Így dőlt a pénz Magyarországra a bakui feketekasszából – Alijevék szerint Soros rátámadt Azerbajdzsánra

metastar

 

Az Átlátszó birtokába került bankszámlakivonatok tanúsága szerint 2012 júliusa és 2013 májusa között huszonöt részletben összesen 5.137.671 eurót és 2.447.527 amerikai dollárt utalt a Danske Bank dán nagybank észtországi leánybankjánál vezetett számlájáról egy magyar, az MKB Banknál vezetett számlára egy bakui székhelyű offshore cég. A pénzt feladó cég tagja volt annak a pénzmosó hálózatnak, amelyen keresztül az azeri rezsim európai politikusokat vesztegetett meg, és luxuscikkeket vásárolt szerte a világon.

 

Társadalmi célú hirdetés

 

A Berlingske című dán lap összesen 2,9 milliárd dollárnyi forrás mozgását bizonyító banki dokumentumhoz jutott hozzá. Ezt az OCCRP nemzetközi újságíró szervezettel is megosztotta, amely médiapartnereivel – köztük Magyarországról az Átlátszóval – együtt utánajárt, honnan származott és hová került ez a jelentős összeg.

A tisztázatlan eredetű pénzekből Magyarországra is jutott: egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára több részletben több mint kilencmillió dollár érkezett éppen akkor, amikor a magyar kormány furcsa körülmények között kiadta az azeri baltás gyilkost. A magyar bankszámla névleges tulajdonosát, egy offshore céget 2015-ben felszámolták; azt egyelőre nem tudni, mi lett az ideküldött pénz sorsa.

Cikksorozatunk korábbi részei:

Azeri guruló dollárok Budapesten a baltás gyilkos kiadása idején

Budapestre dollármilliókat utalt, európai politikusokat is korrumpált az azeri rezsim

Az Ejjubov-család befolyásos bakui dinasztia, a lehető legközelebb az országot irányító Alijev-klánhoz. A családfő, Jakub Ejjubov Azerbajdzsán Ilham Alijev elnök által kinevezett első miniszterelnök-helyettese. Ebben a minőségében fogadta Orbán Viktort is a magyar kormányfő 2012. június végi hivatalos látogatásakor Bakuban. A miniszterelnöki út után adta ki Magyarország Azerbajdzsánnak a nálunk életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt, hazájában viszont hősként ünnepelt Ramil Safarovot.

2012 júliusában a Metastar Invest LLP – ugyanaz a cég, amely az Ejjubov-család kórházi számláit is fizette – átutalások sorozatát indította, és egy éven belül összesen több mint kilencmillió dollárt utalt át egy hasonlóan titokzatos cég magyarországi bankszámlájára. Az utalások célpontja a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett, Velasco International nevű cég volt.

A Velascót a Mossack Fonseca, a Panama-papírok nevű kiszivárogtatás révén elhíresült ügyvédi iroda alapította. Méghozzá a Laveco Kft. kérésére, amely egy offshore cégek alapításával foglalkozó, magyar bejegyzésű ügynökség. Mint vizsgálódásunkból kiderült: utóbbi cég szintén az Ejjubov-családé. Magyar cégbírósági dokumentumok is alátámasztják, hogy az offshore cég valódi tulajdonosa Orkhan Ejjubov, aki Jakub Ejjubov azeri miniszterelnök-helyettes egyik fia.

A Velasco Internationallel kapcsolatos magyar cégbírósági dokumentumokat itt lehet böngészni (Google Drive)

A bakui feketekasszát kezelő cégek összes, közel 17 ezer utalását itt lehet böngészni (OCCRP)

A Metastar Invest LLP-től 2012-13-ban összesen több mint 9 millió dollár (5,137 millió euró és 2,447 millió dollár) érkezett a Velasco International magyar bankszámlaszámára több részletben, és a cég ciprusi számláján is landolt két kisebb utalás. 2015-ben a céget bejegyeztető magyar offshore-ügynökség kérésére a Velascót felszámolták. Az egyelőre nem derült ki, hogy a Metastartól átutalt tekintélyes összeg hová került a cég magyar bankszámlájáról.

Ami biztos, hogy az Átlátszó birtokába került bankszámlakivonatok tanúsága szerint 2012 júliusa és 2013 augusztusa között huszonöt részletben összesen 5.137.671 eurót és 2.447.527 amerikai dollárt utalt a Metastar Invest a Danske Bank dán nagybank észtországi leányvállalatánál vezetett számlájáról a Velasco International magyar, a számlaszám tanúsága szerint az MKB Banknál vezetett számlájára. Az utalások időzítése a következőképpen alakult:

 

utalasokclap

 

Nem tűnt fel a Danske Banknak, hogy feketekasszát kezel

Dániának jó a híre, az egész világ irigyli a korrupció alacsony szintje és transzparens működése miatt. Ám Dánia legnagyobb bankjának fontos szerepe volt abban, hogy működhessen a bakui feketekassza: a Danske Bank észtországi leányvállalatánál vezettek több olyan számlát, amelyeken a dollármilliárdok szabadon folyhattak át 2012 és 2014 között.

