Nem azzal a fegyverrel lőttek rá Lakatos Csaba ügető hajtóra 1996 novemberében, amit állítólag Pintér Sándor nézegetett a bűntett másodlagos helyszínén. Ez derült ki a sikertelen merénylettel vádolt Tanyi György és társai pénteki tárgyalásán. A homály azonban csak nem akar eloszlani. Júniusban mégis ítélet várható.
Aki azt várta, hogy bölcsebb lesz a kilencvenes évek egyik legtalányosabb maffiamerénylete ügyében a pénteki tárgyalás nyomán, csalódott lehet. Éppenséggel talányból lett több. Miért hagyja a helyszínen a fegyvert az állítólag profi elkövető, amikor sikerül kereket oldania? Okés, lehet, így biztonságosabb menekülni. De vajon miért nem megy/küldet vissza érte később? És ami a legfontosabb: létezik, hogy tucatnál is több helyszínelő nem találja meg a puskát, holott ott hever praktikusan a lábuk alatt? Ezek csak a legkínzóbb kérdések a Tanyi-ügyben.
Tanyi Györgyöt – és bűnsegédként még három társát – azzal vádolják, hogy 1996-ban rálőtt Lakatos Csaba alvilági kötődésű ügető hajtóra, aki túlélte ugyan a merényletet, de súlyosan megsérült. Az eset már a kilencvenes években azért kavart nagy vihart, mert kiderült, Pintér Sándor belügyminiszter még országos rendőr-főkapitányként a merénylet után az úgynevezett másodlagos helyszínen járt.
Pár utcára az Ügetőtől lekapcsolták Tanyiék autóját, amit a mostani első rendű vádlott testvérei vezettek. Akkor nem sikerült tettest fogniuk a zsaruknak, az aktákat nemrég, az újramelegített maffiaügyek egyik fejezeteként porolták le, s tették meg fővádlottnak Tanyit.
Még érdekesebbé tette a régmúlt históriát, hogy Jakubinyi Róbert hétpróbás kalandor nemrégiben éppen Tanyi ügyvédjét, Kadlót Erzsébetet kezdte befenyíteni: járjon közbe, hogy ügyfele – máig talány, miért épp ő – szökjön meg a házi őrizetéből, és tartson nemzetközi sajtótájékoztatót Pintér lejáratására.
Pénteken a fegyverszakértőt hallgatta meg a Fővárosi Törvényszék Varga Gabriella vezette tanácsa. Tóth István szakértő még rendőrtisztként, a BRFK bűnjeltechnikai osztálya vezetőjeként maga is jelen volt annak idején a helyszínelésen. Erről nyomban kisebb polémia bontakozott ki a törvényszéken Tanyi védője és közte, hogy miért pont ő és milyen minőségben – mármint szakértőként vagy szaktanácsadóként.
Tóth válasza szerint egyenesen néhai Lázár János, az ORFK akkori bűnügyi főigazgatója kérte telefonon, hogy ő szakértsen, mondván, az eset szenzitív, a sértett a pár héttel korábban meggyilkolt maffiózó, Prisztás József „rokona” volt. (Lakatos és Prisztás egyébként nem voltak rokonok, de valóban volt közöttük kapcsolat, Lakatos hajtotta is Prisztás lovait.)
Tóth, mint elmondta a bíróságon, nyomban autóba vágta magát, s indult, ám út közben megtudta, hogy a három Tanyi-fivér közül kettőt, Jánost és Józsefet előállították a környéken razziázó rendőrök. Ezért a VIII. kerületi kapitányság felé került, hogy még azelőtt mintát vegyen a két férfi testéről, ruházatáról, hogy a nyomok elvesznek. Nem talált egyébként lőszerhasználatra utaló nyomokat.
Később a helyszínen egy JW 20-as kispuska tusát találta meg személyesen Tóth. A hozzá tartozó csövet azonban ekkor nem lelték a helyszínelők, sem az ügetőn, sem a szomszédos sírkertben – amiről már akkor felmerült, hogy kiváló menekülő útvonal lehetett. Több mint fél évet kellett várni, hogy előkerüljön a fegyver „felső része”: 1997 márciusában bukkant rá egy sírgondozó a temetőben.
