Kedvezményt kért a Fővárostól a területfoglalási díjból a miniszterelnök milliárdos barátjának cége

A Garancsi István többségi tulajdonában lévő Market Építő Zrt. kilencven százalékos kedvezményt kért – de nem kapott – egy beruházására a fővárosi önkormányzattól az építkezés idejére kiszabott területfoglalási díjból. A Radetzky-laktanya épületét is magában foglaló szálloda- és iroda-projektről korábban megírtuk, hogy az Wáberer György kormánybiztos érdekeltségéhez tartozik.

Támogatási kampány

A Wáberer György és Garancsi István cégeihez köthető, közelmúltig védett műemlék épületet a tervek szerint szinte teljesen lebontják, csak a Bem téri homlokzatot meghagyva. Pedig az UNESCO Világörökség Bizottsága is külön figyelmeztette a kormányt az egykori laktanya megőrzésére és műemlékvédelmi szakemberek, civilszervezetek és helyi lakók tiltakoztak a bontás ellen. Ennek ellenére az építési projekt megkapta a műemlék épületek átépítésénél mostanra varázsszónak számító, a legtöbb szabály alól felmentést biztosító „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás” besorolást is.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Radetzky-laktanya is elvesztette műemlék jellegét, bonthatják a 180 éves épületet

Az Átlátszó információi szerint elképzelhető, hogy alaposan megcsonkítják a korábban műemlékként védett Radetzky-laktanya épületét Budapesten a II. kerületi Bem téren. Egy nagy építési projekt miatt már pár éve is szó volt az épület bontásáról, de akkor civil és szakmai nyomásra megmenekült.

Forrásaink emlékeztetnek: a hasonló ügyek hatósági intézésénél az könnyíti meg az építéshez szükséges engedélykérelmek megszerzését, ha a befektető “nincs rosszban a kormánnyal”.

A Radetzky-laktanya jelenlegi tulajdonosa a földhivatali nyilvántartás szerint a WS Buda Project Kft. (korábbi nevén HB Reavis Project Kft.), melynek két másik cég, a Blue Urban Elegant Kft. és a High Yield Vagyonkezelő Zrt. a tulajdonosai. A WS Buda project egyik ügyvezetője a nagyvállalkozóként ismert Wáberer György, korábban Orbán Viktor miniszterelnöki megbízottja is, a másik ügyvezető Scheer Sándor, az Orbán Viktor jó barátjaként emlegetett Garancsi István tulajdonában lévő Market Zrt. vezérigazgatója. A Blue Urban Elegant Kft. Scheer Sándoré, a High Yield Vagyonkezelő Zrt. pedig Wábereré.

A Forbes magazin szerint 96 milliárdos vagyonával a 2019-es gazdaglistán a 12. leggazdagabb magyar, Wáberer György, Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos. A gazdaglistán huszadik helyet foglal el a Forbes által 63,7 milliárd forintra becsült vagyonnal Garancsi István. Feltételezzük tehát, hogy nem a szűkös anyagi körülményeik késztették a beruházást kivitelező Market Építő Zrt-t, hogy a fővárosi önkormányzatnál azt kérvényezze, hogy engedjék el a cégnek az építkezéseknél a helyi önkormányzatok által – állvány vagy daru felállítása, törmelék tárolása, konténer kihelyezése, stb. után – kirótt közterület-használati díja nagy részét.

A díjmentesítési kérelemről megkérdeztük a fővárosi önkormányzatot, ahol megtudtuk, hogy a Market Zrt-nek a Radetzky bontásának megkezdéséhez eddig hiányzó területfoglalási engedélyt megadták, de csak a teljes díj megfizetése fejében.

„Az ügyfél valóban kért 2020.10.26 – 2021.05.08. közötti időtartamra közterület-használati hozzájárulást, valamint kérte a közterület-használati díjra vonatkozóan a díjkedvezmény megadását. A közterület-használathoz a döntéshozó 2020.10.26 – 2021.05.08. időtartamra vonatkozóan a teljes közterület-használati díj megfizetésének feltételével járult hozzá.” – tájékoztatta az Átlátszót Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának sajtófönöke.

Kertész Pétert arról is kérdeztük, hogy mekkora volt az a díj, aminek a 2019-ben több, mint 188 milliárd forintos árbevételt elszámoló Market Zrt. az elengedését kérte a kormányzati elvonások miatt komoly költségvetési nehézségekkel küzdő fővárosi önkormányzattól.

Válaszából kiderült, hogy a Market Építő Zrt. közterület-használati díja két részből tevődik össze. A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló 3/2013. (III.8.) Főv. Kgy. rendelet értelmében a Bem József tér III. kategóriába tartozó (minősített) közterület, ezért erre a közterületre vonatkozóan a közterület-használati díj díjtétele a következő: 222 Ft/m2/nap +ÁFA. Jelen esetben a 2020.10.26. – 2021.05.08. közötti időtartamra 234 m2-en a közterület-használati díj nettó 10 129 860,- Ft, azaz bruttó 12 864 922,- Ft.

Az említett rendelet értelmében a Bem József utca IV. kategóriába tartozó (általános elbírálású) közterület, így a díjtétele: 168 Ft/m2/nap. Az érintett ügyfél a közterületen 2020.10.26. – 2021.05.08. között 477 m2-t használ, így a közterület-használati díj nettó 15 626 520,- Ft, azaz bruttó 19 845 680,- Ft.

Fentiek értelmében a teljes közterület-használati díj nettó 25 756 380,- Ft, azaz bruttó 32 710 602,- Ft, amelyet végül egy összegben fizetettek meg a kivitelezővel.

Szerettük volna megismerni Wáberer György véleményét a díjkedvezmény-kérésről, de a cégének küldött emailre nem kaptunk választ. A kormánybiztosi megbízása miatt a Miniszterelnökség sajtóosztályán keresztül is megpróbáltuk őt elérni, de választ onnan sem kaptunk.

A Radetzky-laktanya bontása most már bármikor megkezdődhet, ennek ellenére a helyi lakók egy csoportja nem adta fel a reményt: néhány napja helyi ellenzéki politikusokkal petíciót vittek a Miniszterelnökség örökségvédelmi osztályára, amiben a Radetzky-laktanya műemléki védelmét, a hatástanulmányok nyilvánosságát kérjék, és tiltakozzanak az épület bontása ellen.

A közelmúltig védett épület ügyében a II. kerületi önkormányzat is próbált beavatkozni, de mivel az építéshatósági ügyek már a kormányhivatalnál vannak, ügyfélként bejelentkezve szerettek volna rálátni a Radetzkyval kapcsolatos döntésekre, de első körben nem kapták meg az ügyféljogot. Az önkormányzat az UNESCO állásfoglalását is kérte az ügyben, és a polgármester kérésére a kivitelező október elején lakossági fórumon adott tájékoztatást.

Az ott megígért épület-bejárásra mostanáig nem került sor, a lebontott épületen pedig már nem lesz mit megmutatni.

A kerület vezetése szeretné a környéken lakók és a beruházók érdekeit összehangolni úgy, hogy a Világörökségi területre néző történelmileg jelentős épület értékei is megmaradjanak. Ebben a legnagyobb nehézséget szerintük eddig a folyamatosan változó jogszabályi környezet és a kiemelt beruházásos kiskapu jelentette. Így vázolták az Átlátszónak, hogyan próbáltak sikertelenül beavatkozni az épület ügyében:

„Idén február elején volt egy személyes egyeztetés amin részt vett a Miniszterelnökség képviselője, az Örökségvédelmi és Építésügyi Osztály a kormányhivatal részéről, ezen felül rész vettek a tervezők, illetve meghívást kapott az Önkormányzat is (Polgármester Úr, Alpolgármester Úr, és Főépítész Úr is jelen voltak). Ezen a megbeszélésen a fő kérdés a műemléki védettség pontos behatározása volt, illetve a tervezett fejlesztés bemutatása a tervezők részéről. Azonban nem volt egységes álláspont a védelem tárgyát illetően és ez megakasztotta a további egyeztetéseket.”

Az álláspontok közötti különbség abban nyilvánult meg, hogy a műemléki védettség csak a homlokzati falra terjedjen ki, 5 ablakig befordulva a mellékutcákba (ami később a Miniszterelnökségi álláspont szerinti döntés is lett) vagy maga a teljes Bem térre néző szárny tömegformájára, belső térrendszerére is kiterjedjen. Az egyeztetésen elhangzott az Önkormányzat részéről, hogy amíg ez nem tisztázott, addig nem tudnak továbblépni az egyeztetésben, illetve nem tudják a lakosságot sem bevonni és megkérdezni az ő véleményüket.

Ezt követően, – a kiemelt beruházásról született kormányrendelet előtt – a fejlesztő bontási engedélyeztetésre beadta a tervet az illetékes kormányhivatal felé, akik az Önkormányzatot ügyfélként megjelölve tájékoztatták a kerületet arról, hogy felfüggesztik az eljárást, amíg a műemlék védettségének tekintetében egyértelmű döntés nem születik.

Ezután hónapokig nem történt kommunikáció, majd augusztusban, a kormányrendeletet olvasva tudta meg a kerületi önkormányzat, hogy kiemelt beruházássá nyilvánították a régi Radetzky laktanya épületét. Ekkor tájékoztatást kértek a Kormányhivatal kiemelt ügyek osztályától, aki azt jelezte vissza, hogy tájékoztatást csak ügyféli jogállással tud adni és automatikusan nem ügyfél az Önkormányzat. Ekkor kérvényezték az ügyféli jogállást, ám ez elutasításra került, mert a kiemelt ügyek osztálya nem tartotta megalapozottnak az igényüket.

A Mahart-ház és a Heinrich-udvar után a Radetzky-laktanyát is kormányközeli befektetők bonthatják

Kiadták a szinte teljes bontásra szóló engedélyt a közelmúltig műemlékként védett Radetzky-laktanyára – árulta el a beruházó cég a napokban egy lakossági fórumon. Korábban műemlékvédő szervezetek és szakembeliek, sőt az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO is külön figyelmeztette a kormányt: ne engedjék tönkretenni a 180 éves egykori laktanyát.

Horn Gabriella

Címlapfotó: Németh Dániel