A pénz Azerbajdzsánból, illetve további offshore cégektől érkezett, majd általában más offshore cégekhez vándorolt tovább, esetleg magas rangú hivatalnokokhoz vagy olyan európai politikusokhoz került, akik ezután lelkesen dicsérték az emberi jogokat rendszeresen megsértő rezsimet.

Szakértők szerint a Danske Bank a hazai és a nemzetközi pénzmosás elleni törvényeket is figyelmen kívül hagyta, amikor szemet hunyt a számláin átfolyó 2,5 milliárd euró felett: „A Danske Bank szinte minden szabályt megsértett ebben az ügyben” – mondta egy dán pénzmosásszakértő, Jakob Dedenroth Bernhoft az adatokat megszerző dán Berlingskének.

A Danske Bank észtországi leányvállalata az idén márciusban leleplezett orosz feketekasszának is kulcsfontosságú eleme volt. Akkor Thomas Borgen, a Danske Bank vezérigazgatója elnézést kért és közölte, hogy a bank csak 2014-ben eszmélt rá, mi történik. Ám a Berlingske megszerzett egy belső levelezést, amely azt bizonyítja, hogy a bank már legkésőbb 2013 tavaszán tisztában volt azzal, hogy ilyen típusú problémák vannak az észtországi leányvállalat külföldi (elsősorban orosz) ügyfeleivel.

A Danske Bank a bakui feketekassza hírére is hasonlóan reagált: a bank jogi osztályának vezetője elismerte, hogy nem sikerült megakadályozniuk, hogy a bankot pénzmosásra és illegális tevékenységre használják. Flemming Pristed hozzátette: azóta minden kapcsolatot megszakítottak a gyanús ügyfelekkel, és sokkal szigorúbb belső szabályokat vezettek be, hogy megakadályozzák a pénzmosást.

Az észt jegybank adatai is bizonyítják, hogy a bakui feketekassza működése idején sokkal több pénz folyt be az országba Azerbajdzsánból, mint korábban: 2008-ban 37 millió eurót, 2011-ben már 213 millió eurót, 2013-ban pedig 1,7 milliárd eurót utaltak észt bankokba.

Lefizették a demokrácia őreit is

A sajtóbotrány nyomán a bolgár kormány csütörtöki ülésén napirendjére tűzi a bakui feketekassza ügyét. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank bolgár képviselőjének, Kalin Mitrevnek a neve is felmerült ugyanis, mint aki pénzt kapott a bakui rezsim pénzéből – írja a The Sofia Globe.

„Figyeljük az eseményeket, és aggaszt minket, ami a médiában megjelenik” – írta közleményében Vladislav Goranov bolgár pénzügyminiszter, aki azt is közölte, hogy számon kérik majd Mitrevet. A Guardiannek Mitrev úgy nyilatkozott: valóban kapott pénzt, de legitim célokra, tanácsadói munkájáért cserébe. A jövedelmét bejelentette, és adózott is utána Bulgáriában.

Mitrev egyébként az UNESCO főtitkárának, Irina Bokovának a férje. Bokova állítja, hogy nem volt tudomása férje üzleti ügyeiről.

Az Európa Tanács parlamenti bizottságát (PACE) alapvetően rázhatja fel a bakui feketekassza napvilágra kerülése – írja a The Guardian. Kiderült ugyanis, hogy a strasbourgi székhelyű emberijogvédő testület több korábbi tagja is kapott pénzt az azeri rezsimtől, ezt követően pedig elismerően nyilatkoztak az azeri kormányról, amely politikai okokból börtönzött be civileket és független újságírókat.

Egyelőre kérdéses, hogy milyen hatása lesz a leleplezéseknek, hiszen évek óta rendszeresek a korrupciós vádak a PACE egyes tagjai ellen, akik a gyanú szerint kenőpénzért támogatják a bakui rezsimet. Júliusban az olasz ügyészség azzal vádolta meg a PACE jobbközép képviselőcsoportjának egykor elnökét, Luca Volontét, hogy több mint kétmillió euró készpénzt fogadott el az azeri rezsimtől.

Azerbajdzsán 2001 óta tagja az Európa Tanácsnak, és már 2012-ben azzal vádolta meg a bakui rezsimet egy független kutatóintézet egy hosszú jelentésben, hogy „kaviárdiplomáciát” használva, azaz pénzzel, luxuscikkekkel és luxusutazásokkal vásárolja meg magának a PACE jó véleményét. Figyelemre méltó, hogy a PACE 2013-ban leszavazott egy jelentést, amely kritizálta volna Azerbajdzsánt a politikai foglyok magas száma miatt.

Most Eduard Lintner az  a PACE-tag, akinek az érintettségére fény derült: az egyik azeri tulajdonú offshore cég észtországi számlájáról 2013. október 25-én 61 ezer eurót utaltak át az egykori kereszténydemokrata német parlamenti képviselőnek. Két héttel azelőtt, hogy a számlájára megérkezett volna a fenti összeg, Lintner Azerbajdzsánban járt, egy német választási megfigyelő küldöttséget vezetett, amely az azeri elnökválasztás alkalmából érkezett az országba.

