Jakubinyi tagad, de a BM-ben sem örülnek a Pintér Sándorról szóló konteóknak

Jakubinyi Róbert -- MTI fotó
Jakubinyi Róbert -- MTI fotó

 

Polgári jogi ügyeket intézett Jakubinyi Róbert Tanyi György védőjénél, nem Pintér Sándor belügyminiszter lejáratását célzó akciót szervezett – ezt mondta Jakubinyi ügyvédje, Monori Levente az Átlátszónak. Kormányközeli forrásaink a Habony-agytröszt felé mutogatnak, mint a belügyminiszter elleni összeesküvés-elmélet ötletgazdájára. Jakubinyi múltját kutatva egyre több momentum utal arra, hogy legalább olyan kedves volt a férfi  a rendőrségnek, mint a titkosszolgálatoknak. Ráadásul jeles információhalmozó hírében áll, Pintér viszont nyugdíjba szeretne menni.

 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Részletek, támogatási lehetőségek itt

 

Előzmények

Támadják vagy védik ezek a maffiózók a belügyminisztert? Kamugyanús merénylet Pintér Sándor ellen

Pintér Sándor soha nem kapott kenőpénzt Szemjon Mogiljevics orosz keresztapától

Orbán Viktor, a német bombagyáros és az orosz maffiafőnök – változatok egy kompromatra

Jürgen Roth: Pintér Sándor titka

Konspirációtól tarthatott Tanyi György, miután ügyvédjétől megtudta, hogy az irodájában járt Jakubinyi Róbert, és azért tett bejelentést a hatóságoknál, nehogy csőbe húzzák a provokációval. Tanyi rengeteget veszíthet. Egy 1996-os maffiamerénylet-kísérlet miatt áll bíróság előtt, ám jelenleg házi őrizetben védekezik. Ha valamibe sikerül belerángatni, könnyen visszakerülhet az előzetesbe.

A nyomozók csakugyan rápörögtek az ügyre, amiről hamar tudomást szerzett a kormányszócső-médiablokk is. Így született a konteó, amely szerint már megint karaktergyilkosságot akartak elkövetni valakik Pintér Sándor belügyminiszter ellen. Az ügyet ismerők által az Átlátszóval megosztott információk összerakásával nagyjából így nyerne valamiféle értelmet Jakubinyi Róbert március 14-i elfogásának és meggyanúsításának története.

Nem először teríti a kormányközeli médiagépezet állítólagos Pintér-ellenes akciók hírét. 2014-ben szinte szó szerint ugyanez volt a téma. Az akkor még vonalasan kormánypárti Magyar Nemzet írta, hogy egy külföldi szervezet karaktergyilkossággal próbálta meg lejáratni a belügyminisztert. Az esetről ezután soha többé nem lehetett hallani semmit.

A mostani karaktergyilkossági kísérletről lényegesen több derült ki, elsősorban az ügyet felkaroló propaganda-médiának köszönhetően. Éppen csak azt nem tudni, az információk mekkora hányada „fake news”. A rendőrség szerint Jakubinyi a házi őrizetben lévő Tanyi Györgyöt, ügyvédje, Kadlót Erzsébet révén fogolyszökésre akarta rábeszélni. Mégpedig azért, hogy Pintér Sándort lejárató dokumentumokat juttasson el a külföldi sajtónak.

A védő visszautasította a kérést, ezért Jakubinyi Róbert megfenyegette őt, majd miután az sem vezetett eredményre, húszmillió forintot ajánlott fel az ügyvédnek. Mindezek miatt Jakubinyit közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, és vesztegetés bírósági vagy hivatalos eljárásban bűntettek elkövetésével gyanúsították meg.

Az előző körben, 2014-ben maga Pintér tartott sajtóértekezletet az ehhez hasonló ügyben. Most azonban hallgat. Bár kértünk tőle interjút a Belügyminisztérium sajtóosztályán, de azt a választ kaptuk, hogy a miniszter egyelőre nem kíván nyilatkozni az ügyben.

