Egy hétfői kerekasztal-beszélgetésen az illetékes főpolgármester-helyettes kijelentette, hogy reméli, néhány hónapon belül megtörténik az első kapavágás, vagyis elindul a mobilgát építése. Azt hivatalosan továbbra sem tudni, mi akasztotta meg nyár végén a projektet, így arról is csak valószínű és kevésbé valószínű feltevések vannak, hogy mi történik a következő 3-6 hónapban.
A Magyar Építőművészek Szövetsége szervezett kerekasztal-beszélgetést a Római-part jövőjéről. A vita nem ígérkezett túl izgalmasnak, a meghívott vendégek álláspontja mondhatni közismert: az építészek a Római feltétlenül megőrzendő egyedi értékéről beszéltek, hogy a partra épített gát épp a területben rejlő fejlesztési potenciált öli meg; a helyben csak szállodásként emlegetett, harciasan mobilgátpárti Egry Gábor nagyvállalkozó az élet-és vagyonbiztonságról, Ébert Ágoston építész, a parti gátat ellenző helyi civilek egyik vezéralakja pedig a parti védmű abszurditásáról értekezett.
A diskurzus akkor kezdett érdekessé válni, mikor a moderátor Osskó Judit megszólította a közönség soraiban ülő Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettest, a gátügy fővárosi főfelelősét, mondaná el a véleményét. Szeneczey először felmondta a kötelezőt az itt élők védelméről, meg a demokratikus procedúráról, amelynek eredménye lesz a mobil gát, de persze a természeti értékek is mind meg lesznek óva, egyebek. A városházi PR-nál jóval érdekesebbek voltak azok a kérdések, amelyekre a gátügyi illetékes nem tudott válaszolni.
Például arra, hogy pontosan milyen új tényező miatt akadt el a tervezés-engedélyeztetés folyamata? Politikai értelemben vett válasz persze volt, ugyanaz, amit Tarlós főpolgármester és a főváros sajtósai hajtogatnak: a megemelt mértékadó árvízszint (MÁSZ) miatt magasabbra kellett tervezni a gátat, és ez nem várt műszaki problémákat okozott.
Ez így biztosan nem igaz. A 2013-as utolsó nagy árvíz után másfél évvel, 2014 decemberében kelt az a kormányrendelet, amelyik a Római vonatkozásában 72 centiméterrel megemelte a MÁSZ-t. A közgyűlés 2015 januárjában határozott új tervpályázat kiírásáról, a közbeszerzési ajánlati felhívás július 1-jén jelent meg. Az augusztusban kihirdetett eredményt a későbbi győztes megtámadta, a hosszú vitarendezés után 2016. január 25-én lett végleges eredménye az eljárásnak.
Kilenc hónappal később, szeptember 2-án jelentette be Tarlós István, hogy a tervezés folyamata megakadt, valószínűleg új tervezőt keresnek. Ekkor már közel két éve ismert volt a magasabb MÁSZ-érték, a tervező is nyilván ezekkel a paraméterekkel „méretezett”, és a szerződéses határidő alapján a tervezési folyamat vége felé kellett járnia – teljesen abszurd az a hivatkozás, hogy ekkor derült ki, a megemelt MÁSZ megoldhatatlan problémákat okoz.
Ha mégis így lenne, akkor az nem maradhatna következmények nélkül, hiszen ebben az esetben a városháza gondatlanul szórt ki egy használhatatlan tervre 170 milliót az ablakon.
Szó szerinti idézet a főpolgármester szeptember 30-i sajtótájékoztatójából – Tarlós szó szerint idézi a tervezés megakadásáról szóló jelentést:
„(…) az árvízvédelmi mű tervezéséhez elengedhetetlen a felszín alatti vízáramlás szimulálása hidrodinamikai modellel. Tervező ennek alátámasztására csatolta a Geolgold Kárpátia Kft. (…) hidrogeológiai modellezés tárgyú, ez év nyári keltezésű tanulmányát. A tanulmány szerint részletesebb hidrogeológiai modell készítése szükséges, amely nagyobb kiterjedésű, és vizsgálja a Budakalászon és az Omszki-tó környékén bekövetkező hatásokat is.”
Budakalász központja nagyjából öt kilométerre van a Római-parttól, és a kettő közt ott van a Békásmegyeri lakótelep is – pusztán ebből sejteni lehet, milyen nagyságrendű problémát hordoz a mobilgát-koncepció.
