, annak elkerülését célzó egyeztetési folyamatot indított az Európai Bizottság.

3. Teljes szektorok kerültek FIDESZ-közeli kezekbe:

• a felsőoktatás és bizonyos szociális közfeladatok kiszervezésével közérdekű vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA-k);
• egyházi intézményeknek juttatott nagy értékű vagyonokkal;
• fontos ágazatok jutottak kormányközeli üzletemberekhez, miközben a tisztességes verseny szabályainak felrúgásával a Kormány maga is megpróbálkozott azzal, hogy külföldi befeketőket szorítson ki Magyarországról.

Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz | atlatszo.hu

2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhetnek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel.

4. A kormány a járványügyi védekezésre hivatkozva vont el bevételeket az önkormányzatoktól, majd a kormánypárti vezetésű önkormányzatokat szelektíven jutalmazta.

5. Különleges Gazdasági Övezetek létrehozásával kerültek ellenzéki vezetésű önkormányzatokhoz tartozó döntések és bevételek kormánypárti többségű megyei közgyűlésekhez.

Pénzosztás: Göd önkormányzata egy fillért sem kapott a gödi Samsung-adóból | atlatszo.hu

A gödi igény elutasítása mellé érdemes odatenni, hogy például milyen indokok alapján kért és kapott Csomád 38 millió forintot egy már átadott beruházásra. A csomádi önkormányzat 2019-ben kerékpárút- és járdaépítésre 116 millió forintos támogatást kapott, amihez 38 millió forintos önrészt vállalt. Ezt az önrészt azonban Csomád nem tudta kifizetni.

6. Közhatalmi pozíciókat privatizáltak, Völner Pál igazságügyi miniszterhelyettes a gyanú szerint a önálló bírósági végrehajtói helyek betöltését kenőpénzektől tette függővé.

A K-Monitor és a TASZ összefoglaló Korrupciófigyelő jelentése itt olvasható:

Korrupciófigyelő összefoglaló by atlatszo on Scribd

A jelentéshez szakértői véleményt adott Gyükeri Mercédesz, a HVG újságírója, Hajdu Nóra (Idea Intézet), Reszkető Petra, a Budapest Intézet kutatója és Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese. Címlapkép: Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Máger Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Orbán Viktor miniszterelnök, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Varga Judit igazságügyi miniszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Nagy István agrárminiszter, Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter (b-j), Orbán Viktor negyedik kormányának tagjai a Karmelita kolostor teraszán 2022. április 20-án. (fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)