Na de mi van a kompromatban?

Kormányközeli forrásaink szerint a Jakubinyi-sztori felturbózása nem is annyira Pintér nevéhez kötődik, sokkal inkább a központi kormányzati kommunikáció része, sőt állítólag a BM-ben kifejezetten nyűgösek az üggyel kapcsolatos habverés miatt.

Ezzel együtt érdekes, hogy a G-nap óta ellenzékinek számító Magyar Nemzet mintha szintén beleállt volna a sztoriba. A napilap cikke szerint Tanyinak Svájcban kellett volna sajtótájékoztatót tartania Pintérnek “a magyar és az orosz alvilág prominenseivel lebonyolított állítólagos üzleteiről”.

Ezen a fél mondaton kívül egyéb sehol nem jelent meg: mi lehet az állítólagos kompromatokban? Márpedig Pintérre magyar és/vagy orosz maffiakontaktokat aggatni évtizedes hagyomány. Ezt tette mások mellett – az egyébként szintén nemrég ismét lefogott – Tasnádi Péter, a parlamenti olajbizottsági koronatanú Nógrádi Zsolt, vagy a most újra felbukkant sztorijában Dietmar Clodo is. Ilyen tartalmú „dokumentumokat” bárki tonnaszám nyomtathat az internetről – csakhogy ez önmagában nem bűncselekmény.

A Heti Válasz friss számában olvasható: a Jakubinyinál tartott házkutatás ebben a tekintetben eredménytelennek bizonyult. Semmi Pintérre utaló dokumentumot nem találtak a rendőrök. Szintén a hetilap írja ugyanakkor, hogy a gyanúsított visszaszólt a rendőröknek, hogy „amit kerestek, Svájcban van”. Jakubinyinek van ingatlana Luzernben – ez szintén a hetilap mondása. Lakcíme azonban biztosan nincsen a svájci városban, legalábbis ezt tudatták az Átlátszó helyi forrásai.

A Jakubinyi lefogásáról szóló rendőrségi közleményben az áll, hogy a gyanúsított ingatlanjaiban tartott házkutatásokon „asztali számítógépeket, laptopokat, merevlemezeket, SIM kártyákat, pendrive-okat, CD-ket és a bűncselekményekkel összefüggésbe hozható feljegyzéseket” foglaltak le. Mindez bár komolyan hangzik, rutinakciót mutat: minden házkutatáskor ilyesmiket gyűjtenek be, vaslábast csak egészen ritkán.

Csakhogy a mostani eljárásra rálátó forrásaink, köztük Jakubinyi ügyvédje, most az Átlátszónak cáfolták a legújabb „karaktergyilkosságot”.

Jakubinyi Róbert a Tanyi ügyvéjével történt találkozó tényét nem tagadta, a bűncselekmények elkövetését azonban igen. A gyanúsított védője, Monori Levente a történtekkel kapcsolatos elméletekre nem kívánt reagálni, ám szerinte az eljárásnak számos furcsasága van. Így például az, hogy a gyanúsítás közlését megelőzően nem folyt titkos nyomozás, nem hallgatták le ügyfele telefonját, és nem figyelték meg őt, hogy kiderüljön, kik lehetnek Jakubinyi állítólagos külföldi társai.

„Ezt utólag akarják pótolni, ami – ha lenne is ilyen körülmény – a nyomozás jelenlegi szakaszában kérdéses kimenetelű” – mondta. Cáfolta a Heti Válasz értesülését, miszerint Jakubinyi az ominózus irodai találkozó után még kétszer telefonon hívta volna Tanyi ügyvédjét, Kadlót Erzsébetet, és – így a cikk – „ekkor nyilván már nem csak ketten voltak a vonalban”.

