Sajtópert nyertünk a VIRESOL Kft. ellen a Mátrai Erőműnél történt környezetszennyezés ügyében

A Mátrai Erőműben történt 2019-es gázszivárgások és Mészáros Lőrinc keményítőgyára működésének összefüggését elemző cikkünk kapcsán sajtó-helyreigazítási keresetet nyújtott be a VIRESOL Kft., amelyet a bíróság jogerősen elutasított. Az elsőfokú eljárást a VIRESOL Kft. az eljárási követelmények elmulasztása miatt, míg a megismételt eljárást kérelmük tartalmi vizsgálata okán veszítették el. A felperes a tárgyaláson tudomásul vette az ítéletet.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak! Adószámunk 18516641-1-42, kattints ide a letölthető nyilatkozatért.

83%

Év végéig még

17 866 772 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A sajtó-helyreigazítási perek sajátossága, hogy mielőtt perre kerülne sor, a felperesnek először egy megelőző eljárás keretében a sajtószervhez kell fordulnia helyreigazítási közlemény kiadása érdekében. Ha ezt nem teljesíti az újság, perre kerül sor. A sajtószerv előtti kötelező előzetes eljárásnak formai és tartalmi követelményei vannak. Formai szempontból többek között jelentőséggel bír, hogy a helyreigazítási felszólítást elektronikus, valamint postai úton is el lehet küldeni, ugyanakkor az irányadó bírói gyakorlat szerint az elektronikus úton küldött kérelmet fokozott biztonságú elektronikus aláírással szükséges ellátni.

Perrel fenyegeti az Átlátszót a Mátrai Erőmű ügyében Mészáros Lőrinc keményítőgyára

A rendkívül súlyos és ismétlődő környezetszennyezés ügyében feltett kérdéseinkre semmit nem válaszoltak, de 35 sajtóorgánummal szemben 60 helyreigazitási eljárást kezdeményez, továbbá kártérítés és sérelemdíj megfizetésére is igényt tart a visontai Viresol Kft., mert úgy véli hogy rossz hírnevét keltették a Mátrai Erőműben történt sajnálatos események ügyében.

Jelen ügyben a bíróság az elsőfokú eljárás során megállapította, hogy a VIRESOL Kft. nem tett eleget a helyreigazítás iránti kérelem formai követelményeinek. Az elektronikusan előterjesztett kérelmét ugyanis nem látta el fokozott biztonságú elektronikus aláírással. Az elsőfokú bíróság ez alapján elutasította a felperes kereseti kérelmét, azonban a fellebbezés során a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az Ítélőtábla – eltérve a korábbi kúriai gyakorlattól is – úgy foglalt állást, hogy az aláírt és szkennelt felszólítás is megfelelő, ezért érdemben kell vizsgálni a keresetet.

A megismételt eljárásban a bíróság ez alapján érdemi vizsgálatot folytatott le, melynek eredményeként arra jutott, hogy a felperes által a sajtószervhez előterjesztett helyreigazítás iránti és a bírósághoz benyújtott kereseti kérelem tartalmilag oly módon eltér egymástól, ami alapján kizárt, hogy megalapozott legyen a kereseti kérelem. Megállapította továbbá, hogy a felperes kérelméből nem derül ki, mely tényeket tartja valósnak a közöltekkel szemben, így a VIRESOL Kft. kérelmét alaptalannak tartotta. A tárgyaláson a szóbeli indokolás során a bíró hozzátette, hogy a cikkben egyébként nem volt helyreigazításra szoruló valótlan tényállítás. Az ítéletet a felperes tudomásul vette, így az jogerőre is emelkedett.

A VIRESOL Kft. által perelt cikkünkben 2019 novemberében elsőként számoltunk be arról, hogy ipari mennyiségű szerves anyag csak a szomszédos telephelyen felhúzott keményítőgyárból kerülhetett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol aztán tömeges rosszullétet okozó gázszivárgásokat okozott. 2020 áprilisában aztán közreadtuk a történteket kivizsgáló katasztrófavédelmi hatóság eltitkolt határozatát, amelyben néven nevezik a felelőst, sőt, megtiltják számára az Őzse-völgyi víztározó további használatát, és műszaki átalakításra kötelezik az esetleges jövőbeli környezetkárosítás elkerülése érdekében.

Itt a bizonyíték: Mészáros Lőrinc keményítőgyára szennyezte a Mátrai Erőmű víztározóját

Perrel fenyegetőzött, és bírósági keresetet indított az Átlátszó ellen a visontai Viresol Kft., amikor tavaly novemberben megírtuk: ipari mennyiségű szerves anyag csak a szomszédos telephelyen felhúzott keményítőgyárból kerülhetett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol aztán tömeges rosszullétet okozó gázszivárgásokat okozott.

Huszár Daniella

Címlapkép: Pápai Gergely/Átlátszó