Tizennyolc EU-s országban előre sorolták a pedagógusokat az oltási tervben, nálunk nem

Magyarországon a tanárok beoltása nem kapott prioritást az oltási tervben. Kíváncsiak voltunk, hogy gondolkoznak a témáról más EU-s országokban. Átnéztük 27 tagország interneten elérhető oltási terveit, kivonatait, illetve helyi sajtóértesülésekből tájékozódtunk. Az országok nagyrésze, 18 állam előrébb sorolta a tanárokat, és van, ahol már el is kezdték az oltásukat. Négy országban a limitált vakcinakészlet miatt csak később döntenek a kérdésről. Csupán öt országban nem élvez semmilyen prioritást a pedagógusok oltása, de a Magyarországgal szomszédos EU-s országok mindegyike előrébb sorolta a tanárokat.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak! Adószámunk 18516641-1-42, kattints ide a letölthető nyilatkozatért.

Magyarországon a tanárok beoltása nem kapott prioritást az oltási tervben. A WHO és az UNICEF szerint a tanárok nélkülözhetetlen munkaerőnek számítanak, így a beoltásuknak az egészségügyi dolgozók és a veszélyeztetettek után prioritást kellene élveznie. Hazánkban hivatalosan nem tették közzé a részletes tervet, a 80 oldalas dokumentumot a 444.hu portál szerezte meg, és ismertette február elején.

2020 decemberében csupán az oltási terv kivonatát tette közzé a kormány, amiben egy nem túl részletes oltási sorrendet vázoltak fel. A kivonatban az utolsó előtti helyen szerepel a kritikus infrastruktúrában dolgozók oltása, ez adhatott némi reményt a pedagógusoknak. Az oltási terv alapján azonban a hatóságilag kijelölt létfontosságú rendszerekről van szó, ami a törvény szerint például a közműveket, az agrárgazdasági szektort és a közlekedést fedi le. A pedagógusok tehát nem tartoznak ide, őket az életkoruk és az egészségi állapotuk alapján sorolják be, mint a legtöbb embert – írta a lap.

Nem szerepelnek a pedagógusok az oltási tervben, pedig fontos lenne a mielőbbi beoltásuk

Az iskolák zavartalan működésében az egész ország érdekelt, a pedagógusok mégsem szerepelnek a jelenlegi oltási tervben. A WHO és az UNICEF szerint a tanárok nélkülözhetetlen munkaerőnek számítanak, így a beoltásuknak az egészségügyi dolgozók és a veszélyeztetettek után prioritást kellene élveznie. A magyar kormány szerint az iskolák azonban nem tekinthetők fertőzési gócpontoknak.

A tanárok 4 millió ember elé kerülhetnének

„Legalább tizenhatezer pedagógus kerülhet be a központi oltási terv harmadik ütemébe” – közölte Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár. A harmadik ütemben hazánkban a 60 évnél idősebbeket oltják. Maruzsa azt is elmondta, hogy legitim elvárás, hogy a pedagógusok koronavírus elleni beoltása mielőbb megtörténjen. A kormány ugyanakkor nem ágazati jellegű oltási eljárást képzelt el, hanem veszélyeztetettségi és életkori szempontok alapján dolgozta ki az oltási tervet. A kormány szerint az oktatási intézmények járványügyi szempontból nem számítanak kockázatos gócpontoknak.

Több írásbeli kérdés (itt, itt és itt olvasható) érkezett ellenzéki parlamenti képviselőktől arra vonatkozóan, hogy várható-e, hogy a tanárokat előre sorolják. AZ Emberi Erőforrások Minisztériuma által szignált válaszok szerint a kormány „mindent megtesz a pedagógusok egészségének a megóvása érdekében”, ami alatt a tesztelést, a hőmérőzést, és a digitális munkarendet értik.

Itthon az előresorolással a tanárok a 18-59 éves lakosság, azaz körülbelül 4 millió ember elé kerülhetnének.

Joggal merül fel a kérdés, hogy hány tanár van az országban. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint főállású pedagógusból 146 ezret tart számon az állam, az összes oktatásban dolgozó személy száma pedig körülbelül 200 ezer fő. Az ő adataik szerint a pedagógusok ötöde fertőződött meg, és 31 pedagógus haláláról értesültek. Nem szabad figyelem nélkül hagyni azt sem, hogy a pedagógusok társadalma elöregedett, a jelenlegi állomány csaknem fele 50 és 65 év között van.

A tanárok továbbra is ki vannak téve a vírusfertőzésnek

Itthon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is azt próbálja elérni, hogy az oltási sorban vegyék előre a pedagógusokat, és az európai gyógyszerügynökség által elfogadott vakcinával oltsák be őket.