„Ez valótlan, nincs és nem is volt ilyen beszélgetés. Egy sikertelen hívás történt, amiből az ügyészség arra következtetett, hogy az további bűnös célzattal szolgált, ami nyilván csupán egy feltevés” – mondta Monori Levente az Átlátszónak. Monori mondását megerősítették Kadlót környezetében is. Márpedig ez különös súlyt ad az állításnak, tekintve hogy számos egyéb kérdésben eltérően emlékezik a két érintett fél a február közepi eseményekre.

Monori közlése szerint nem volt szembesítés sem, amire a gyanúsítás megtörténte után pedig azonnal indítványt tettek. Jakubinyi ügyvédje az Átlátszónak elmondta azt is, hogy védence februárban polgári jogi ügyeket intézett Tanyi György ügyvédjénél, Kadlót Erzsébetnél, akit kifejezetten ajánlottak neki.

„Jakubinyi Róbert azt állítja, hogy a beszélgetés nem úgy zajlott le, ahogy azt a nyomozó hatóság részéről állítják. Éppen ezért lenne fontos, hogy szembesítsék a feleket.” – mondta a védő.

A szembesítés valóban nem lenne érdektelen. Kadlót legalábbis korábban megerősítette az Átlátszónak, hogy a Jakubinyi látogatásáról, és annak céljáról szóló hírek alapvetően helytállóak. Ez még korábbi cikkünk megírása előtt történt. Most újra kerestük az ügyvédnőt pár dolog pontosítása végett, de ő azt mondta, folyamatban lévő ügyről van, szó, amelyben tanúként segíti a hatóságot, nem teheti meg, hogy részleteket közöl.

Csakhogy az a helyzet, hogy a két állítás, az övé és Jakubinyié között erős ellentmondás feszül. A Magyar Kriminológiai Társaság főtitkárának szava áll szemben egy hétpróbás kalandoréval, ezért nem mindegy kinek milyen megfontolását szolgálhatja, ha nem fejti ki a valóság valamennyi részletét.

Más a helyzet akkor, ha Jakubinyi valóban kitervelte ezt a meghökkentő akciót – hogy tudniillik egy nyugalmazott verőemberrel tartat sajtóértekezletet a belügyminiszter viselt dolgairól -, és a felsült tervre csak rászervezett a Rogán-Habony agytröszt némi habosítást, és megint más ha az egész állítólagos akció elejétől a végéig kamu.

A színjátékban ugyanakkor bármelyik fél lehet beépített provokátor – de csak elméletben. Tanyi ügyvédjének ugyanis, föltéve, hogy ő húzta volna csőbe a hozzá gyanútlanul bekopogtató Jakubinyit, tudnia kellett volna, hogy a férfi éppen hozzá készül. Úgy tudjuk azonban, hogy Jakubinyi nem egyeztetett előre időpontot a jogásznővel, csak beállított az iroda félfogadási idejében. Márpedig efféle körmönfont, a rendőrséget, a BM-et és a legfelsőbb kormányzati kommunikációs teret is érintő provokáció aligha szervezhető a pillanat hatása alatt.

A rendőrséghez már Tanyi fordult jelenteni az esetet, értesüléseink szerint ismeretlen tettes ellen. A nyomozók gyors munkát végeztek, alighanem az ügyvédi iroda környékének kamerái is segítették Jakubinyi beazonosítását.

Számos részletet azonban már a rendőrök szivárogtattak ki utóbb: az állítólagos svájci úti cél például információnk szerint nem hangzott el az irodában. Ahogyan az sem, hogy Tanyinak „sajtótájékoztatót” kellett volna tartania. „Csupán” az volt akkor a kérés Tanyi rendőrségi bejelentése szerint, hogy Kadlót vegye rá ügyfelét, hogy lépjen meg a házi őrizetből és vigyen magával egy paksamétát „valahová”. Itt megint ellentmondásosak maguk a kiszivárogtatások is, amennyiben például a papírok állítólag már Svájcban vannak.

