Hiába hivatkozott nemzetbiztonsági kockázatra a Volánbusz, ki kell adnia a közérdekű adatokat

Végre kiderülhet, hogy melyik cég cserélt ki tavaly 16 kandelábert a váci buszpályaudvaron a Volán megbízásából 16 millió forintért.

Ferjancsics László, a Vácért Lokálpatrióta Egyesület és a váci Együtt önkormányzati képviselője 2016 októberében közérdekűadat-igénylést küldött a Volánbusz Zrt.-nek. Azt szerette volna megtudni, hogy mennyibe került a váci autóbusz-pályaudvar 16 kandeláberének kicserélése, és milyen cég végezte a munkát, ezért külön kérte a szerződés megküldését is.

A Volánbusz 2016 novemberében válaszolt az adatigénylésre. Közölték, hogy a világítótestek cseréje nettó 15.928.800 forintba került, de üzleti titokra és kartellveszélyre hivatkozva a szerződést nem küldték meg, és a vállalkozó nevét sem mondták meg.

Ferjancsics pert indított a közérdekű adatok kiadásáért, ám ekkor nem várt fordulat következett: a Volánbusz Zrt. többek között nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozott a bíróságnak benyújtott ellenkérelmeiben.

„a pályaudvar világítóberendezéseinek, mint műszaki infrastruktúrának a megismerése, melyre a szerződés mellékletei adatokat tartalmaznak, nemzetbiztonsági kockázatot rejt magában a közelmúlt pályaudvari robbantásos merényleteinek tükrében.”

Az ügyben 2017. június 22-én volt a hatodik tárgyalás, ahol ítélet született. A bíróság egyetlen pontban sem adott igazat a Volánbusz Zrt.-nek, így a cégnek 15 napon belül ki kell adnia Ferjancsics Lászlónak a kandeláberes szerződést, és 210 ezer forint perköltséget kell fizetnie.

Érdemes elolvasni az ítéletet, igazi gyöngyszemek vannak benne.

A nemzetbiztonsági kockázatra való hivatkozást például így söpörte le a bíróság:

„A bíróság véleménye szerint, függetlenül a világban történő terrorcselekményektől a váci pályaudvar világítástechnikájának a megismerése nem hordoz magában olyan nemzetbiztonsági kockázatot, amely alapján korlátozni lehetne a felperes – Alaptörvényben is rögzített – közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogát. Az alperes az aránytalan sérelmet nem tudta bizonyítani.”

Az üzleti titok emlegetése sem jött be a Volánbusznak:

„A bíróság bárminemű konkrét ok, indok megjelölése nélkül nem fogadta el azt a védekezést, hogy a teljes szerződés üzleti titok lenne, alperesnek kellett volna megjelölnie, hogy a szerződés mely része, eleme, mely konkrét adatkör és mely okból minősül üzleti titoknak. Alperes hivatkozása általános jellegű volt, konkrétan azt sem határolta be, hogy a felek mely jogos pénzügyi és/vagy gazdasági és/vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné a megismerés. Ennek alapján a bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy alperes indokolatlanul tagadta meg a felperesi kérelem teljesítését az adatok üzleti titok jellegére való hivatkozással, ezért kötelezte az alperest a szerződés kiadására.”

És a kartellveszélyt is hiába emlegette az állami cég:

„A bíróság nézete szerint egy piacgazdaságban az esetleges állami vagy állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok megrendelései adatainak a nyilvánosságához nagyobb érdek fűződik, mintsem a versenytársakkal kapcsolatos esetleges kartellezési gyanú.”

Az elsőfokú ítélet ellen a Volánbusz fellebbezhet, és Ferjancsics szerint fog is.

Erdélyi Katalin