A kormánynak legalább azt érdemes lenne fontolóra vennie, hogy a mindennapi fertőzésveszélynek kitett oktatási dolgozókat beoltassa, ugyanis amíg a középiskolákban online oktatás zajlik, az általános iskolák és óvodák nyitva maradnak, ahol csak lehet.

Azt se felejtsük el, hogy a magyar fociválogatott tagjai és az olimpikonok soron kívül jutottak oltáshoz Magyarországon.

Az oktatási intézményekre vonatkozóan nincs előírás az épületen belüli maszkviselésre. A központi ajánlásokat figyelembe véve minden iskola egyénileg dönthet. Azonban az alsó tagozatosok körében nehezen lenne biztosítható az egész napos helyes maszkviselés, és az óvodákban szintén nem hordanak maszkot a gyerekek.

A pedagógusok munkája nemcsak nevelési szempontból, hanem munkaerőpiaci szempontból is fontos, mivel lehetővé teszi, hogy a szülők dolgozni tudjanak. Ha az óvodapedagógusok a gyakorlatban télen minden szipogó gyereket hazaküldenének, azzal ellehetetlenítenék a szülők munkavégzését. Viszont a dolgozók a legtöbb helyen maszk nélkül tartózkodnak egy légtérben az óvodás gyerekekkel.

Az EU-s országok kétharmadában előre sorolják a tanárokat

Szerettük volna megtudni, hogy az Európai Unió országaiban élveznek-e prioritást a tanárok. Ehhez 27 ország interneten elérhető oltási terveit, kivonatait olvastuk át, illetve helyi sajtóértesülésekből tájékozódtunk.

Az EU-s országok nagyrésze, 18 ország előrébb sorolta a tanárokat, és van, ahol már el is kezdték az oltásukat. Négy országban a limitált vakcinakészlet miatt csak később döntenek a kérdésről. Öt országban pedig a jelenlegi döntések értelmében nem élveznek prioritást a tanárok.

Kutatásunk során azt találtuk, hogy azokban az EU-s országokban, ahol előre sorolják a tanárokat, ott az oktatók általában az egészségügyben dolgozók, az idősotthonban élők és dolgozók, az idős emberek, a krónikus betegséggel élők után következnek, de még a nagyobb tömegek beoltása előtt kapják meg az oltást. Az adatokat 2021. február 17-én gyűjtöttük, február 23-án ellenőriztük, és egészítettük ki néhány frissítéssel.

Vannak országok, ahol már elkezdték beoltani a tanárokat

Lengyelországban azután jutottak hamarabb oltáshoz a tanárok, miután az AstraZeneca oltóanyagáról úgy döntöttek, hogy csak a 60 év alattiak számára engedélyezik az országban. A lengyel oltási terv 0. szintjén az idősotthonokban és az egészségügyben dolgozók szerepelnek. Az első lépcsőben, február 12-én kezdték el beoltani a pedagógusokat, az óvodában dolgozókkal és az alsós tanárokkal kezdve a sort.

Szlovákiában az iskolák megnyitása miatt a tanárok előbbre kerültek a vakcinaprogramban, az oltásuk február 13-án kezdődött meg. Észtországban szintén elkezdődött a tanárok beoltása, a balti országban 26 ezer tanár dolgozik. Litvániában is megkezdődött a tanárok oltása, az óvodapedagógusokat és az alsós tanárokat februárban tervezik beoltani. Olaszországban az AstraZeneca szintén módosította az oltási tervet, a tanárok oltását már elkezdték, bár a szakszervezetek jobban örültek volna a Pfizer vagy Moderna vakcinának.

A környező EU-s országokban előrébb veszik a tanárokat

A szomszédos EU-s országok közül Szlovákiában már elkezdték oltani a tanárokat. Ausztriában összesen három ütemben oltanak, a másodikban kerülnek sorra a tanárok, a 65 évnél idősebb emberekkel, a rendőrökkel és a kiskereskedelmi üzletek alkalmazottaival. Ha minden jól megy, márciusban kezdik oltani a pedagógusokat.

Romániában négy ütemben oltanak, a tanárok a második ütemben kerülnek sorra. A románok egy roppant részletes listával rukkoltak elő, és a pedagógusok a kulcsfontosságú területeken dolgozó munkavállalók között középúton helyezkednek el. „A tanárok és az oktatásban dolgozók prioritást élveznek az oltáskampányban, mert nagyon fontos munkát végeznek a társadalom és az ország oktatási rendszere számára” – mondta január elején a román oltási kampány fő felelőse. Szlovéniában a kritikus infrastruktúrában dolgozók közé sorolták a tanárokat.

Számos európai ország előrébb sorolta a tanárokat

Németországban négy fázisban zajlanak az oltások, az eredeti tervek szerint a harmadik fázisban kerülnek sorra a tanárok. Németország nagy részén több mint két hónap járványügyi kényszerszünet után hétfőtől visszatérhettek a gyerekek az óvodákba és az általános iskolákba. Közben egyeztetésbe kezdenek, hogy előrébb sorolják-e a nevelőket és a tanárokat az oltási sorrendben.