Vagyis ezeket az információkat, mint sajtótájékoztató és Svájc, illetve utólagos, rögzített telefonbeszélgetések, vagy már a gyorskezű rendőrök derítették fel Tanyi bejelentése és Kadlót tanúvallomása után, vagy soha nem is léteztek, csak valakik tudatosan hülyítik a közvéleményt a minél drámaibb hatás érdekében.

Jakubinyi részéről már az is bűncselekmény, ha csak annyit kér, hogy Tanyi odakintről segítsen neki a logisztikában. Éspedig fogolyszökésre felbujtás. Ha pedig az ügyvédnő ezt akár csak félreérthetően tolmácsolja ügyfelének, maga is belekeveredett volna.

Márpedig a büntetőeljárási törvény értelmében ilyenkor a Tanyi ügyében eljáró bírónak kötelessége kizárni a védőt. És akkor, különös módon Tanyi rövid időn belül másodjára kényszerülne ügyvédet váltani, nem sokkal az első fokú ítélethozatal előtt: a Tanyit évtizedek óta képviselő Retteghy Istvánnal a nyomozás idején szűnt meg a megbízása.

Tanyi ügyében ugyanakkor a közeljövőben eléggé szenzitívnek ígérkező eljárási cselekmény várható: április végén a fegyverszakértőt hallgatják meg a Lakatos-merénylet ügyében. Éppenséggel Kadlót indítványára.

Tanyi Györgyöt azzal vádolják, hogy 1996-ban rálőtt Lakatos Csaba hajtóra az ügetőn. A fegyverszakértő meghallgatása azért lehet érdekes, mert a korabeli sajtóhírek szerint Pintér Sándor akkori országos rendőrfőkapitány a merénylet helyszínelésekor a tetthelyen járt és valamit ügyködött a helyszínen talált fegyverekkel.

Tanyi György ügyei

A jelenleg házi őrizetben lévő Tanyi György „karrierjével” számos ügye miatt még a hvg.hu újságírójaként foglalkozott az Átlátszó munkatársa jó pár évvel ezelőtt. Tanyi az 1970-es években az alvilág egyik katonájából nőtte ki magát, és pénzbehajtással, szórakozóhelyek „bevédésével”, lányok futtatásával, illetve drog terítésével vált az éjszakai élet egyik meghatározó figurájává, aki aztán Vizoviczki László szórakozóhelyeit is védte.

1996-ban egy kézigránátos, robbantásos merénylet megszervezését, illetve csalást és közokirat-hamisítást írtak Tanyi számlájára. Az ügyben a legsúlyosabb vádpont az volt, hogy Tanyi György megbízásából robbantottak fel a Kempinski szállodánál egy Mercedest. Tanyit 2000-ben jogerősen felmentették a vádak alól.

A következő eljárás Tanyi Györggyel szemben 2006-ban indult kábítószerrel való visszaélés, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, valamint személyi szabadság megsértése miatt.  Ezután a kecskeméti maffiaper eljárásában került elő a neve. Az ügyészség szerint a vádlottak úgy tették volna rá a kezüket Túri Tibor balatoni érdekeltségeire, hogy a férfi ellenlábasának számító Tanyi által védett szórakozóhelyeket támadták volna be. Abban bíztak, hogy ez esetben Tanyi Túrin fog majd elégtételt venni, de ez nem jött össze.

A rendőrség szerint személyes bosszú vagy konkurenciaharc miatt gyújthatták fel a MOM Park földszintjén lévő Leroy kávézóját 2009. január 5-én. Vizoviczki László diszkópápa testőre, Varga István a főnökével szemben megindult eljárásban azt állította, hogy Tanyi Vizó megbízásából hajtotta végre a bűntettet, de ez nem bizonyosodott be.

