Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
Macedóniában 2016-ban az egész fővárost festékbombázták a tüntetők, mégsem ítéltek el senkit garázdaságért. Viszont az ottani kormány ugyanúgy Soros György számlájára írja a tiltakozásokat, mint a Fidesz. Az orosz állami tévé és a magyar közmédia is igyekszik párhuzamot vonni a macedón és az itthoni események között, miközben a magyar parlament előtt van a civil szervezeteket putyini mintára megbélyegző törvénytervezet.
2016. április végén jelentek meg a nemzetközi sajtóban az első hírek a Macedóniában zajló “Színes Forradalomról”, ahol a tüntetők festékbombákkal lőtték az ország fővárosában, Szkopjéban található középületeket.
A rendhagyó tiltakozást a macedón kormány ügyei váltották ki: a titkosszolgálati lehallgatások, a választási botrányok/csalások, a pénznyelő beruházások, és a korrupció egyaránt felbőszítette a helyi lakosságot.
Június elején a 444 készített helyszíni riportot Szkopjéban, ahol a tüntetők fáradhatatlanul folytatták a hetekkel korábban megkezdett akciót. Minden egyes nap koraeste találkoztak a Különleges Ügyészi Egység (CJO) irodája előtt, majd onnan indulva festékbombákkal küldték meg a jelentősebb középületeket.
A CJO előtti találkozónak szimbolikus jelentősége van az ügyben. A szervezetet a férfiközpontú országban három nő vezeti (egyikük ráadásul az albán kisebbség tagja), akik hamar az ország hősei lettek egyszerűen azzal, hogy végezték a munkájukat, és rövid idő alatt több vezető politikus ellen állítottak össze vádiratot.
A tüntetések azután kezdődtek el, hogy Gjorge Ivanov macedón elnök több vádlottnak (köztük a miniszterelnöknek és a több miniszternek) mentességet adott, és leállította a nyomozásokat.
A festékbombákból kapott az Igazságügyi Minisztérium és a Parlament, sőt néhány rohamrendőr is, mégsem ítéltek el egy tüntetőt sem. Ezzel szemben Magyarországon a bíróság egy hete garázdaság és rongálás bűntettében találta bűnösnek a Köztársasági Elnöki Hivatalt festékkel megdobni próbáló két aktivistát.
„Szerintem ez egy csodálatos módja a tiltakozásnak. Nem erőszakos, nem törünk össze semmit, de üzenünk a rendszernek” – mondta tavaly az egyik macedón szervező a 444-nek.
A tüntetők egy része CJO-logós pólóban (ahol a három betűben az ügyészekre utalva három stilizált nő áll vagány pózban) ment a demonstrációkra, ami már önmagában meglepő, és elég erős jelzés a hatalomnak, hogy nagyon unja a nép a korrupciós és egyéb botrányokat.
A kormány azt mondta, hogy a tiltakozások mögött Soros György van, szerintük az Open Society Macedonia szervezi és finanszírozza a tüntetéseket.
Nikola Gruevski miniszterelnök arra jutott, hogy a demonstrálók külföldi érdekeket szolgálnak, és káoszba akarják dönteni az országot.
Kormánypárti újságírók idén januárban SOS (Stop Operation Soros Movement) néven indítottak mozgalmat, hogy bemutassák Soros káros tevékenységét, és persze a kormányzó VMRO-DPMNE párt is bőszen kampányol a Soros által támogatott civil szervezetek ellen.
A magyar és macedón történések párhuzamai 2017. március végén nem meglepő módon az orosz Rosszija1 állami tévécsatorna riportjában értek össze. Ebben bemutatták a szkopjei Soros-ellenes tüntetéseket, és a riporter külön kiemelte, hogy a tavalyi Színes Forradalom több résztvevője “Soros Army” feliratú pólót viselt.
Azt persze nem említette, hogy a tüntetések egyik vezetője, Pavle Bogoevski és társai az őket sorosbérenceknek tituláló kormánypropagandára válaszul, fricskaként hordták a pólót..
Ha az orosz tévé kicsit alaposabb lett volna, megtalálta volna azt a fotót a Twitteren, és azt a Youtube-videót, amin Bogoevski az összefestékezett parlament előtt Soros Army-pólóban mond beszédet a tüntetőknek. Ezekkel biztos jobban lehetett volna rettegtetni az ilyesmire fogékony közönséget, mint az aktivisták mosolygós fotójával.
A Rosszija1 riportjában a macedón események kitárgyalása után Magyarország következett. Először Ásotthalom polgármestere, Torockai László nyilatkozott Soros és a migráció általa vélt összefüggéseiről, majd szóba került a jelenleg a parlament előtt lévő törvény a civil szervezetek külföldi támogatásairól, aminek kapcsán Kovács Zoltán kormányszóvivő beszélt az “antidemokratikus kormányellenes törekvésekről”.
