Hatvanmillió forintot költöttek a fel nem épülő kecskeméti stadion terveire

A jelek szerint Kecskemét lesz a harmadik város, amelyik bukja a stadionfejlesztést. Egy közgyűlési kérdésre adott válaszban Szemereyné Pataki Klaudia polgármester azt mondta, 80 százalék, hogy nem valósul meg a tervezett fejlesztés. Eredetileg 800 millió forint, a legutóbbi állapot szerint 560 millió forint állami támogatás ment volna a jelenleg megyei I. osztályú csapat pályájára. Maradtak a látványtervek 60 millió forintért, 140 millió forintot vissza kell fizetnie a városnak. Mégsem marad stadionfejlesztés nélkül a környék: a harminc kilométerre fekvő Tiszakécskén 1,5 milliárd forintot költenek a Duna Aszfalt nevét viselő, szintén megyei I.-es futballcsapat otthonára.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

„Ahogy jelen pillanatban állnak a tárgyalások, nem biztos, hogy a város fel tudja vállalni a stadionfejlesztést. Egyeztettünk az MLSZ-szel, és olyan koncepciót állított fel a szövetség, amely ebből a forrásból nem megvalósítható, és ráadásul egy félbehagyott beruházás lenne, ami további terhet ró a város költségvetésére” – jelentette ki a baon.hu tudósítása szerint Szemereyné Pataki Klaudia polgármester a kecskeméti közgyűlés április végi ülésén a városba tervezett stadionfejlesztéssel kapcsolatban. Az LMP-s Falusi Norbert kérdezett rá, lesz-e valami a Széktói Stadion már legalább kétszer bejelentett felújításából.

A lakosság igényei

A polgármester szerint még 300 millió forintot kellene hozzátennie az MLSZ igényei szerint a városnak az állam által biztosított 560 millió forinthoz, és látva Kecskemét terhelhetőségét és a lakosság igényeit, „nem tartja jó iránynak a stadionfejlesztés eddig koncepcióját”.

Értesülésünk szerint az MLSZ már jelezte is, hogy nem valósul meg a kecskeméti stadion megújítása, a városházán ezt nem erősítették meg. Kérdésünkre Takács Valentina sajtófőnök azt mondta, a támogatási szerződés keretében 200 millió forintot már elutalt az állam a városnak; ebből körülbelül 60 millió forint ment el a tervek elkészíttetésére. Ezek most a fiókba kerülnek, de a sajtófőnök és a polgármester is arról beszélt, hogy a későbbiekben taós pénzekből fejleszthetik a Széktói Stadiont. A maradék 140 milliót viszont vissza kell fizetni az államnak.

Háromszor bemutatott látványtervek

Stadionfejlesztésekkel foglalkozó cikkeinkben többször utaltunk már rá, hogy az Orbán-rendszer ugyan folyamatosan erőlteti a stadionépítéseket, de a tervbe vett beruházásokban folyamatosak a csúszások, módosítások, az érintettek többször is bejelentik egy-egy futballaréna megújítását, felépítését. Így viszont a közvéleményben alakul ki lassan az a kép, hogy háromszor annyi futballstadion újul meg az országban, mint a valóságban. A kecskeméti történet pont erre jó példa.

Az akkor még az NB I.-ben vitézkedő Kecskeméti TE vezetői 2011-ben jelentették be, hogy taós forrásokból 10-12 ezres teljesen fedett stadiont építenének, még látványterveket is mutattak. 2014 áprilisában Zombor Gábor polgármester már a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében beígért 800 milliós támogatás tudatában mutatott újabb látványterveket és 5000 férőhelyes stadiont ígért 2015 júniusára. Ugyanezeket a látványterveket bemutatta egy évvel később Szemereyné polgármester is (többek között Sipos Jenő MLSZ-szóvivő társaságában). Ezután alig egy hónappal történt az a malőr, hogy a KTE-t kizárták az NB I.-ből (pénzügyi okokból nem kapta meg az induláshoz szükséges licencet), és a romjain létrejött Kecskeméti LC csak a megyei I. osztályban indulhatott el a 2015/16-os szezonban.

Ezt követően került lejtőre a stadionprojekt is. Először csak a csúszásról jött hír (Szemereyné Pataki Klaudia már ekkor is az MLSZ plusz 300 millió forintos igényét említette), majd 2015 decemberében átcsoportosították a stadionfejlesztési pénzeket és az addigi 800 millió helyett már csak 560 millió forint jutna az építkezésre.

