A maratoni kajak-kenusok javára ítélt a bíróság, ki kell fizetni az állami jutalmat

 

Jár a jutalom a magyar kajak-kenu maratoni szakág válogatott versenyzői számára – ezt mondta ki a Fővárosi Törvényszék első fokú ítélete csütörtökön. 216 millió forintról és kamatairól van szó, amelyet már három éve hiába várnak a sportolók. Mindeközben minden más érintett versenyzőnek fizetett az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A sportolók miután semmilyen peren kívüli fórumon tudtak előrébb lépni, még Orbán Viktor miniszterelnököt is megkeresték levélben. Sikertelenül. Végül a maratoni kajak-kenusok polgári pert indítottak.

 

 

„Nem szerencsés, hogy miközben egy ország olimpiát akar rendezni, a bíróságnak kell állást foglalnia arra vonatkozóan, hogy jár-e az állami jutalom a világversenyen részt vett versenyzőknek” – mondta Borsodi Zoltán bíró a szeptember 15-i tárgyalás megkezdése után. Külön kihangsúlyozta, hogy a magyar sportolók milyen szép eredményeket értek el a nyári riói olimpián és szintén jól teljesítenek most a paralimpikonjaink.

A bíró külön megemlítette, hogy amíg Szabó Tünde a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökségi tagjaként még egyetértett azzal, hogy a jutalom megilleti a 2013-ban megrendezett világjátékok érmet szerzett maratoni kajak-kenusait, addig az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) sportért felelős államtitkáraként már megváltoztatta a véleményét.

A kolumbiai Caliban három évvel ezelőtt öt arany- és két ezüstérmet szereztek a maratoni kajak-kenusok. A sportolók úgy számolhattak egy 2013-as kormányrendelet alapján, hogy az olimpiai jutalmak felét kaphatják: az aranyért 17,5 millió forint, az ezüstéremért 12,5 millió, a bronzért 10 millió, míg a negyedik, ötödik, hatodik helyezésért 7,5 millió, 5 millió és 4 millió forint jár nekik. Igen ám, de a MOB nem fizetett, amit azzal indokolt, hogy az EMMI nem biztosította az ehhez szükséges állami forrást.

„Hogy csalódott voltam, az nem kifejezés” – közölte az Átlátszóval Györe Attila. „Tizenegy világbajnoki aranyat úgy szereztem, hogy mellette tűzoltóként dolgoztam, mert a maratoni szakágat nem dotálták. Így amikor a kolumbiai világjátékok előtt erre ígéretet tettek nekünk, úgy éreztem, hogy végre egyszer az életemben elismerik a teljesítményemet.” Ennek ellenére Györe Attilának és sporttársainak azzal kellett szembesülniük, hogy még sem kapnak semmit. Úgy, hogy közben másokat kifizettek.

„Minősíthetetlennek tartottam és tartom ezt az eljárást. Ráadásul mondvacsinált okokra hivatkozva nem fizettek. Azt állították, hogy mi, a maratoni kajak-kenu szakág versenyzői, meghívásra vettünk részt a viadalon, ami nem teljes jogú az állandó szakágak sportolóihoz képest. Az IWGA (International World Games Association) elnöke és főtitkára végül megerősítette, a maratoni kajak-kenu sportág versenyzői ugyan egy meghívásos, de teljes jogú sportág tagjaként vettek részt a viadalon.”

A MOB elnöksége végül határozatot hozott a kajak-kenusok jutalmazásáról, és felterjesztette azt az Emberi Erőforrások Minisztériumához (EMMI), amely a forrásokról rendelkezik. Igen ám, de a minisztérium kötötte az ebet a karóhoz és nem volt hajlandó kiutalni a jutalmakat az érmeseknek, valamint az őket felkészítő szakembereknek. Emiatt a sportolók, illetve az edzőik kénytelenek voltak pertársaságot alakítani és a MOB-ot a bíróság elé citálni. Az EMMI később, az eljárás megindulását követően lett másodrendű alperes.

Még a kormányfőhöz írt levél sem segített

A magyar kajak-kenu maratoni szakágának válogatott versenyzőit: Bara Alexandrát, Csay Renátát, Kiszl Vandát, Györe Attilát, Kiss Tamást, Kövér Mártont, Noé Milánt, Noé Bálintot és Petrovics Mátét képviselő ügyvéd, Bognár Viktor a helyzet reménytelenségét látva „a sport iránti elkötelezettségét és a sportolókkal kapcsolatosan táplált tiszteletét is figyelembe véve” levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnök segítségét az ügy rendezésére.