Tanyi György ellen eljárás indult azért is, mert ötmillió forintot követelt N. Ferenctől, attól a férfitól, aki a testvérét, Tanyi Jánost 2009 augusztusában egy benzinkútnál megverte. Ebben az ügyben zsarolással vádolták Tanyit.

2012 márciusában azért helyezték előzetes letartóztatásba az akkor 47 éves Tanyit, mert szombat hajnalban gázpisztollyal lövöldözött a Sinatra bárban. Állítólag azt követően használta a pisztolyt, hogy megverték.

2014 februárjában önbíráskodás kísérlete és más bűntettek miatt emeltek vádat  Tanyival szemben, miután egy közlekedési konfliktusban gyomorszájon rúgott egy mozgássérült férfit, majd ököllel bántalmazta azt a két személyt is, akik a férfi védelmére keltek.

Tanyi Györgyöt gyanúsították meg a Romkert 2007-ben történt felgyújtásával is, és immár a hatóság is úgy gondolja, hogy a Lakatos Csabára 1996-ban leadott lövések is kapcsolatba hozhatóak Tanyival. A Fővárosi Főügyészség 2016 áprilisában előre kitervelten elkövetett emberölés kísérlete miatt emelt vádat Tanyi Györggyel és három társával szemben.  A vádlott állítása szerint Portik Tamás adott megbízást Lakatos lelövésére.

Előélete alapján Tanyi is sokat kockáztatott volna, ha csak meghallgatja az állítólagos ajánlatot: aligha létezik bíró az országban, aki nem zavarta volna vissza előzetesbe.

Ismerői szerint egyebekben is extrém módon tart a provokációtól. Háza csaknem minden négyzetmétere be van drótozva, kamerákkal és mikrofonokkal rögzít mindent, a felvételeket évekre visszamenően archiválja. Ez akár magyarázhatja azt is, miért nem közvetlenül hozzá, hanem az ügyvédjéhez fordult állítólagos ajánlatával Jakubinyi, ha valóban komolyan gondolta a Pintér-ellenes kompromatok terítését.

Ha viszont Pintér „merényelné meg” saját magát – vagy más, kormány-közeli mágusok szerveznének ilyen álmerényletet -, például azért, hogy lekeverjék a pörgő Clodo-sztorit, Jakubinyi alighanem az utolsók között szerepelne a lehetséges bizalmas társak között.

Számos forrásunk szerint szélsőséges és kölcsönös, már-már irracionális ellenszenv jellemzi kettejük, egyébként több évtizedes kapcsolatát. Jakubinyi jelenleg szintén több súlyos büntetőügy vádlottja, adott esetben érdekében állhat megbékélni a régi ellenségekkel. Az ilyen-olyan szívességek az államhatalom szervei felé pedig soha sem álltak távol tőle.

Jakubinyi-kronológia

1980-as évek: Presztízs-akció. Szervezett betörő- és orgazdahálózat tippadója volt

90-es évek eleje: váltócsalás a Merkantil Bank sérelmére, 1997-ben elítélik

1999: elnöki kegyelmet kap

2004: megalakul az Egymásért Alapítvány

2007: büntetőeljárás indul az Egymásért Alapítvány adóügyei miatt

2011: elkapják Jakubinyit Schwechaton

2016: Jakubinyi is vádlott lesz Egymásért-ügyben, és titkos büntetőügy indul ellene a Kaposvári Katonai Törvényszéken is

Jakubinyi Róbertről a sajtó évek óta tényként kezeli, hogy bedolgozott a  nemzetbiztonságnak. Áttekintve a férfi kalandos előéletéről szóló híreket, arra lehet jutni, hogy legalább annyi kapcsolata vezet a rendőrség felé is. Az előző évszázad Belügyminisztériumát ismerő forrásaink szerint nem állt lepapírozott kapcsolatban egyik szervvel sem, de alapvetően a rendőrséget etette információkkal – legalábbis az ősidőkben még így volt.

