Nemrég megírtuk, hogy bontás várhat a közelmúltig műemlékként védett budapesti, Bem téri Radetzky-laktanya egy részére. Az Átlátszó által most megszerzett tervrajzon látható, hogy szinte semmi nem marad majd az épületből, ha a befektető megkapja a kért bontási engedélyt. A helyszínt tavaly külön kiemelte az UNESCO Világörökség Bizottságának a jelentése, és a magyar kormány akkor azt ígérte a szervezetnek, hogy eredeti formájában megtartják a Radetzky-laktanyát. Az épülettömb jelenlegi tulajdonosa egy olyan cég, ami Wáberer György – július 20. óta Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos – érdekeltsége.
Egyre romosabb állapotban, de még áll a budapesti II. kerületi Bem téren, a Külügyminisztérium épülete mellett az egykori Radetzky-laktanya épülete. A 180 éves, és a közelmúltig műemlékként védett épülettömbről az előző cikkünkben megírtuk, hogy korábban egyszer már ugyanígy bontani akarták. Akkor ezt a Kormányhivatal és később a bíróság megakadályozta.
A Radetzky-laktanya is elvesztette műemlék jellegét, bonthatják a 180 éves épületet
Az Átlátszó információi szerint elképzelhető, hogy alaposan megcsonkítják a korábban műemlékként védett Radetzky-laktanya épületét Budapesten a II. kerületi Bem téren. Egy nagy építési projekt miatt már pár éve is szó volt az épület bontásáról, de akkor civil és szakmai nyomásra megmenekült.
Sokan nem értik, hogy amit öt évvel ezelőtt nem engedtek, azt egy másik befektetőnek most miért tenné lehetővé a hatóság.
A Radetzky-laktanya jelenlegi tulajdonosa a földhivatali nyilvántartás szerint a WS Buda Project Kft. (korábbi nevén HB Reavis Project Kft.), melynek két másik cég, a Blue Urban Elegant Kft. és a High Yield Vagyonkezelő Zrt. a tulajdonosai. A WS Buda project egyik ügyvezetője a nagyvállalkozóként ismert Wáberer György, korábban Orbán Viktor miniszterelnöki megbízottja is, a másik ügyvezető Scheer Sándor, az Orbán Viktor jó barátjaként emlegetett Garancsi István tulajdonában lévő Market Zrt. vezérigazgatója. A Blue Urban Elegant Kft. Scheer Sándoré, a High Yield Vagyonkezelő Zrt. pedig Wábereré.
Az Átlátszó által most megszerzett bontási tervrajzon látható, hogy szinte semmi nem marad majd az épületből, ha a befektető megkapja a kért bontási engedélyt.
Részlet az átépítési tervből
Részlet az átépítési tervből
A bontási engedélyt egyelőre nem adták meg, de a tervekből jól látszik, mire készül a beruházó és mi fog történni, ha a hasonló módon felújítani kívánt Heinrich-udvar forgatókönyvét alapul véve még kiemelt beruházássá is nyilvánítják a bontást és építkezést.
Heinrich-udvar: újabb budapesti műemlék átépítését tették lehetővé kormányrendelettel
Varga Mihály pénzügyminiszter egykori kollégiumi szobatársa is tulajdonos volt abban a cégben (Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt.) tavaly szeptemberig, amelynek kedvéért megszüntették egy 130 éves józsefvárosi épület műemléki védettségét. Hogy az építkezésnek az ellenzéki irányítású kerületben érvényes helyi építési szabályokat se kelljen figyelembe vennie, a Heinrich-udvar átépítését május elején egy kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítette.
Az egyik különbség a két épület esete között, hogy míg a Heinrich-udvarnál egy földszinti udvari rész volt bontásra kijelölve, a világörökségi terület szélén fekvő Radetzky esetében az épület 95%-át lerombolnák. Pedig korábban épp az épület ügyében indult perben mondta ki a bíróság, hogy a műemléki védettségben megnyilvánuló közérdek felülírja a magánérdeket.
A másik különbség, hogy a Radetzky-laktanya egyelőre – a kormányhivatal tájékoztatása szerint – nem kapta meg a helyi építési és egyéb szabályok megkerülését lehetővé tevő, „nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás”- besorolást.