Csehországban négy ütemben oltják a lakosokat, a tanárokat a harmadik ütembe sorolták. Ha minden jól megy márciusban kezdik el beoltani őket. Franciaországban öt ütemben zajlanak az oltások, a harmadik ütemben az 50 évesnél idősebb emberekkel együtt a kulcsfontosságú munkavállalókat, a tanárokat és kiskereskedelmi alkalmazottakat fogják oltani.

Görögország oltási tervében ugyan nem találni a tanárokat, Vasilis Kikilias egészségügyi miniszter viszont azt nyilatkozta, hogy a tanárok oltása elsődleges fontosságú, ezért előrébb sorolják őket, a krónikus alapbetegségben szenvedő 18-59 éves állampolgárok mellé, így az ötödikek lesznek a sorrendben. Máltán négy ütemet terveznek, a tanárok a harmadik csoportba vannak sorolva. Spanyolországban szintén az AstraZeneca miatt kapnak a tanárok hamarabb oltást.

Írországban 15 ütemben zajlik az oltás, a tanárok a 11. helyen állnak a sorrendben, megelőzve ezzel az 55-64 közötti korosztályt. Lettországban a nem online oktatásban részt vevő tanárokat az eredeti tervekhez képest is előrébb hozták az oltási tervben. Bulgáriában öt ütem van, az oltási terv szerint a második szakaszban oltják az oktatókat. Az ország időközben rangsorolás nélkül hozzáférhetővé tette az oltást minden bolgár állampolgár számára.

Öt EU-s ország nem veszi előre a tanárokat

Az EU-ban Ciprus, Dánia, Hollandia, Magyarország és Svédország döntött úgy, hogy nem veszi előre a tanárokat, ezekben az országokban az oktatókat az életkoruk és az egészségi állapotuk alapján rangsorolják.

• Cipruson a tanárok hiába kérték a kormányt, hogy vegyék előre őket a sorban.
• Dániában a kormány szerint a gyermekek közelében végzett munka nem jelent különösebb kockázati tényezőt, mivel a COVID-19 általában nem érinti súlyosan a gyermekeket.
• Hollandiában az oktatási szakszervezetek nem értenek egyet a döntéssel, ezért arra kérték a kabinetet, hogy sorolják előrébb a tanárokat.
• Svédországban szintén azt kérik a szakszervezetek, hogy vegyék előre a tanárokat. A kormány  álláspontja szerint azonban megfelelő hozzáférés van az oltásokhoz, és jelenleg nincs okuk további prioritásokat kitűzni, mint amiket már megtettek.

Négy ország később dönt

Belgium, Luxemburg, Finnország és Portugália még nem alkotta meg a teljes oltási ütemtervét, ugyanis az a rendelkezésre álló oltások alapján fog alakulni.

• Belgiumban még nem határozták meg, hogy pontosan kik azok az emberek, akik kulcsszerepet töltenek be az ország működésében. Azonban Pedro Facon, a koronavírus következményeinek leküzdésével megbízott biztos sürgeti a tanárok beoltását.
• A luxemburgi oltási tervben a tömeges oltások megkezdése előtt szerepel egy kategória, amibe azok az emberek tartoznak, akik a munkájuk miatt fokozottan ki vannak téve a fertőzésnek. Azt azonban nem határozták meg, hogy kik tartoznak ide. Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök szerint az oktatásban dolgozók beoltásának a sorrendje függ attól, hogy mennyi vakcina érkezik az országba, jelenleg ugyanis jelentős késéseket tapasztaltak.
• Finnország szerint az elsőbbségi sorrendről a végső döntéseket akkor kell meghozni, ha rendelkezésre állnak az engedélyezett vakcinák, és ha tudják, melyik csoportban biztonságos a használatuk.
• Portugáliában jelenleg az első két fázist tervezték meg, az idősek után jöhet a harmadik szakasz, amit a későbbiekben még tovább lehet priorizálni.

Káosz, információhiány és sok fertőzött van az iskolákban – bejelentőfelületet indított a PDSZ

„Ekezdődött a tesztelés, de arról alaposan megfeledkeztek, hogy mi lesz az eljárás, ha ez a helyzet bekövetkezik”- fogalmaz hétfői bejegyzésében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezt erősítették meg az állami tesztelés elindításának napján az Átlátszónak nyilatkozó pedagógusok is: senki nem tudja, milyen lépések következnek a pedagógusok országos (gyors)tesztelése után.

 Zsilák Szilvia

Az adatvizualizációkat Szabó Krisztián készítette. Címlapkép: Tanárok prioritása az oltási tervben az EU-s tagállamokban/Szabó Krisztián