Pintér Sándor az 1980-as évek óta nyomoz utána

Az első magyarországi maffia-bűncselekményről, a Presztízs-ügyről az eset vizsgálója, Pintér Sándor írt cikket a Belügyi Szemle 1983-as nyolcadik számába. Ebben részletesen elemzi a szervezett betöréseket, és az érintettek kötődését is említi egy Los Angeles-i orgazdához, Szendrő Istvánhoz. Hogy Jakubinyiék az úgynevezett Los Angeles-i magyar maffiával állhattak kapcsolatban, utóbb a Privátkopó is pedzegette.

Pintér ábrát is rajzolt a cikkéhez a maffiaügy szereplőiről. Ezen, ha nem is a csúcson, szerepel Jakubinyi Róbert neve is. 2012-ben a Népszabadságnak adott interjújában is megemlékezik róla:

“A hazai szervezett bűnözés egyik legrégebben ismert vezetőjéről van szó. A 80-as évek elején még vizsgálóként hallgattam ki, az első hazai szervezett bűnözéshez köthető ügyben ő volt a szervező… El is ítélték.”

Forrásunk szintén rálátott a Presztízs-nyomozásra. Most azt mondta, anno priorálták az összes szereplőt, és valóban akadtak köztük szép számmal állambiztonságiak, hiszen nekik volt lehetőségük könnyedén átlépni a vasfüggönyt az elrabolt szajréval, de Jakubinyi pont nem volt köztük.

Akkoriban a polgári hírszerzés-felderítés-elhárítás is a BM berkeibe tartozott, akárcsak a nyomozóhatóságok, ennek ellenére működött a jelenleg is érzékelhető versengés és ellenérzés a két terület között. Ez süt át Pintér szavaiból is a már idézett interjúban, ahol éppen arra reagál, hogy Jakubinyi számos esetben megúszta a felelősségre vonást:

“Kérem, ha valakit a Nemzetbiztonsági Hivatal támogat… Nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva sokmindent el lehetett intézni.”

Holott úgy tudjuk, a férfi kifejezetten a rendőrségnek segédkezett, a Presztízs-ügyben legalábbis még mindenképpen. Forrásunk szerint alapos, bár állítólag fele-sem-igaz tényfeltáró vallomást tett a bűnszervezet felépítéséről, működéséről, politikai kapcsolatairól a Presztízs-nyomozás vezetőinek. A vallomásról hangfelvétel is készült, amit egy miniszteri értekezleten is lejátszottak.

“A sokcsillagosok/elegáns öltönyösök beestek az asztal alá, olyan dolgok hangzottak el, ettől kezdve kincsként kezelték Jakubinyit” – mondta most a Preszítzs-nyomozás ismerője az Átlátszónak. Annyira azonban mégsem bántak vele kesztyűs kézzel, hogy kimentsék a bűnügyből, amelynek ő is a vádlottja lett., majd, ahogy Pintér is említette, el is ítélték.

Kémek árnyékkormánya?

A két belügyi testület rivalizálására a Presztízs-nyomozást annó vezénylő Tonhauser László panaszáradata is utal. A volt rendőrtiszt a parlamenti olajbizottság előtti meghallgatásán 2000-ben azt mondta:

„1979-80-ban is komoly ütközések voltak a titkosszolgálattal az ügy nyomozása kapcsán. Külön engedély kellett, külön pecsétes írás bizonyos személyek őrizetbe vételéhez, akit meg akartak lógatni előlünk. A háttér vizsgálata során kiderült, hogy Los Angelesben milyen magyar maffia alakult ki.

Aztán később ezek az emberek megjelentek itt, Magyarországon, mondom, egy részüket felrobbantották, más részüket lelőtték. Akkor el kellett gondolkoznom azon, hogy milyen szervezetek tagjai voltak valójában. A mindenféle vizsgálódás azt mutatja, hogy a titkosszolgálatok egy árnyékkormányként működnek.”

Korábbi cikkünkben már említettük: Jakubinyi váltócsalásért kapott szabadságvesztésének végrehajtását felfüggesztette Göncz Árpád akkori köztársasági elnök amnesztiája. A kegyelmi határozatot kértük a Köztársasági Elnöki Hivataltól, ha válaszolnak, közöljük.

A dátumok tanulságosak: a kérelmet – betegségére hivatkozva – 1998 novemberében, azaz az első Orbán-kormány idején terjesztette elő Jakubinyi Róbert. Mindez Bencze József akkori országos rendőrfőkapitánynak a Jakibinyihez kötődő botrányalapítvány, az Egymásért ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság előtti meghallgatásának jegyzőkönyvéből derül ki.

A belügyminiszter ekkor Pintér Sándor volt, az igazságügyminiszter pedig – akinek tárcája véleményezte az ügyet – Dávid Ibolya. Személyesen ő szignálta a pozitív előterjesztést az államfő felé, most azonban nem emlékezik az esetre – állította az Átlátszó érdeklődésére.

A kegyelmi kérvényhez Jakubinyi váltóügyének korábbi rendőrségi vizsgálótisztje, Földesi-Szabó László készített jelentést, amelyben operatív érdekre hivatkozva javasolt pozitív elbírálást. Ez a tény az Egymásért-bizottság jelentésében olvasható.

Azaz még ekkor is egy rendőrtiszt emlegetett, nyilván rendőri operatív érdeket. Csakhogy az Egymásért Alapítvány bővelkedett a titkosszolgálati kapcsolatokban is, a kuratóriumban egykori és aktuális NBH-s fejesek ültek. Például az azóta elhunyt Nagy Lajos főigazgató, akiről a már idézett bizottsági jelentés azt írta, hogy Jakubinyi az ő “kapcsolata” volt még a rendszerváltás előttről.

A titkosszolgálatokat belülről, ráadásul felülnézetből ismerő forrásaink most érezhetően szívesen megtagadnák Jakubinyit. Akadnak azonban ezen körben is, akik elismerik, hogy úgymond “be volt ütve”, tartója is volt. Még ha nem is a rendszerváltás előtt-től fogva, hanem úgy a kétezres évektől. Méghozzá történetesen Földesi-Szabó kommendálására. Akinek, dacára a testületi rivalizálásnak, szintén nem volt ellenséges a viszonya a nemzetbiztonsággal.

Az Átlátszónak nyilatkozó források egyetértenek abban, hogy Jakubinyinak Nagy utódjával, a szintén Egymásért alapítványos Galambos Lajossal volt igazán szoros a kapcsolata. A volt NBH-s vezető az Átlátszónak nem kívánt nyilatkozni.

Privátban is gyűjtötte az infókat

Mást sem könnyű szóra bírni ebben az ügyben, így Jakubinyi Róbert egyik közeli ismerőse is csak úgy volt hajlandó elmondani egy-két dolgot, ha kiléte rejtve marad.

“Robi nem túl képzett, ám ennek ellenére kiváló kommunikációs készséggel rendelkezik, nagyon jól felismeri a helyzeteket, és hogy miből mit lehet kihozni. Igazi dörzsölt figura. Nagyon jó kapcsolatokkal rendelkezik itthon és külföldön is, így kiváló információkat tudott szerezni. Nem véletlen, hogy elnöki kegyelmet kapott. Mégpedig bűnügyi érdekből, miután ő terítette a hatóságok elé az ellopott pénzpapír ügyet, és így tudták megakadályozni, hogy a nyomtatott bankókkal országokat árasszanak el.”

Arra a kérdésre, hogy Pintér Sándornak lehetett-e félnivalója tőle, Jakubinyi Róbert ismerőse úgy vélekedett, hogy talán, mivel a jelenleg előzetesben lévő férfi gyűjtötte az információkat.