Tóth mostani szakvéleménye nyomán eldőlni látszik a két évtizedes talány: mivel lőttek rá Lakatosra aznap éjjel, így közvetve az is, hogy az egészhez van-e köze annak a fegyvernek, amit Pintér „megtekintett” a Tanyi-fivérek Chryslerjének szemléjén. A Chrysler hátsó kereke felett kialakított rekeszben egy 22-es lőszer kilövésére átalakított Flóbert-pisztolyt – és egyéb lőszerekek – találtak a rendőrök.
Amennyiben a szakvélemény alapos – márpedig Tóthot az Átlátszó rendőrségi forrásai remek szakértőnek mondták -, semmi. Marad ugyanakkor a húszéves kérdés: miért ment oda az egykori főkapitány, és főleg, hogy kezdetben miért igyekezett ezt eltagadni.
Pintér neve egyébként csak egyszer hangzott el a tárgyaláson, éppenséggel a bíró idézett abból a helyszíni szemle jegyzőkönyvből, amely szerint a miniszter/exkapitány jelen volt a helyszínen. Azt viszont a szakértő kijelentette: vizsgálatai alapján bizonyos benne, hogy a fél évvel később megtalált cső a helyszíneléskor fellelt tus „párja”, és hogy ez volt a merénylethez használt fegyver.
A kispuska a szakértő szerint alighanem akkor tört ketté, amikor a tettes átmászott a temetőfalon a meneküléskor. A helyszínen – az egyik istálló tetején – talált töltényhüvelyek szintén a kispuskához illők voltak, derült ki a szakvéleményből.
Csakhogy a négy hüvelyt csak másnap, a világosban folytatott helyszínelésen találták meg a helyszínelők, aznap nem – miközben a rendelkezésre álló iratok szerint még fémdetektorral is körbejárták a helyszínt.
Az események rekonstruálása pedig nem tűnik egyszerűnek. Már csak azért sem mert, az eredeti helyszíni szemléről készült videó szőrén-szálán eltűnt a rendőrségről. Állítólag az akkori életvédelmis sztárrendőr, Doszpot Péter, 2002-2003-ban MSZP-s országgyűlési képviselő kérte el betekintésre – hangzott el a pénteki tárgyaláson.
A bíróság a tervek szerint még egy körre visszahívja a fegyverszakértőt, majd a perbeszédek következnek, június elején pedig ítélethozatal. Tanyi szénája a most érzékeltetett kételyek ellenére sem biztos, hogy jól áll. Direkt bizonyíték nem szól ugyan ellene, a helyszínen talált DNS-minták egyike sem tőle származik például. Került azonban három terhelő vallomás, még ha megszületésük körülményei különösek is.
A negyed rendű vádlott, a más ügyben emberrablás miatt bíróság előtt álló Baranyi László például rendőrségi vallomásában állította, ő kísérte Tanyit a helyszínre, és látta azt is, ahogy felmegy az istállótetőre, betáraz, és lő. Csakhogy – és ezt most mondta el Tóth szakértő – a JW 20-asnak nincsen tárja, nem lehet tárazni. Baranyi pedig csak annyit reagált erre most a tárgyaláson, hogy rendőrségi vallomását fenntartja.
Amikor Tanyiékat az újra megnyitott ügyben tavaly előzetesbe vették, leginkább a conticar-energol-csoport egykori frontemberének, az újabban számos bűnügyben a vád kedvenc tanújaként szereplő Radnai Lászlónak a vallomása állt a nyomozók rendelkezésére. E szerint Radnai azt állította, a merénylet napján Tanyi telefonon hívta őt egy vonalas készülékről, és neki bevallotta, hogy rálőtt Lakatosra.
Tanyi ezt tagadja, de ismerősei szerint sem vall a hiperóvatosnak ismert vádlottra, hogy ilyesmit említsen a telefonba.
Még különösebb a kezdetben szintén Tanyiékkal együtt gyanúsított Váradi Róbert – a Váradi Roma Café zenekar tagja – esete. Az ő ügyét még a nyomozati szakban elkülönítették Tanyiékétól, és tárgyalásról lemondás eljárásban, gyorsítva felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték – miközben Tanyiék ellen még folyt a nyomozás.
Váradi az ellene felhozott vád szerint elkísérte Tanyiékat a tetthelyre és hesszelt. A védők szerint akadnak ugyanakkor ellentmondások Baranyi és Váradi vallomásaiban. Például arra is különbözően emlékeznek, hogy honnan indult a csapat a merényletre vagy melyik bejáraton léptek be a Kerepesi temetőbe.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
