A lakosság hangot ad – „társadalmi vita” a Rómaira tervezett mobilgátról

Évek óta nem állt ki az érintettek elé a főváros vezetősége és a mobilgát-projekt más illetékesei a Rómaira vonatkozó tervekkel – tegnap este végre megtették. Némileg árnyalja a képet annak a valószínűsége, hogy az esemény átverés volt: a fővárosnak mutatnia kell a projektet 10 milliárd forint erejéig finanszírozó uniónak, hogy demokratikus és átlátható döntés született a partra építendő mobil gát ügyében. Ezt az értelmezést látszik alátámasztani, hogy a lakosság éppen a fórumom ismerhette meg a döntést előkészítő 1500 oldalas anyag valamiféle kivonatát, amiről aztán ott helyben ki is fejthette a véleményét. Az viszont biztos, hogy a közgyűlés heteken belül dönteni fog.

Előzmények

Tüntetés után, döntés előtt: mi várható a Rómain?

Tarlós megköszönheti a civileknek, hogy nem épített eddig gátat

Most kéne abbahagyni? A főpolgármester rugalmas elszakadása a római-parti mobilgát-koncepciótól

Súlyos kockázatokat hallgat el az Országos Vízügyi Főigazgatóság Római-parti jelentése

Zöld-díjat nyert az atlatszo.hu a Római-partról szóló cikksorozattal

Római-parti mobilgát: iszapbirkózás a közmeghallgatáson

“A mobilgát jó találmány, de nem a Rómaira való” – civilek az árvízvédelemről

Káosz a koncepcióban: árvízvédelmi tervek a Római-parton

Katasztrófát okozhat a Római-parti mobilgát – figyelmeztetésre sem lesz idő

Frissen alapított pályázó, összetákolt előterjesztés – így adták el a római-parti csónakházakat

Római-parti mobilgát: Szállodák, házak és lakóparkok a hullámtérben

Római-parti mobilgát: kinek áll érdekében?

Illúziói az előzmények alapján persze senkinek nem voltak, így az sem keltett különösebb meglepetést, hogy a két órányi prezentációkból végül érdemi információk nemigen derültek ki. A tervezőtől megtudtuk, hogy a feladat nehéz, de a műszaki-hidrológiai-statikai problémák megoldhatók.

A főpolgármester a gát-projektbe évek óta bedolgozó Nagy László műegyetemi tanárt bízta meg összehasonlító elemzés készítésével, hogy ez alapján objektíve dönthessen a közgyűlés, hol épüljön meg a fővédvonal: a jelenlegi, Nánánsy-Királyok útja vonalon, vagy lent a parton.

Az elemzés elkészült, de ebből sem tudtunk meg sokat. Amit mégis, az inkább csak azt támasztja alá, hogy a gombhoz készült a kabát: az összehasonlító elemzés – Nagy prezentációja alapján- például arra jutott, hogy a gát kiépítése a jelenlegi fővédvonalon nagyobb környezeti beavatkozást jelent, mint a part gáttá való átalakítása.

Persze a költségekről is szó esett: a Tarlós által felkért szakértői grémium arra jutott, hogy a parti gát 18,9 milliárdból kihozható, míg az alternatíva 25,5 milliárdba kerülne. De hogy milyen módszertan szerint, milyen kiinduló adatok alapján jött ki ez az eredmény, arról semmit nem hallhattunk.

Az egész elemzés módszertanával kapcsolatban súlyos kétségeket ébreszt, hogy Nagy szerint – bár hatvan szempont alapján vizsgálták az alternatívákat – nem súlyozták a szempontokat.

Nem nehéz belátni, hogy ennek alapján az egész értékelés nem sokat ér, hiszen például a 3-5 évente levonuló nagy árvíz utáni közegészségügyi kockázatok – fertőtleníteni kell az ingatlanokat -, ugyanolyan súllyal esnek latba, mint például parti gát hatásaként a jellegzetes rómaiparti környezet teljes megsemmisülése.

Arra a lakossági kérdésre, hogy akkor mégis milyen prioritások alapján rangsorolták az egyes megállapításokat, Nagy azt mondta, a tapasztalat és a megérzés alapján.

Akárhogy is, a vizsgálódás eredménye egy 1500 oldalas dokumentum lett, amit Szeneczey Balázs alpolgármester ígérete szerint napokon belül közzé tesznek. Más kérdés, hogy a fővárosi közgyűlés tagjainak vélhetően legfeljebb három hetük lesz a jelentés elolvasására, szakértőkkel való megvitatására, majd ezek alapján a Római ügyében visszavonhatatlan következményekkel járó döntés meghozatalára.

Az elhangzottak alapján ez a döntés még legalább két szempontból biztosan megalapozatlan lesz. Egyrészt nem készült egyetlen olyan hatástanulmány sem, amely vizsgálta volna  a part gáttá való átalakításnak urbanisztikai, városhasználati, hovatovább társadalmi következményeit.

Másrészt a mostani lakossági fórum nyilván csak paródiája lehetett egy tényleges társadalmi vitának, ad absurdum közösségi tervezésnek: a felszólaló lakosság jelentős része az eseményt a tervezési folyamat első lépésének tekintette, mintegy társadalmi igényfelmérésnek, és ennek hangot is adott, részt követelve a tervezésben.

Válaszul a gátprojekt gazdájának kinevezett Fővárosi Csatornázási Művek vezérigazgatója bedobta, hogy akkor tessék mondani a lakossági szempontokat, amelyeket majd figyelembe vesznek a tervezésnél. Ez a blöff viszont már a lakosságnak is sok volt, a vezérigazgatót csúnyán kinevették.

Fél 11-kor a fórum véget ért, nem lett okosabb senki. Továbbra sem tudni, mi hajtja a főváros vezetését, hogy sok évnyi tehetetlenkedés után, dacolva a nyilvánvaló elutasítással, most rövid úton, erőnek erejével dűlőre akarja vinni a kérdést, amely gátat csinál a város egyetlen természetes vízpartjából.

Becker András