Az Európai Parlament képviselői követelik az Azerbajdzsáni Pénzmosoda néven múlt héten nyilvánosságra került korrupciós botrány kivizsgálását. Az erről hozott határozatot nagy többséggel fogadták el: 578 igen szavazattal, 19 ellenében; 69 képviselő tartózkodott. A szöveg egyébként egy hosszú, korrupcióval és pénzmosással foglalkozó jelentés része.
A dán Berlingske napilap és partnerei, köztük az OCCRP és az Átlátszó múlt héten hozta nyilvánosságra kiszivárgott banki dokumentumra alapozva, hogy Azerbajdzsán 2010 és 2014 között 2,9 milliárd dollárt folyatott át egy feketekasszán. A pénzből a bakui elit luxuscikkeket vásárolt, kórházi számlákat fizetett és európai politikusokat fizetett le.
Magyarországra épp akkor érkezett 9 millió dollár ebből a feketekasszából, amikor a magyar kormány úgy döntött, kiadja Azerbajdzsánnak a „baltás gyilkos” Ramil Safarovot.
Petras Auštrevičius (litván liberális) képviselő, jelentéstevő úgy fogalmazott: „A Lux Leaks, a Panama iratok és az orosz, azeri pénzmosodák eseteiből is jól látszik, hogy a korrupció nem ismer határokat és drámai következménye van a döntéshozatalra. Ebben a jelentésben a nemzeti és nemzetközi testületek számára a legmagasabb etikai és átláthatósági követelmények fenntartását sürgetjük, az EU tekintetében pedig olyan jogi keretek felállítását, amelyek kiiktatják a csalás és korrupció minden formáját.”
Az elfogadott szövegben az EP-képviselők elítélik, hogy „Azerbajdzsán és más autoriter rezsimek megpróbálnak törvénytelen módszerekkel befolyást szerezni az európai döntéshozók között”.
Ez minden bizonnyal arra utal: az Azeri Pénzmosoda-botrányban kiderült, hogy európai politikusok, köztük az elméletileg az európai demokrácia felett őrködő Európa Tanács parlamenti közgyűlésének egyes tagjait is lefizette a bakui rezsim, hogy megvásárolja jó véleményüket.
Az Európai Parlamentnek a képviselők szerint ki kellene vizsgálni az ügyet és határozott intézkedéseket hozni az ilyen korrupciós esetek megelőzésére, hiszen bármilyen ilyen ügy aláásná az Európai Parlament tekintélyét és akadályozná az emberi jogok területén végzett munkáját.
Az Európai Parlament a korrupció elleni harc jegyében további javaslatokat is tesz, mivel a képviselők úgy vélik, a korrupció az emberi jogok csorbulásának egyik leginkább elhanyagolt területe, az EU-nak pedig tennie kellene a fokozottabb korrupció-ellenes nemzetközi együttműködésért.
Épp ezért a képviselők azt javasolják az EU számára, hogy szerepeljen anti-korrupciós záradék a harmadik országokkal kötött megállapodásokban és szorosan és folyamatosan figyeljék az uniós pénzből finanszírozott projekteket a helyi hatóságokkal együttműködve.
Ha másképp nem megy, vessenek be szankciókat vagy függesszenek fel megállapodásokat az emberi jogok sérelmét okozó rendszerszintű korrupció esetén.
A javaslatok között szerepel az is, hogy támogassák és védelmezzék a független médiát, civileket és whistle-blowereket (közérdekű bejelentőket), akik a veszély ellenére feltárják az ilyen eseteket.
Tovább azt is tanácsolják, hogy az orosz Szergej Magnyitszkij meggyilkolásáért felelős 32 orosz állami hivatalnok nevét tartalmazó szankciós lista kerüljön minél hamarabb a Tanács elé, és léptessenek életbe szankciókat a szóban forgó személyek ellen.
Azt, hogy a magyar EP-képviselők hogy szavaztak a kérdésben, itt megnézheti – tizenegyen megszavazták, tíz képviselő viszont nem szavazott.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