Ezután egy rejtett kamerás felvétel következett a Soros által alapított Közép-Európai Egyetemről, a CEU-ról, majd a fideszes Gulyás Gergely érvelt a civiltörvény mellett, és Soros tevékenysége ellen.
A maga műfajában igazi mestermunka a lejárató videó, érdemes megnézni.
A sorosozás azóta még nagyobb fordulatszámon pörög Magyarországon. A kormány a hazai és nemzetközi tiltakozások ellenére is átverte a CEU-törvényt, a kormánypárti PestiSrácok nemrég kiadott egy Soros György “globális hálózatáról” szóló könyvet, és Orbán Viktor miniszterelnök a kormányszócső Magyar Időknek adott húsvéti interjújában is kiemelte Sorost.
Az ünnep után, április 19-én a parlament elé került a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvény, amivel a Soros György alapítványai által támogatott, jellemzően emberi jogokkal foglalkozó és korrupcióellenes civil szervezeteket akarják megbélyegezni.
Az ügyben a kormánykommunikáció fő iránya az, hogy a “külföldről pénzelt” NGO-k nem Magyarország érdekeit tartják szem előtt, támogatják a migrációt, és rengeteg pénzt kapnak Sorostól.
A civilellenes lejáratóhadjáratból természetesen az Andy Vajna tulajdonában lévő TV2 is igyekszik kivenni a részét, húsvét alkalmából például egy ki sem adott CÖF-közleményre hivatkozva boncolgatták Soros és bizonyos szerkesztőségek ( HVG, Index, 24.hu, 444, RTL Klub) vélt kapcsolatát.
Persze a közmédia is megtesz minden tőle telhetőt az ügy érdekében. A hirado.hu online felületén blogoló Schmidt Mária (KKTTK, Terror Háza, ‘56-os emlékév) húsvétkor megjelent Soros-ellenes írását előre reklámozta, majd szemlézte a hirado.hu, és stúdióbeszélgetést szentelt neki az M1.
Április 19-én, a civiltörvény parlament elé kerülésének napján pedig azzal foglalkozott a köztévé híradója, hogy Macedóniában folytatódik a Soros György elleni kampány, még tüntetés is volt Soros és az általa támogatott civil szervezetek ellen.
Az valahogy kimaradt a riportból, hogy a tiltakozást a fentebb említett, macedón kormánypárti újságírók által indított SOS (Stop Operation Soros Movement) mozgalom szervezte. Azt viszont hosszan ecsetelte az M1 riportja, hogy a magyar parlamentben is szóba került a macedón helyzet: Tilki Attila fideszes képviselő szerint a Soros-támogatott civil szervezetek Macedóniában és Magyarországon is “nagyot szakítanak a migránsbizniszből”, ezért próbálják ellehetetleníteni a két kormány munkáját.
Nem nehéz felfedezni a hasonlóságokat a magyarhoz hasonlóan erős orosz befolyás alatt lévő macedón kormány és a mienk között, valamint az orosz és magyar közmédia működésében.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke egyébként a civilellenes törvényes vizsgálata után azt javasolta, hogy ki kellene bővíteni az adatok közzétételére kötelezett szervezetek körét: legyenek megjelölve a gazdasági szereplő, a kormány, és a politikai párt által támogatott szervezetek is.
A definíciókról 2015 februárjában írtunk:
A magyar kormány civilellenes fellépése kapcsán 2017 januárjában az Átlátszó írt elsőként arról, hogy a példa Izrael lehet, és ezt Hollik István KDNP-s képviselő egy nappal később be is jelentette. A magyar jogrendbe azonban nehézkes lenne az izraeli szabályozás beillesztése, és mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány Oroszországot másolja a törvénnyel.
Olyannyira, hogy Szabó Szabolcs, az Együtt képviselője a parlamenti vitában azt mondta, hogy a magyar jogszabálytervezet több ponton szó szerint is megegyezik a “külföldi ügynökök” kötelező regisztrációját bevezető 2012-es orosz törvénnyel.
A macedón tüntetők által viselt Soros Army pólót egyébként az Átlátszó találta ki 2014-ben, korábbról nem találtuk nyomát hasonló pólóknak. Három éve először csak a stábtagoknak, viccből nyomtattunk ilyen pólókat, de azután olyan sokan kérték tőlünk, hogy az Átlátszós póló-kínálatban is elérhetővé tettük. Azt nem tudjuk, hogy a macedón tüntetők tőlünk vásárolták-e a ruhadarabokat, vagy csak lekoppintották a dizájnt.
A magyar kormány minden eddiginél keményebb civilellenes fellépése miatt mostanában különösen aktuális ruhadarabot a Pólópokol online pólóboltban lehet megvásárolni.
Soros Army-póló vásárlásához kattints IDE.
Aki szerint igazságtalanul támadja a Fidesz és a kormánypárti sajtó a civil szervezeteket, az a póló megvásárlásával kifejezheti szolidaritását/tiltakozását, és támogathatja az Átlátszó munkáját.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásNégymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!