Kikértük és megkaptuk a médiastratégiákat, amelyek szerint érdemes hirdetni a kormányközeli sajtóban

 

Tízmilliárdokat kampányol el a kormány, de nem az olvasottsági vagy nézettségi adatok alapján dől el, hogy melyik sajtótermékek kapják a megbízásokat.

 

 

 

Előzmények

Bedöglött a trójai faló: ezt hozta a Liberális Párt 17 milliós kvótakampánya

Augusztusban 1,7 milliárd forintot költöttünk a kvótakampányra és kormányközeli sajtóra

Kiszámoltuk a kvótakampány teljes állami költségét: 17 milliárd forintot vertünk el

Csetényi üzlettársa kaszált a kvótakampány rádióreklámjaival

A nyomtatott sajtóban a Mediaworks profitált a legtöbbet a kvótakampányból

A kormányzati tájékoztató kampány milliárdjai – titkolják, hogy hova megy a közpénz

Kvótamenekültenként több mint 7 évnyi ellátás árát költöttük gyűlöletkampányra

Miközben a kvótakampánnyal kapcsolatos kiadásokat számoltuk, felfigyeltünk egy fontos dologra a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Csetényi-cégek között kötött szerződésekben. Két általunk kikért szerződés mellékletében is szerepel ugyanis az alábbi szöveg:

„A Vállalkozó a kommunikációs stratégiával összhangban, az integrált kommunikációs feladatokkal összeegyeztetve kell ellátnia a médiatervezési és vásárlási feladatokat.

Kiemelt fontosságú szempont a feladat ellátásakor a leghatékonyabb elérés és költséghatékony megoldás javaslata és megvalósítása.

A médiatervet kutatási adatokat is magában foglaló médiastratégiával kell alátámasztania, amely kitér a Megrendelő célcsoportjainak médiafogyasztási szokásaira, a javasolt médiatípusok előnyeinek és hátrányainak bemutatására, és mindezek összességeként javaslattételre, amely az adott kommunikációs üzenet továbbítására leginkább alkalmas médiatípusokra és csatornákra, azok összehangolására vonatkozik.”

Arra gondoltunk, hogy talán ezekben a médiastratégiákban lesznek majd adatok a kormányközeli sajtótermékek olvasottságáról/látogatottságáról, azokat ugyanis nem mérik hivatalosan. Sem a Magyar Hírlapot, sem a Magyar Időket, sem a Lokált, sem a magyaridok.hu-t, sem pedig a 888.hu-t.

Kapcsolódó cikkünk:

Néhány adat arról, hogy a kormányközeli médiát hogyan tartja el a “piac”

Kikértük tehát közadatigénylésben a Miniszterelnöki Kabinetirodától az említett médiastratégiákat, hogy lássuk, mi alapján hirdetnek ott, ahol. A propagandaminisztérium meg is küldte a kért dokumentumokat, azonban nem lettünk okosabbak.

Összesen ötféle médiastratégiát kaptunk:
 
– Gazdaságélénkítő eredmények 1 (PDF, 3 oldal)

– Betelepítési kvóta (PDF, 3 oldal)

– Gazdaságélénkítő eredmények (PDF, 9 oldal)

– Népszavazás2016/ Tudta? (PDF, 11 oldal)

– Népszavazás2016/ Üzenjünk Brüsszelnek (PDF, 11 oldal)

Olvasottsági és/vagy látogatottsági adatok egyikben sincsenek.

Mindegyik egy TGI Hungary-kutatásra és egy Nielsen-közönségmérésre hivatkozva azt ecseteli, hogy miért érdemes tévében, rádióban, közterületen, újságokban és interneten hirdetni. Meglepetés: azért, mert ezeket látja a lakosság.

A Tudta?- és az Üzenjünk-kampány médiastratégiájában egyáltalán nincsenek nevesítve azok a médiumok, ahol a hirdetések megjelentek. A 2015. december és 2016. január között futott, „Betelepítési kvóta” névre hallgató kampány médiastratégiájában ugyan már szerepelnek a kampányba bevonni kívánt tévécsatornák, rádiók, újságok, és online portálok nevei, de mindenféle komoly indoklás (olvasottság, látogatottság) nélkül. Mindössze egy saccolt adatot olvashatunk a dokumentumban:

„Az online kampánnyal 13,5 millió AV érhető el előzetes becslés alapján.”

Erdélyi Katalin

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.