Mindez azonban már nem került szóba Szeneczey főpolgármester-helyettes előadásában. Okfejtése akkor kezdett hevesebb reakciókat kiváltani, mikor a „hamis dilemma” retorikai fegyverét vetette be: ő is szereti a zöldet, de azt ugye senki nem állítja, hogy van olyan fa, amelyik többet ér egy emberéletnél – mintha a fák és en bloc az árvízi védekezés közt kellene választani.
A főpolgármester-helyettes rutinos nyilatkozó, a felhördülést kiváltó érvelési hiba után sem állt meg, hanem a „másrészt meg kell védeni a természetet”-panellel próbálta enyhíteni a dolgot. Mérsékelt sikerrel.
Szeneczey megnyilvánulásai a látszólagos kompromisszumkészség ellenére azt sugallták, hogy a főváros vezetése a fenti kockázatok dacára is érdemben csak a partmenti, mobilgátas változattal számol. Arra a felvetésre például, hogy az egész diskurzus értelmetlen, hiszen a mobilgát-projektet kiemelt kormányzati beruházásnak minősítő rendelet pontosan megnevezi azokat a helyrajzi számokat, ahol a védmű húzódni fog, ezek pedig mind a parton vannak, nem azzal reagált, hogy a rendelet bármikor módosítható, hanem hogy a parton is vannak alternatívák. Más kérdés, hogy cserjénél nagyobb fa a gát 10-10 méteres körzetében egyik alternatívában sem szerepel.
A főpolgármester-helyettes a főnökére emlékeztető makacssággal ragaszkodott ahhoz a furcsa sorrendhez is, hogy előbb meg kell védeni a Rómait – értsd: meg kell építeni a mobilgátat -, majd aztán lehet gondolkodni a terület új funkcióján. Igaz, a rekreáció szó nagyjából fél perceként elhangzott.
Visszafogott büszkeséggel jelentette be ugyanakkor, hogy megvan az építésre szánt uniós 10 milliárd, és a független tervező szerencsétlenkedése után most majd a Fővárosi Csatornázási Művek veszi kezébe a tervezést. És akkor remélhetőleg már kora tavasszal kapavágás zajára ébrednek a környék lakói.
Ha összefoglaljuk az eddigieket, elég ijesztő eredményt kapunk. Mára kiderült, hogy a part menti mobilgát-koncepció néhány tucat ember – a területen jogilag is lakóingatlannal rendelkezők – jogos érdekén kívül csak nagyon kevesek érdekét szolgálja. A közkeletű vélekedéssel szemben a lakóparkok lakóiét és az ingatlanbefektetőkét sem – nem véletlen, hogy a területen épülő újabb lakóparkok legalsó használati szintjeit is a MÁSZ fölé építik: az itt lakóknak csak nettó veszteség lenne a természetközeli állapot felszámolása.
A tervezés folyamán olyan talajtani eredetű problémák merültek fel, amelyeket a tervező nem tudott a főváros igényeinek megfelelően megoldani. Ezek vagy műszaki/biztonsági, vagy pénzügyi, vagy környezetvédelmi problémák – legvalószínűbben így együtt.
A főváros vezetése viszont ahelyett, hogy ésszerű alternatívát keresne, izomból menetel tovább a kijelölt úton a katasztrófa felé: lecseréli a független tervezőt egy tőle függésben levőre, annak irreálisan rövid határidőt szab, és miközben titkolja, hogy miért akadt el a projekt, azt szajkózza, hogy a mobil gát mindenképp meg fog épülni – Szeneczey szerint már jövőre.
Egész mást sugallnak ugyanakkor a főpolgármester ellennyilatkozatai, melyekben mintegy felhívja a figyelmet helyi népszavazás lehetőségére, vagy a szinte beláthatatlan hidrogeológiai következményekről, esetleg éppen a talajtörés kockázatáról beszél. Ezek alapján meg úgy tűnhet, hogy a főváros vezetése a vállalhatatlan kockázatok miatt inkább már kiszállna a projektből.
Most mindenesetre az látszik, hogy a főpolgármester egyszerre próbál játszani mindkét kapura.
A végleges döntés előtt készül még egy elemzés a Nánási-Királyok úti nyomvonalról is, de erre az a műegyetemi tanszék kapott megbízást, amelynek prominensei erősen elköteleződtek a mobil gát mellett. A gátat ellenző civilek ezért kissé szkeptikusak, és azt kezdeményezik, hogy ez a munka a szélesebb szakmai nyilvánosság bevonásával folyjon.
Becker András
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Megosztás
Nélküled nincsenek sztorik.
Átutalás
PayPal
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!