Úgy tudjuk, a kormányfőtől válasz közvetlenül nem érkezett, és a levél semmilyen előrelépést nem eredményezett az ügyben. Azonban a megkeresés eredményeképpen Simicskó István államtitkár ezúttal már írásban is megerősítette a minisztérium álláspontját, miszerint az állami jutalom kifizetését lehetővé tevő MOB döntés jogellenes, így az állami jutalom kifizetése sem lehetséges. Ezt követően vált egyértelművé, hogy kizárólag a bírósági úton történő igényérvényesítés vezethet eredményre.

A minisztérium a per során a felelősséget a MOB-ra hárította. Így felhozta az EMMI a bíróságnak azt, hogy az olimpiai bizottság a jogszabályban előírt határidőn túl hozta meg a döntését, valamint nem csatolta a verseny szervezője által a helyezésekről kiállított hivatalos igazolást. Továbbá álláspontja alátámasztására azzal is érvelt, hogy a jutalom csak adható, és annak kifizetéséhez további jogalkalmazói döntések szükségesek.

Erre a versenyzőket képviselő ügyvéd azt reagálta, hogy a sportággal szemben diszkriminatívnak tartja az indokok egy részét, mivel a többi sportág képviselői részére a jutalmak összegét, mintegy 253,3 millió forintot, a minisztérium úgy bocsátotta rendelkezésre, hogy az EMMI által megjelölt „hiányosságok” fennálltak. A tárgyaláson Bognár Viktor azt közölte, hogy ha a Magyar Olimpiai Bizottság valójában a sportolók érdekeit képviseli, illetve ennek megfelelően jár el, akkor maga a közfeladatokat ellátó köztestületként működő szervezet lett volna a felperes, és követelte volna az EMMI-től, hogy bocsássa rendelkezésére az állami jutalom kifizetését lehetővé tevő pénzösszeget.

A bíró az ítélet indoklásakor hangsúlyozta, hogy a jogalkotó célja nem az volt, hogy az eredményes sportolók között különbséget tegyen. Borsodi Zoltán közölte azt is, hogy a minisztérium részéről rosszul értelmezik az állami jutalmak kifizetésére vonatkozó kormányrendeletet, de jelen esetben a MOB-nak kell fizetnie, az pedig oldja meg a helyzetet úgy, ahogy tudja.

Az üggyel kapcsolatban a minisztérium Sportért Felelős Államtitkársága az Átlátszóval azt közölte, hogy „a per tárgyát képező kérdések vizsgálatára jelenleg kizárólag a Fővárosi Törvényszék jogosult.” Hozzátették azt is, hogy az ítélet alapján járnak majd el.

Amely ítélet végülis a minisztériumnak abból a szempontból kedvező lett, hogy a maratoni kajak-kenusoknak járó jutalmakat – összesen 216 millió forintot és annak kamatait – a MOB-nak kell kifizetnie. És ha ezzel az olimpiai bizottság nem ért egyet, akkor perelheti az EMMI-t a jutalmak összegének biztosítására.

Hogy az EMMI az első fokú bírósági döntés után miként cselekszik, megkérdeztük, de egyelőre nem adtak tájékoztatást. Így nem tudni, hogy mint a MOB-nak forrást biztosító intézmény szorgalmazza-e, hogy a szervezet ne nyújtson be fellebbezést, hanem egyezzenek meg a jutalmak kifizetéséről. Amit a polgári per során a bíró is szeretett volna elérni.

A sportolóknak a bíróság ítélete alapján nőtt a reményük abban, hogy a jutalmat mégis megkapják. A két aranyérmes Csay Renátának jár a legnagyobb összeg, mintegy 33,2 millió forint. A világjátékok után ő azt nyilatkozta, hogy negyedszázados pályafutása alatt 13 világbajnoki címet szerezett, de soha ilyen nagy elismerésben nem volt része, ezért erre a jutalomra, mintegy életműdíjként tekint.

Szintén felperes volt a perben három versenyző, Györe Attila, Kiss Tamás és Kövér Márton edzője, Ludasi Róbert, akinek a kormányrendelet alapján összesen 11 millió forint járna. Az edző az Átlátszónak azt nyilatkozta, hogy sajnálja a srácokat, és azért tartja szomorúnak a történteket, mert a MOB más sportágak esetében nem járt volna el úgy, ahogyan azt a maratoni kajak-kenusokkal megtette.

Csikász Brigitta

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.