A helyi civil szervezetek és a nemzetközi megfigyelők szerint is rendszeres a korrupció és a csalás az azeri választásokon, amelyeket Ilham Alijev elnök valószerűtlenül nagy többséggel szokott megnyerni. 2013-ban sem volt ez másként, sőt, komoly bakik is történtek: a választási bizottság hivatalos telefonos alkalmazásán keresztül hamarabb nyilvánosságra került a választás végeredménye, mint ahogy kinyitottak volna a szavazófülkék. Alijev egyébként a szavazatok 84,5 százalékával nyert.

Akkor az EU, az EBESZ és az amerikai külügyminisztérium is úgy találta, hogy a választást visszaélések kísérték, ám Lintner nem értett egyet a nemzetközi közösség majdhogynem teljesen egyhangú véleményével – úgy vélte, az azeri elnökválasztás tisztasága a német választási rendszer elvárásainak is megfelelt. Ő és csapata, állította, semmilyen visszaélésre nem látott példát.

Lintner nem csak ekkor kapott pénzt az azeriektől: 2012 és 2014 között összesen 891 ezer eurót kapott 19 részletben.

Alijevék Soros Györgyöt és az örménylobbit okolják

„Nemzetközi és nemzeti” vizsgálatok lesznek a bakui pénzmosoda ügyében – ez Szijjártó Péter válaszából derült ki a magyar külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján. Szijjártó reméli, hogy kiderül az igazság, hogy ne moshassák össze alaptalanul a magyar kormányt az azeri feketepénzekkel. Az azerbajdzsáni elnöki iroda is reagált, szerintük Soros György és az örménylobbi áll a sajtóbotrány mögött.

„Soros György piszkos akcióit kellene komolyan kivizsgálni. Az ő hazug csatlósai támadják az azeri államot és annak vezetését” – ezt nem egy fideszes politikus, hanem az azerbajdzsáni elnöki hivatal sajtószolgálata közölte arra reagálva, hogy a hét elején az OCCRP nemzetközi újságíró szervezet és partnerei banki dokumentumok alapján ismertették az úgynevezett bakui pénzmosodát.

Az azeri elnöki hivatal közleménye a sorosozáson kívül megemlítette még az „örménylobbit” is, mint amely „együttműködik Soros Györggyel az elnök és családja elleni mocskos kampányban”.

Az eset súlyosságát mutathatja, hogy az azeri rezsimmel erősen baráti magyar vezetés egyelőre nem állt be a sorosozós kórusba, sőt, Szijjártó Péter „nemzetközi bűncselekményeket” említett a cikkekben leírtak kapcsán. A 444 újságírójának kérdésre válaszolva szerdai sajtóértekezletén így fogalmazott a külügyminiszter:

„A leghatározottabban visszautasítok minden olyan sejtetést vagy minden olyan sumák utalgatást, ami magyar külpolitikai döntések és az említett, valószínűleg nemzetközi bűncselekmények megvalósítása között kapcsolatot feltételez.”

Szijjártó reméli, hogy ki fog derülni az igazság, hogy „mind a magyar, mind az európai, mind a nemzetközi szervezetek ki fogják deríteni, hogy itt egészen pontosan mi történt”. Molnár Zsolt (MSZP), az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke ugyanakkor tegnap azt nyilatkozta, hogy a bizottság beszámolót kér a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőitől az azeri pénzmosoda magyar kapcsolatairól.

Kapcsolódó cikkeink

Az MKB Bank és a Laveco offshore-gyár neve is felmerült a sokmilliárd dolláros orosz pénzmosási ügyben

Keleti nyitás: Papíron egyelőre csak a Közgép profitált az azeri baltás gyilkos elengedéséből

Rácsok mögé került az azeri elnök korrupciós ügyeit vizsgáló újságíró

Welsz Tamás, Kovács Gábor és egy rosszhírű lett bank is üzletelt a Lavecóval

Moszkovita magyarok is felbukkannak a Panama-papírokban

Rádi Antónia – Kőműves Anita

Az azeri pénzmosó hálózatról kiszivárgott adatok újságírói feldolgozását az OCCRP koordinálta, a közös munkában részt vett a Berlingske (Dánia), a The Guardian (Egyesült Királyság), a Süddeutsche Zeitung (Németország), Le Monde (Franciaország), a Tages-Anzeiger és a Tribune de Genève (Svájc), a De Tijd (Belgium), a Novaya Gazeta (Oroszország), a Dossier (Ausztria), az Átlátszó (Magyarország), a Delo (Szlovénia), a RISE Project (Románia), a Bivol (Bulgária), az Aripaev (Észtország), a Czech Center for Investigative Journalism (Csehország) és a Barron’s (Egyesült Államok).

 

tetszett_a_cikk3