“Azt elképzelhetőnek tartom, hogy amikor a Clodó-ügy kipattant, akkor a kormányzat részéről rájöttek, hogy nem lenne jó, ha a belügyminiszterre nézve esetleg még valami terhelő anyag kerülne elő. Még akkor sem, ha Pintér egy 2018-as Fidesz-győzelem esetén se lenne újra tárcavezető. Amennyiben előkerülne valami, az nagyon kínos lenne a belügyérnek, és a kormánypártnak is.”

A férfi ehhez még annyit tett hozzá, hogy szerinte kreálhatták vagy kihasználhatták a Tanyi-féle bejelentést, hogy így átkutassák Jakubinyi Róbert otthonát az esetleges terhelő anyagok megtalálására és megsemmisítésére.

Rálátó forrásunk elmélete szerint “mivel semmivel nem jöttek elő eddig, lehet, hogy nem jártak szerencsével. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy ebben az ügyben az is jól jön Orbánéknak, hogy a Kaposvári Törvényszéken még folyamatban lévő, az Egymásért Alapítványhoz kapcsolódó ügy tárgyalására bilincsbe verve vigyék oda Jakubinyit. Méghozzá valószínűleg kamerák kereszttüzében, hogy ezzel is ráerősítsenek arra, hogy nagyon komoly új eljárás indult vele szemben.”

Csikász Brigitta – Rádi Antónia

 

tetszett_a_cikk3

 

  • Attilla Ráksztedi

    minden korrupciós bűncselekmény úgy indul, hogy a Kormány informatikai hálózatából, bennfentes adatokat küldenek bűnözőknek. Ha nincs informatikai adatszivárogtatás, maga a korrupció mint bűncselekmény létre sem tudj jönni, mert a tenderek kiírását követően a paci versenycégek, már egyenlő feltételekkel, egyenlőbb körülmény közt fognak dolgozni. Ha nincs egyenlőtlen rajt, a verseny valódi lesz, és az innováció ér célba, és nem egy bűnszervezet.

    Ha én létre szeretném hozni Magyarország leghatékonyabb “bűncselekmény felderítés elhárító” gépezetét, akkor azt a CERT segítségével tudom a leg könnyebben megtenni, sőt a CERT kikerülhetetlen akadály ha én egy “bűncselekmény felderítés elhárító” gépezetet szeretnék létrehozni. Az alábbi esetben, a CERT-nek egyszerűen csak ki kell jelentenie, hogy az adatokat törölték, megsemmisítették, mert már nem volt hely a szervereken. (ez legalább annyira reális magyarázat, mint amikor a Dunagate ügy kapcsán az volt a megmondás, hogy: “minden iratot ledaráltak” és beindultak a zsarolások, így évtizedekig csak zsarolható emberek kerültek kormányzati pozíciókba) CERT esetében vastagon szem előtt tartandó: nem csak a CERT rendelkezik az adatokal, a több ezer kormányzati személyt érintő vádemelés kapcsán.

    “2013. április 15-én az Országgyűlés elfogadta az állami és önkormányzati szervezetek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvényt, mely alapján az állami és önkormányzati szervekkel kapcsolatos kibervédelmi feladatokat katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter hatáskörébe utalta.”
    forrás: http://www.cert-hungary.hu/node/1

    Bővebben itt:
    https://www.facebook.com/raksztedi/posts/180834725761628?pnref=story

  • Tom Bola

    A cikk szerint Tanyi az 1970-es években az alvilág egyik katonájából nőtte ki magát, és
    pénzbehajtással, szórakozóhelyek „bevédésével”, lányok futtatásával,
    illetve drog terítésével vált az éjszakai élet egyik meghatározó
    figurájává…
    Ha Tanyi György 2012-ben 47 éves volt, akkor az 1970-es évek legvégén max. 15 lehetett. Szóval 15 éves korában az éjszakai élet meghatározó figurája volt?

    • Lajos Mizsei

      senki nem mondta,hogy a 70 es években meghatározó figura volt.