Bezárás
műemlékvédelem

Heinrich-udvar: újabb budapesti műemlék átépítését tették lehetővé kormányrendelettel

Varga Mihály pénzügyminiszter egykori kollégiumi szobatársa is tulajdonos volt abban a cégben (Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt.) tavaly szeptemberig, amelynek kedvéért megszüntették egy 130 éves józsefvárosi épület műemléki védettségét. Hogy az építkezésnek az ellenzéki irányítású kerületben érvényes helyi építési szabályokat se kelljen figyelembe vennie, a Heinrich-udvar átépítését május elején egy kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítette.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Az Iparművészeti Múzeummal szemben, az Üllői út 32. alatti Heinrich-udvart Vasudvarnak is hívják, mivel egykor a vasgyáros Heinrich család tulajdona volt. Az épületegyüttes három részből áll: az Üllői úti bérpalotából, az udvari földszintes raktárépületekből, és a Mária utcai többemeletes raktárból, amiben nem sokkal ezelőttig például a Tilos Rádió is működött.

Az épületegyüttes mindhárom elemét az 53/2011. (VIII. 25.) NEFMI rendelet nyilvánította védetté, ami kiterjedt az udvari földszintes szárnyakra is, hiszen azok miatt viselte az “udvar” megnevezést. Tavaly decemberben azonban az épület védettségét váratlanul megszüntették, május elején pedig kiemelt beruházásként sorolták be a projektet, így mostantól a kerület építési szabályait sem kell betartania a beruházónak.

Az építkezés miatt a környéken lakók panaszkodnak, és egy önkormányzati képviselő is felszólalt. A szomszédos épületek ingatlan-tulajdonosai szerint az épület udvarán tervezett új, magas ház teljesen elveszi majd a fényt a lakásaiktól. Sátly Balázs (LMP) józsefvárosi önkormányzati képviselő május 1-i Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a beruházás keretében egy 117 szobás hotelt, és 218, döntően airbnb-zésre alkalmas lakást húznak fel a helyszínen.

Heinrich-udvar: újabb budapesti műemlék átépítését tették lehetővé kormányrendelettel from atlatszo.hu on Vimeo.

Az épületre vonatkozó műemlékvédelmi korlátozásokat váratlanul szüntették meg tavaly decemberben, a 19/2019. (XII. 20.) MvM rendelettel, a terveket pedig a tavaly őszi önkormányzati választások után, még az új önkormányzati testület felállása előtt tartott tervtanácsi (helyi építési ügyeket véleményező szakmai fórum) ülésen hagyták jóvá.

Józsefvárosnak ezen a részén (az úgynevezett Palotanegyedben) tavaly szigorodtak a beépíthetőségi szabályok, de ennek az ingatlan-projektnek sikerült még az új szabályozás érvénybe lépése előtt, tavaly nyáron beadnia a terveket. Annak ellenére kaptak zöld utat, hogy korábban műemlékvédelmi okokra hivatkozva egyszer már elkaszálta a Miniszterelnökség a műemlék épület részleges bontásával és újraépítésével megvalósítandó beruházást.

Az Átlátszónak neve elhallgatását kérve nyilatkozó szakértő szerint jogellenesen szüntették meg az épület műemléki státuszát, mert az épületegyütes ma is megvan, épen és hiánytalanul, pontosan olyan állapotban, amilyenben védettnek nyilvánították egy évtizede:

“Ezt a védelem megszüntetési esetkört arra találták ki, ha egy épületet nem műemléki okból nyilvánítottak műemlékké, hanem például politikai megfontolásból. Ilyenek voltak a 1989 előtti munkásmozgalmi emlékek, amiknek többnyire nem volt építészeti értékük, ezért a védettségüket a rendszerváltás után meg is szüntették. A Heinrich-udvar nyilván nem ilyen. Itt csókos befektető kérésére, jogellenesen szüntették meg a műemléki státuszt. És ez már a többedik ilyen eset volt, hiszen ugyanez történt a Radetzky-laktanyánál is, szintén befektetőknek való kedvezés céljából. Egyik esetben sem készült az örökségvédelmi törvényben előírt törlési dokumentáció, ahogy egyik esetben sem folytattak le az előírásoknak megfelelő törlési eljárást sem. Csupán egyik napról a másikra kimondták a védelem megszűntét.”

Sátly Balázs önkormányzati képviselő az Átlátszónak nyilatkozva azt is kifogásolta, hogy az építkezés módosított terveit jóváhagyó tervtanácsi döntés óta a tavaly óta ellenzéki vezetésű önkormányzattal az ügyről egyáltalán nem kommunikált sem az örökségvédelmi ügyeket felügyelő Miniszterelnökség, sem a hatóságként eljáró illetékes kormányhivatal, sem a beruházóként érintett ingatlanfejlesztő cég.

