Visszavonta a Hajógyári-sziget árvízvédelmi fejlesztésére vonatkozó kérelmét az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A kormány a sziget teljes területének árvízvédelmét akarta megvalósítani, a 12-18 milliárd forintba kerülő gátépítés miatt azonban 1000 fát vágtak volna ki. A beruházás ellen a WWF Magyarország mellett budapesti lakosok és egyéb zöld szervezetek is tiltakoztak, plusz a Fővárosi és az Óbudai Önkormányzat is ellenezte a gátépítést.
Támogatási kampány
Visszavonta a Hajógyári-sziget árvízvédelmi fejlesztésére vonatkozó kérelmét az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Pest Megyei Kormányhivatal honlapja szerint. A hatóság szeptember 23-án megszüntette az engedélyezési eljárást, amely 2020. június 11-én indult, és 105 napos ügyintézési határideje szeptember 24-én járt volna le – adta hírül közleményében a WWF Magyarország. A mobilgát építése ellen a WWF online petíciót is indított szeptember 17-én, amit eddig 10 ezer ember írta alá. Nem csak a lakosság állt az ügy mellé, hanem 16 civil szervezet és csoport is.
“Jó döntést hozott az Országos Vízügyi Főigazgatóság, mert a Hajógyári-sziget árhullámoktól való bevédése nemcsak a sziget természeti értékeire lett volna káros, de összességében fokozta volna Budapest árvízi kockázatát is. A 21. század környezeti kríziseinek közepén ilyen árvízvédelmi kezelés már nem fogadható el”
– nyilatkozta Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője.
A civil szervezetek garanciát szeretnének arra, hogy az ártéri erdőket nem irtják ki a fővárosban, ezért részletes szakmai javaslatot nyújtottak be Budapest főpolgármesteréhez az ártéri erdők védetté nyilvánítására vonatkozóan.
A főváros és az önkormányzat sem akarta a gátat
Idén júniusban röppent fel a hír, hogy drasztikus beavatkozásra készül a kormány a Hajógyári-szigeten, ahol a gátépítés tömeges fakivágás árán valósult volna meg, és a beruházás az előzetes becslések szerint 12,2-17,65 milliárd forintba került volna.
Szeptember elején döntött a kormány arról, hogy a Hajógyári-sziget helyett a Velencei tónál, Sukorón valósul meg a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia. A Magyar Közlönyben megjelent határozat arra hivatkozik, hogy sem Budapest Főváros Önkormányzata, sem Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata nem támogatja az Óbudai (Hajógyári)-sziget sport- és szabadidős célú hasznosítását. Így nem épülhet ott meg a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia.
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze szerint viszont ez csúsztatás, a főváros ugyanis támogatta a kajak-kenu központ megvalósítását, csak a védmű megépítéséhez nem járult hozzá. A gátépítés ugyanis 1000 fa kivágásával járna, illetve azzal, hogy a Csillaghegyi-öblözet teljes környezetében 8 centiméterrel megemelkedne a Duna vízszintje árvíz idején.
A sziget parkos, északi része túlnyomó részben állami és önkormányzati tulajdonban van, az érintett III. kerület pedig jelezte, hogy nem járul hozzá a gátépítéshez.
Az ügyben petíciót indító WWF Magyarország szeptember elején újból megkongatta a vészharangot. A kormányhatározatból ugyanis akkor csupán azt lehetett kiolvasni, hogy a Kovács Katalin Akadémia új helyszínre kerül. Arról viszont nem volt szó benne, hogy a Hajógyári-szigetre tervezett védmű megépítéséről, és az 1000 fa kivágásáról is letett volna a kormány. A projektet a mostani döntéssel fújták le végleg, és ezzel menekültek meg a fák.
A környezeti hatásvizsgálathoz készített dokumentációból derült ki, hogy a felmérések szerint a szigeten összesen 15,3 hektárnyi ártéri ligeterdő található, a munkálatok ebből 2,9 hektárnyit pusztítottak volna el. A védműrendszer miatt a legrosszabb esetben 950-1000 darab 30 centiméternél nagyobb átmérőjű fát kellett volna kivágni. Ráadásul az Óbudai-sziget teljes megvédése akár 9 centiméteres vízszintemelkedést okozhatott volna a Duna óbudai mellékágában a meder vízszállító képességének változása miatt.
Mit is kell megvédeni a gáttal?
A Sziget Fesztiválnak is helyet adó Hajógyári-szigetet eddig pont amiatt nem építették be, mert időnként elönti a víz. A 24.hu-nak Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője beszélt arról, hogy a sziget jelenleg hullámtérnek minősül: a nagyobb árvizek, mint például a 2013-as dunai árhullám képes elönteni a teljes 108 hektáros szigetet – ennek megakadályozása érdekében épülnének körbe a védművek.
A gátépítés nemcsak a sziget eleve épületekkel teli, állami tulajdonban lévő déli részét érintette volna, hanem a döntően fővárosi és óbudai kézben lévő északi, parkos szakaszt is.
Korábban a 444 boncolgatta, hogy csak valami egyelőre titkolt építkezés magyarázhatja a Hajógyári-szigeten várható brutális természetpusztítást. A gát építésének teljes költsége megközelíthetné a 18 milliárd forintot, a gátrendszer ára ezzel kalkulálva több mint 130 év alatt térülne meg.
A tervek szerint a sziget teljes területének az árvízvédelmét akarták megvalósítani, miközben az északi parkos szakaszt teljesen felesleges védeni, a Kovács Katalinról elnevezett nemzeti kajak-kenu központot is a sziget délkeleti “szarván” építették volna fel. A beépített rész védelméhez pedig elegendő lett volna egy kisebb beruházás. Maga a dokumentum is számolt két olyan variációval, ami csak a déli, állami kézben lévő részt vette volna körbe parti gátakkal, illetve a sziget közepén keresztben húzódó földgáttal, azonban valami miatt mégsem ezek a verziók kerültek részletes kidolgozásra.
Zsilák Szilvia
Címlapkép: Kivágás elleni feliratokkal dekorált fák a Hajógyári-szigeten 2020 júliusában (fotó: Átlátszó/Szakál Szebáld)
Megnéztük, hogy mely helyrajzi számokon valósulna meg a Tokajba tervezett legújabb látványosság, a zártkabinos libegő. Kiderült, hogy a beruházás nyomvonala...
A(z) https://atlatszo.hu oldal sütiket és más kódokat használ a honlap megfelelő működésének biztosítása céljából, a weboldalon nyújtott felhasználói élmény fokozása érdekében, továbbá ennek segítségével készít elemzéseket az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállításához. Bővebb információt az adatkezelési tájékoztatónkban talál.