A kecskeméti stadion ügyében kerestük a megszólított MLSZ-t is, de a futballszövetségtől egy hét alatt sem kaptunk választ kérdéseinkre.

300 millió forint aprópénz Kecskeméten

Egyértelmű, hogy a jelenleg megyei I.-es csapat (és ott is csak negyedik) számára stadiont építeni még az Orbán-rendszerben is kétséges vállalkozás, de az is lehet, hogy időközben a városban más, vagy futball máshol lett fontosabb. Cikksorozatban mutattuk be a 2010 óta zajló stadionépítéseket: az Orbán-rendszer nem bánik szűkmarkúan a forrásokkal, 2020-ig legalább 215 milliárd forint fog elmenni csak a létesítmények felépítésére.

Mielőtt azt hinnénk a kecskeméti városvezetés józan belátása mondatott nemet az idézett 300 millió forintos kiadásra, érdemes felidézni, hogy Kecskemét állta a 2017-es vizes-vb félperces reklámfilmjének (az alkotás, amiben nem akart szerepelni Hosszú Katinka) nettó 50 milliós számláját. De az is teljes képhez tartozik, hogy a Széktói Stadion egyik edzőpályája helyén 570 millió forintos állami támogatással atlétikai centrum létesül – az új atlétikai pálya eredetileg azért volt szükséges, mert a stadion átalakításával megszűnt volna a futópálya.

Ha a szükség úgy diktálja, a hiányzó százmilliók sem szokták gátolni a stadionfejlesztésket: Mezőkövesden a Tállai András NAV-elnök vezette klub építkezését kétszer segítette ki összesen 600 millió forinttal a rendkívüli tartalékból, illetve a költségvetési maradványból.

Arról sincs szó, hogy a fideszes vezetésű Kecskemét valamiért kiesett volna a kormány kegyeiből hiszen Orbán Viktor februárban jelentette be, hogy a város a következő öt évben 100 milliárd forint központi támogatásban részesül. És jelenleg is zajlik már az MNB-alapítványok 15 milliárdos beruházása: új egyetemi városrészt építenek a jegybank új közgazdasági képzéseinek otthonául. A projektet bonyolító cég vezetője pedig Szemerey Szabolcs, a polgármester Matolcsy-rokon férje.

Tiszakécskén lesz stadion

Harminc kilométerrel arrébb pedig a megyei I.-es csapat sem akadály a stadionfejlesztésben: a szintén Bács-Kiskun megyei Tiszakécskén összesen 1,5 milliárd forintból (taós pénzekből és 360 millió forintos önkormányzati forrásból) megújul a sportcentrum. A 90-es évek közepén az NB I.-et is megjárt csapat Facebook-oldalának tanulsága szerint már kész is az 1500 fős fedett lelátó.

Itt játszik Duna Aszfalt Tiszakécskei VSE – a névadó nem más, mint a Simicska-Orbán háború utáni építőipari átrendeződés egyik nagy nyertese. Tulajdonosa, Szíjj László a Forbes szerint a 12. leggazdagabb magyar, és tőle egy lépésen keresztül eljutunk Mészáros Lőrinchez is. A Duna Aszfalt amúgy Kecskeméten sem ismeretlen: névadó szponzora a helyi kosárlabdacsapatnak.

A beruházás elmaradásával Kecskemét lett a harmadik város, amelyik bukta a stadionépítést, -újítást: Győr és Pécs már kikerült a stadionfejlesztési programból (miután tavaly két város csapatát pénzügyi okokból szintén kizárták az NB I.-ből), de hasonló sorsra juthat Kaposvár és Pápa is.

Legutóbbi cikkeink stadionügyekben

Stadionláz, 1. rész: eddig 40 milliárd forint közpénz ment el az elkészült hét stadionra

Stadionláz, 2. rész: legalább 215 milliárd forintba fog fájni a köznek Orbán stadionos bográcsgulyása

Száztíz milliós pályafelújítással kezdődik az 1,4 milliárdos paksi stadionépítés

Hárommilliárdért épít stadion-sportközpontot egy kormányhatározat után Érd

Csepregi Botond

Fotó: kesport.hu

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.