Ironikus részlete a történetnek, hogy a tervtanácsi ülés napirendjében “rehabilitációs engedélyezési tervként” hivatkozzák a szakmai vélemények szerint a műemlék épület tönkretételével járó beavatkozást.

A képviselő szerint a Heinrich-udvar beépítésével járó eredeti tervek szerint az önkormányzat kezelésébe került volna egy rész (egy földalatti passzázs),  így a fejlesztés gyakorlati megvalósulásához szükség lett volna az önkormányzat képviselőtestületének döntésére.

Sátly nem tudja, hogy a tervek változtak-e, viszont azt valószínűsíti, hogy a most megkapott, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás-státusz azt a célt szolgálja, hogy a helyi építési szabályokhoz az ingatlanfejlesztésnek ne kelljen igazodnia, és a helyi lakókat képviselő önkormányzat ne kerüljön döntési helyzetbe az ügyben. Ezt a feltételezést erősítette meg egy másik, neve elhallgatását kérő forrásunk is:

“Azért lehetett szükség a projektet minden önkormányzati szabály alól mentesítve nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítására, mert az időközben ellenzékivé vált Józsefvárosi Önkormányzat már nem támogatta a beruházást, és akadt még egy-két helyi önkormányzati előírás, amit a tervek nem tudtak teljesíteni, és a közterület-használati szerződést is meg kellett volna kötni az önkormányzattal, de az húzódozott ettől. Így nem kaphatott volna építési engedélyt a terv.”

Az Átlátszó információi szerint egy olyan, főként szállodai, kisebb részt lakó-funkciójú együttest akar itt megvalósítani a befektető, ami az udvari szárnyak teljes bontásával jár, az udvar helyére pedig hatalmas belső szárnyakat emelnének. Megkerestük az épület tervezőjét, aki azt mondta, a beruházó engedélye nélkül nem nyilatkozhat, s hogy a Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt. sajtósa válaszol majd a kérdéseinkre, de erre mostanáig nem került sor.

A Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt-ben 2019. szeptemberig az egyik tulajdonos az a Szabó Zoltán volt, akiről korábban a Magyar Narancs 2018-ban azt írta, hogy egykor Varga Mihály pénzügyminiszter kollégiumi szobatársa volt, és Garage Kft. nevű cégével a Millenáris Széllkapu nevű állami beruházáson is dolgozott. A Garage Kft. idén is kapott állami megbízást, a Nemzetgazdasági Minisztérium Budai Várban kijelölt épületének (Szentháromság tér 6.) műemléki épületrekonstrukciójához kapcsolódó feladatok első ütemében.

“Ma Magyarországon már szinte semmi nem garantálja a műemlék épületek védelmét e befektetői érdekkel szemben” – így foglalta össze egy forrásunk a történetet.

“Építtetői körökben már egy ideje közszájon forog, hogy a Miniszterelnökség különböző szintű vezetői kaphatóak az üresen álló műemlék épületek védettségének levételére, csak kérni kell tőlük. Állítólag még védelem megszüntetését tartalmazó jogszabály szöveget is készen megküldik a tárcának, amit a miniszternek csak alá kell írnia, és kész. A vezetők megfélemlített beosztottjai pedig készségesen együttműködnek, így a rendszer olajozottan működik. Az eredmény pedig: nincs műemléki védelem, nincsenek költségnövelő kötöttségek, bármi szabadon bontható, és védettség miatt amúgy is nyomott áron megvett telken zöldmezős beruházás végezhető.”

Több korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy az UNESCO Világörökség Bizottságának is felkeltette a figyelmét, ahogyan a magyar kormány az épített örökséggel bánik, s a szervezet több alkalommal szakértőket küldött a budapesti helyzet felmérésére. Az UNESCO a magyar kormánynak küldött állásfoglalásaiban többször is kiemelte például a Tiborcz István és üzlettársának cége által épített szállodához darabjaira szedett MAHART-ház tönkretételét, amit szintén külön, személyre szabott kormányrendelet engedélyezett.

Semmibe veszik az UNESCO ajánlásait a Mahart-ház átépítésénél

Javában folyik az építkezés Budapest belvárosának az UNESCO világörökségi védettségét is élvező területén, ahol luxusszállodát és társasházi lakásokat épít a miniszterelnök vejének érdekeltségébe tartozó BDPST Zrt. Az ehhez átalakítandó három régi épület nemcsak a világörökségi helyszín miatt védett, hanem kettő közülük – a Mahart-ház, és a volt takarékbanki székház – egyedileg is védett műemlékek.

Szöveg: Horn Gabriella — Videó: Németh Dániel

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom