Előzetesbe kerülhet a közeli órákban Jakubinyi Róbert hétpróbás bűnöző, a nemzetbiztonság kormány- és rendszerfüggetlen bedolgozója. Jakubinyi ezúttal alighanem a fölmelegített Clodo-ügyben kínos helyzetbe került Pintér Sándort igyekezett kisegíteni egy zsé-kategóriás kémjátszmába illő provokációval. Ha szokás szerint most is gyorsan szabadítják, akkor nagyon átlátszó ez a történet.
A legújabb Clodo-botrány tetőzésekor jelent meg Tanyi György ügyvédjének irodájában Jakubinyi Róbert. Arra próbálta meg rávenni a jogászt szép szóval, majd fenyegetéssel, végül pedig vesztegetés ígéretével, hogy bírja rá házi őrizetben lévő ügyfelét, tartson nemzetközi sajtóértekezletet, ahol kellemetlen híreket – a kormánysajtó szerint koholt vádakat – hangoztat Pintér Sándor belügyminiszterről.
A hihetetlennek tűnő sztorit a kormány- és fideszes pártpénzekből fizetett Pesti Srácok plankolta föl. A cikk üzenete az, hogy Jakubinyit „egykori magyar titkosszolgák vagy külföldi szolgálatok” bérelhették föl a belügyminiszter lejáratására.
Ha így lett volna, az akció méltán pályázhatna a legostobább küldetés díjára. A XXI. században éppenséggel létezik a sajtótájékoztatónál szofisztikáltabb módja dokumentumokat/információkat teríteni a médiában. Ha valaki mégis az ortodox utat választja, miért hárítaná a munkát egy kétes szavahihetőségű, nyugalmazott maffiózóra? De még ha Tanyi remek szóvivőnek számít is a „megbízók” szemében, miért az ügyvédjét keresik föl, miért nem őt magát? Elég könnyű utolérni, el sem mozdulhat az otthonából. Házi őrizetben van az 1996-os Lakatos-merénylet ügyében.
Csakhogy tudomásunk szerint az abszurd eset, mármint Jakubinyi látogatása az ügyvédi irodában valóban megtörtént. A tényt megerősítette Tanyi ügyvédje, Kadlót Erzsébet is az Átlátszónak. Egyebekben azonban nem kívánt nyilatkozni a folyamatban lévő két procedúra – a Jakubinyi provokációja miatt frissen elrendelt nyomozás, illetve a Lakatos-ügy tárgyalása – eljárási érdekeire hivatkozva.
Nyomás alatt Tanyi ügyvédje?
Más forrásból ugyanakkor úgy tudni, valamiért kezdetektől nagy nyomás alá került az ügyvédi iroda, amiért belevágtak Tanyi védelmébe. A Tanyi-akták menet közben, már a bírósági szakaszban kerültek hozzájuk, valami oknál fogva kiszállt ugyanis a védelemből a Tanyit húsz éve képviselő Retteghy István ügyvéd.
Holott az ügy akár tyúkpernek is mondható. Több mint húsz évvel ezelőtt, 1996-ban valaki rálőtt Lakatos Csaba alvilági kapcsolatokkal felvértezett hajtóra az ügető akkori, Kerepesi úti telepén. Lakatos megsérült ugyan, de egy hónap múlva már starthoz állt. Vagyis egy sikertelen emberölési kísérletről van szó. Figyelembe véve az időmúlást, és azt, hogy Tanyi egy évet előzetesben is eltöltött, akár szabadon is távozhat, még elmarasztaló ítélet esetén is. Ráadásul az ügy ismerői szerint nem gránitszilárdságú a bizonyítás, az éjszakai életben valaha befolyásos Tanyi pedig tagad.
A Lakatos-ügy, ami miért is érdekes
Létezik ugyanakkor több ok is, ami miatt mégsem érdektelen a Lakatos-merénylet. Tanyi az egyik mostani nagy maffia-kirakatper fővádlottjához, Vizoviczki Lászlóhoz is kötődött a kilencvenes évek szövevényes pesti alvilágában. Vizoviczki többször került vádalku-gyanúba, az N1TV erről dokumentumokat is közölt. Az Átlátszó is bemutatta a Vizó-ügy politikailag kényes pontjait.
Még érdekesebb lehet azonban, hogy – a Dietmar Clodo-féle találkozók mellett – a Lakatos-merénylet rendőri helyszínelése volt a Pintér ellen első belügyminisztersége idején leggyakrabban emlegetett vádpont. 1998-ban, már Pintér miniszteri kinevezése után szivárgott ki, hogy Pintér még országos rendőrfőkapitányként megjelent a merénylet helyszínelésén, sőt, bár ebben máig nem látni tisztán, valamit szöszölhetett is a bizonyítékokkal.
Pintér Sándor nem segített eloszlatni a ködöt. Kezdetben tagadta, hogy a helyszínen járt volna, később pedig erős terelésbe kezdett. A szintén emblematikus exbelügyérrel, Lusztig Péterrel vacsorázott a Carmel étteremben, mondta több helyen. Az alibit adó Lusztig korábban Baranya megyei főkapitányként volt Pintér kollégája, az állítólagos vacsora idején a T. Ház rendészeti bizottságában elnökölt MSZP-s színekben. Később, Lamperth Mónika belügyminisztersége idején BM-es tanácsadóként pedig a Zuschlag-ügybe is belekeveredett.
Tanyiékat már 1996-ban összefüggésbe hozták a Lakatos-merénylettel: a testvérek közúti ellenőrzésen akadtak fenn aznap éjjel, történetesen éppen a lovi környékén. Ráadásul lőszert is találtak az autójukban a rendőrök. Tanyi bevádolására valamiért mégis évtizedeket kellett várni. Az eredeti aktába ugyanakkor csatolták egy rendőr főhadnagy jelentését, miszerint a volt főkapitány, Pintér Sándor valóban megjelent a helyszínelésen.
Közbiztonsági szempontból kényes idők jártak ekkor Budapesten, éppenséggel dicséretes, ha a rendőrség feje magánprogramját megszakítva tájékozódik egy fontosnak tetsző bűnügyben. Föltéve, hogy Pintér nem kezd ködösíteni a helyszínelésről, vacsoráról.
Az mindenesetre több mint valószínű, hogy ha Tanyi tényleg Pintér ellen akarna sajtóértekezletet tartani, volna muníciója azon túl is, amit Jakubinyi diktál neki.
Jakubinyit jelenleg közfeladatot ellátó személy elleni erőszakkal és vesztegetéssel gyanúsítják. A hivatalos stigma tehát nem az, amit a PS sugall, azaz Pintér-ellenes nemzetközi összeesküvés.
Pintérről (vagy bárki másról) adatokat gyűjteni ugyanis nem tilos. Föltéve, hogy az információkat nem jogellenes megfigyeléssel szerezték, és nem tartalmaznak minősített adatot. Ilyesmire azonban egyelőre még a kormánysajtó sem utalt. Az infók továbbítása, pl. sajtóértekezleten sem jogellenes, legfeljebb a hazug információk terjesztése az (rágalmazás).
Az ügyvédnőt megkeresni alighanem éppen ezért lehetett szükség: hogy címlapon kommunikálható rendőri akciót lehessen kreálni az esetből. Amire tetszés szerint rászervezhető a kormánypropaganda, annak jogilag értékelhetetlen összeesküvés-elméleteivel.
Az akció nyertese pedig újfent a belügyminiszter lehet. Amennyiben az eset alkalmas arra, hogy lekerüljön róla a reflektorfény. Amit Jürgen Roth könyve, illetve az abból idéző Insider-cikk irányított rá, történetesen pár nappal az előtt, hogy Jakubinyi megjelent volna az ügyvédi irodában.
Jakubinyi maga is figyelemre méltó személyiség. Előéletéből sok minden következik, csak az nem, hogy esküdt ellensége lenne a belügyi vezetésnek. Éppen ellenkezőleg: a bűnügyi hírek iránt fogékonyak előtt nem titok, hogy a férfi ahol tudta, segítette a titkosszolgálatokat.
Kémek, részvények és CBA
A legendás Presztízs-ügyben, az első magyarországi maffiaügyben szerepelt először Jakubinyi Róbert neve a nyolcvanas években. A Privárkopó szerint a Los Angeles-i magyar maffiával együttműködő magyarországi betörőbanda tippadója volt Jakubinyi, az ügy egyik vizsgálója pedig Pintér.
A Presztízs gyanúsítottjai – akiknek neve elkövetőként vagy áldozatként rendre felbukkant a későbbi bűnügyi krónikákban is – ki-be járkáltak a vasfüggönyön keresztül, márpedig ez akkoriban nem ment erős belügyes-állambiztonságis kapcsolat nélkül.
Ezek után nem meglepő, hogy Jakubinyi egy későbbi büntetőügyében (banki csalás hamis váltókkal) köztársasági elnöki kegyelemmel mentesült az ítélet végrehajtása alól. Az amnesztiát Göncz Árpádtól kapta.
Vagy egy évtizeddel később a váltóhamisítás egykori ORFK-s vizsgálójával, Földesi-Szabó Lászlóval hozták tető alá az emlékezetes Egymásért Egy-Másért Alapítványt, bár a formális szerep Jakubinyi fiáé volt. A kuratóriumban olyan nemzetbiztonsági potentátok kaptak helyet, mint például Nagy Lajos, aki állambiztonsági vezető volt úgy a rendszerváltás előtt, mint utána.
Az alapítványnál milliárdos áfacsalás miatt folyt nyomozás – Földesi-Szabót el is ítélték, rendőri források szerint részben olyan információk alapján, amelynek a Jakubinyi-famíliához vezethetőek vissza. Mindezek alapján akár hihető is lehet a kormánysajtó sugalmazása, miszerint a provokátor elsősorban a politika balfelére van bekötve. Csakhogy akkor magyarázat nélkül marad más egyebek mellett az a sztori, amit annak idején a hvg.hu tárt fel: a szuper-fideszközeli CBA-csoport százmilliókkal támogatta Földesi-Szabóék fedőcég-alapítványát.
Már az is kérdés ugyanakkor, hogy Jakubinyi mikor és hogyan került szabadlábra. 2011-ben a katonai főügyészség elfogatóparancsa alapján osztrák rendőrök kapták el a schwechati repülőtéren. Nem az alapítványi áfacsalás miatt.
Bár Jakubinyi ügye államtitok, a kiszivárgott hírek szerint azzal is gyanúsították, hogy oroszoknak strómanolva vásárolt több milliárd forintnyi MOL-részvényt. Éppen akkoriban, amikor a MOL az OMV felvásárlási akciójától tartott 2007-ben, s amikor a MOL-t ezért egyszerre figyelte árgus szemmel a magyar nemzetbiztonság és Csányi Sándorhoz kötődő „magán-titkosszolgálat”, az UD Zrt.
Elég szokatlan, hogy a szökés közben, külföldi repülőtéren elkapott gyanúsítottat az eljárás alatt szabadon engedik. Az illető pedig nemhogy meghúzná magát, de besétál egy budapesti irodába ügyvédet fenyegetni, és a belügyminiszter ellen szervezkedni.
