A kormány titkolja a világörökségi területekről készült jelentését, az UNESCO ismét ellenőröket küld Budapestre

Az UNESCO a közeljövőben ismét ellenőröket küld Budapestre, a kormány pedig újságírók, civil szervezetek, és országgyűlési képviselők elől is rejtegeti azt a jelentést, amiben február végén beszámolt a nemzetközi védettséget élvező világörökségi helyszínek állapotáról. Egyelőre azt sem tudni pontosan, milyen kifogásokra reagáltatta Magyarországot a párizsi székhelyű nemzetközi szervezet.

Csak a vezetői összefoglalója (PDF) nyilvános annak a beszámolónak (ún. állapotmegőrzési jelentés), amit örökségvédelmi hatóság híján az ezért a témáért is felelős Miniszterelnökség február végén elküldött az UNESCO Világörökség Bizottságának.  Így egyelőre  – a szervezet júniusi közgyűléséig – csak következtetni tudunk arra, mik voltak a nemzetközi örökségvédelmi szervezet legújabb kifogásai a kormány felé, s hogy ezekre hogyan válaszolt a Miniszterelnökség.

A világszerte elismert, nagy presztízsű világörökségi listán sorolt, védett budapesti helyszínek: a Duna-partok panorámája, a Budai Várnegyed és az Andrássy út, és valamivel kisebb mértékben ezek védőzónái is védettséget élveznek. Ennek  megtartását várja el a nemzetközi szervezett az adott országok kormányától. Civil szervezetek és szakemberek szerint viszont a Budai Vár átalakítása, a hetedik kerületi történelmi zsidónegyed- bulinegyed épületeinek rombolása, s a Városliget közparkból múzeumnegyeddé alakítása nem összeegyeztethető a védett státusszal, ezért próbálnak nemzetközi szervezeteken keresztül nyomást gyakorolni a kormányra (Az Óvás Egyesület tájékoztatója, PDF).

Ennek eredményeként korábban többször is küldött ellenőrző küldöttséget az UNESCO Világörökség Központja Magyarországra, és legutóbbi, 2017. júniusi közgyűlésén komoly kritikát fogalmazott meg az épitkezésekkel kapcsolatban, és annak az elvárásának adott hangot, hogy 2018. december 1-ig a magyar kormány készítsen friss jelentést az állapotmegőrzésről (state of conservation) a Világörökség Központ számára, hogy azt a Világörökség Bizottság  43. közgyűlése elé lehessen vinni 2019-ben.

A  kormány jelentése (melynek csak az összefoglalója lett most elérhető), a budapesti világörökségi helyszínekre vonatkozó UNESCO-ajánlásokra és kérdésekre, valamint a tavaly februári küldöttség megállapításaira, és az UNESCO által tavaly decemberben a magyar kormánynak írt levélre reagál. Ezek egy része nyilvános, a többit  szerettük volna megismerni, de döntés-előkészítési jellegükre és egy alktománybrósági döntésre hivatkozva megtagadták az adatigénylésünket.

Annyi azért kiderül a most közzétett összefoglalóból, hogy a tavaly februárban Budapesten járt UNESCO-misszió 17  részletet talált problémásnak, és ezekkel kapcsolatban tett ajánlásokat a kormánynak. Vélhetően a Miniszterelnökség erre adott válaszát követően döntött úgy a nemzetközi szervezet, hogy újból eljön ellenőrizni a helyzetet.

A beszámolót készítő Miniszterelnökség a jelentés összefoglalójában többek között kijelenti, hogy Magyarország mindent megtesz, hogy a budapesti fejlesztések és befektetési projektek ne tegyenek kárt a védett világörökségben. Szerintük épp ennek érdekében  történt az örökségvédelmi rendszer átalakítása.

A 120 méter magasra tervezett MOL-toronyház kapcsán kijelentik: azt még a korábbi szabályozás alapján engedélyezték, s különben is minimális annak a világörökségi helyszínre tett hatása.

Megígérik, hogy kiterjesztik a világörökségi helyszín védőzónáját a Margitszigetre  és a Budai Vártól nyugatra eső területekre is. Az UNESCO által évek óta sürgetett kezelési terv megalkotását 2021-re ígéri a kormány, s kitér arra, hogy a vonatkozó törvény 2018-as módosítása alapján nem alkalmazható a 65 méternél magasabb épületek esetenkénti engedélyezésére vonatkozó  szabály akkor, ha az építmény negatív hatással van a világörökségi területre.

A sokak által kifogásolt városligeti fejlesztések kapcsán a jelentés azt állítja: az új Néprajzi Múzeum és a Biodóm a védettséget élvező Hősök tere felől nem is lesz látható, tehát nem kell módosítani a terveket. A Radetzky-laktanya kapcsán a  kormány azt ígéri: az épület visszakapja az eredeti, a második világháború előtti formáját.

A kormánynak tavaly decemberig kellett volna ezt a jelentést elküldenie Párizsba, a dokumentum közzétett kivonata szerint ezt  a határidőt “technikai okokból” késték le két hónappal.

Az UNESCO tavaly februári budapesti “tanácsadó missziója” által megfogalmazott aggályok kapcsán a Miniszterelnökség kijelenti, hogy a főváros és a kerületek felügyelik a kulturális örökség helyi védelmét, s hogy minden átalakításnál kötelező figyelembe venniük az adott épületek történelmi értékét. A belvárosi óriáskerék (Budapest Eye) engedélyét a 2021-re ígért kezelési terv elkészülte után nem fogják meghosszabbítani, és azt ígérik, 2020-tól támogatási rendszert vezetnek be a világörökségi területek és a védőzónák ingatlantulajdonosai számára.

Az UNESCO Világörökség Központja tehát hamarosan újabb küldöttséggel ellenőrizteti a budapesti világörökségi helyszínt, de a látogatás dátuma egyelőre nem ismert, mint ahogy azt sem tudni, kikkel találkoznak majd a szakemberek.

Legutóbb  – tavaly februárban –  a Miniszterelnökség mindent megtett, hogy megnehezítse a civilek találkozását az UNESCO-küldöttekkel. Ezek a szervezetek évek óta tiltakoznak többek között a városliget közparkjának tönkretétele és a védett épületek rombolása ellen, és folyamatosan jelzik a párizsi szervezet felé, hogy a turizmus révén a költségvetéshez évente sok százmilliárd forinttal hozzájáruló világörökségi területek szerintük veszélyben vannak.

Az ügy részleteit hétpecsétes titokként őrzi a kormány: nem csak a civilek, de újságírók és országgyűlési képviselők elől is eldugják az erre vonatkozó anyagok nagy részét, a teljes jelentést Hadházy Ákosnak sem adták ki (PDF).

Az UNESCO  Világörökség Központja júniusi közgyűlésén vitatja majd meg a tavalyi ellenőrök által készített jelentést, a kormány beszámolóját, és a következő hetekben Budapestre érkező “reaktív monitoring misszió” által készítendő riportot, s számon kérik majd Magyarország kormányán azt is, hogy sikerült megoldaniuk a szervezet által két évvel ezelőtt kifogásolt problémákat. Ezt követően állásfoglalást adnak ki, amiben azonban komoly szankció – például a világörökségi cím elvétele – nem várható.

Horn Gabriella