Az Átlátszó által működtetett KiMitTud oldalon közérdekű adatigényléssel fordultunk Budapest Főváros Kormányhivatalához, hogy megtudjuk, milyen döntések születtek az épület kapcsán idén január óta. A kormányhivataltól kapott válaszból annyi derült ki, hogy a beruházás most nem kiemelt státuszú, és hogy valamilyen eljárást felfüggesztettek a Radetzky kapcsán. Azt azonban, hogy a válaszban említett eljárás mi volt, nem árulta el a kormányhivatal, arra hivatkozva, hogy az nem közérdekű adat és újságíróként nem tartozunk az ilyen adat megismerésére jogosultak közé.
“2020. január óta nem került kiadásra építésügyi, vagy örökségvédelmi hatósági döntés. Az ingatlanon álló épület bontási munkáinak ügyében, a tulajdonos kérelmére 2020. április 1-én örökségvédelmi hatósági eljárás indult. A hatósági eljárás 2020. április 23-án felfüggesztésre került. A tervezett beruházás jelenleg nem nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás.”
Megkerestük az épület ügyében a II. kerületi önkormányzatot, hátha ők tudják és elárulják nekünk, mi lehetett a kormányhivatal által hivatkozott, de meg nem nevezett eljárás. Az önkormányzattól kapott válasz szerint a kormányhivatalnál felfüggesztett eljárás a bontási engedély ügye volt.
“Budapest II. Kerületi Önkormányzata meg tudja erősíteni, hogy a Radetzky-laktanyával kapcsolatos hatósági döntésről tudomása van. Információink szerint továbbra is vitatott a műemlékként védelemre érdemes épületrészek pontos behatárolása, ezért írásban kértük a beruházót, hogy amíg ez nem tisztázódik, addig bontási és építési tevékenységet ne folytasson. Kértük ezt azon okból is, mert a tervezett beruházás megkezdését nem előzte meg széleskörű társadalmi egyeztetés. A fenti levelet a Kormányhivatal illetékes főosztálya felé is megküldtük, akik a mi véleményünkkel összhangban döntést hoztak a bontási munkálatok felfüggesztéséről.”
Az Átlátszó információi szerint azonban továbbra sem került le a napirendről az épület nagy részének a bontása. Mivel korábban a világszerte a védett műemlékek helyzetét is felügyelő UNESCO külön a Radetzky-laktanya ügyét is kiemelte a kormánynak írt jelentésében, megkerestük a műemléki ügyekben illetékes Miniszterelnökséget, hogy megtudjuk, szerintük betartotta-e a kormány a nemzetközi szervezetnek tett ígéreteket, többek között a Radetzky-laktanya megmaradásáról.
A megkeresésünkre a Miniszterelnökség azt válaszolta, hogy ennek megítélése nem az ő dolguk, hanem az UNESCO-é. Hozzátették, hogy a kormány által a szervezetnek idén év elején erről beküldött beszámolónak (állapot-megőrzési jelentés) csak a vezetői összefoglalóját ismerhetjük meg. Márpedig ebben semmi konkrétum nincs. Így azt, hogy hozzávetőleg mit válaszolhatott a kormány a nemzetközi szervezetnek a korábbi bírálatokra, majd csak az UNESCO Világörökség Bizottságának később nyilvánosságra kerülő határozatából lehet majd sejteni.
Szöveg: Horn Gabriella — Fotók: Németh Dániel
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Akár egy Örkény-novella címe is lehetne a történet, ami szerdán történt Budapesten: rabosították a kispesti átláthatósági tanácsnokot, miután leleplezte a...
A tavalyi évben több önkormányzathoz is adatigénylést nyújtottunk be, amiben a budapesti önkormányzati ingatlanok hasznosításáról érdeklődtünk. Az önkormányzatok jelentős része...
A szakmai tiltakozás sem tudta megmenteni a budapesti Kossuth tér legrégebbi és védett épületét: egy május 6-tól hatályos rendelet végleg...
Úgy tűnik, nem érdemli meg a Kossuth tér legrégebbi és védett épülete, hogy megmaradhasson. December óta tudni lehet, hogy radikális...
