Fontos győzelem: a kormány visszavonult Brüsszelben a paksi titkosításból

Most úgy tűnik, teljes sikerrel zárulhat a Jávor Benedek által kezdeményezett bizottsági eljárás a Lex Paks II nyilvánosságkorlátozó szabályaival szemben: az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának tájékoztatása szerint a magyar hatóságok vállalták a törvény módosítását. Az európai parlamenti képviselőt beadványai elkészítésében az Átlátszó jogászai is segítették.

Legutóbb három hónapja írtunk a Paks II beruházással összefüggő adatokhoz való hozzáférést a közelebbről persze meg nem határozott „üzleti és műszaki adatok” tekintetében korlátozó törvény miatt Jávor Benedek EP-képviselő beadványai nyomán folyó brüsszeli eljárásról. A Jávor által az Átlátszó jogi csapatának segítségével a probléma fontosságáról meggyőzött Bizottság akkor indította meg a törvénynek az uniós jog által előírt nyilvánossági követelményekkel való összhangját vizsgáló EU pilot eljárást, ami gyors eredményt hozott.

A magyar kormány ugyanis továbbra is azt állítja ugyan, hogy nincs baj a törvénnyel, abból nem következik, hogy az automatikusan, egyedi mérlegelést meg nem engedve korlátozná a paksi beruházással összefüggő adatokat. Azonban – és ez azért elég fontos változás – a magyar hatóságok most vállalták is a Bizottság felé a törvény olyan módosítását, amelyből mindez világossá fog válni.

Ez ugye főleg azért fontos, mert a kormány képviselői a magyar bíróságokon folyamatban lévő adatperekben ezzel homlokegyenest ellentétesen, azaz azzal érveltek, hogy a Lex Paks II miatt általában sem kell a beruházással összefüggő adatigényléseket teljesíteniük.

Ha tényleg az lesz a módosításban, amit ígértek, akkor az egyrészt feleslegessé teszi magát a külön törvényi szabályt, másrészt így az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő összellenzéki kezdeményezésű normakontroll legfontosabb célja is teljesülne.

Előzmények

Az Alkotmánybírósághoz fordultunk a Paks II. beruházás titkosítása miatt

Nem fogják kitalálni, hogy mi minden lesz nyilvános a paksi bővítésről

A hazug ember és a sánta kutya esete a paksi titkosítással

Áder János köztársasági elnökhöz fordulunk a paksi bővítés titkosítása miatt

142 napja nem tudjuk, hogy megéri-e a paksi bővítés Magyarországnak

Mit tudunk, és ehhez képest mit kellene még tudnunk a paksi bővítésről?

Fontos azonban, hogy ez „csak” annyit jelent, hogy nagyjából visszajutnánk a tavaly év eleji, a titkosítási törvény elfogadása előtti állapothoz. Azaz a sokkörös titkolózási védelmi rendszernek csak az egyik eleme esett el. Továbbra is akadályozzák azonban az adatok megismerését a Miniszterelnökség már említett minősítései.

Emellett érdekes módon éppen most gondolta úgy a kormány, hogy köt egy nemzetközi szerződést az Oroszországi Föderáció Kormányával a minősített adatok kölcsönös védelméről. Ez utóbbi arra utalhat, hogy a magyar nyilvánossági garanciáktól némileg eltérő garanciák mellett keletkező orosz államtitkokra való hivatkozás is előkerülhet majd a történetben.

Nem lett tehát egy csapásra minden nyilvános, sőt, ha a számos fontos dokumentumot minősítő Miniszterelnökségen, az NFM-en vagy a Paks II. projekttársaságon múlna, akkor továbbra is alig lesz valami nyilvános. A változás lényege viszont pontosan az, hogy nem csak rajtuk fog múlni: az államnak nem lesz elég a törvényt beküldenie maga helyett, hanem meg kell tudnia védeni az egyes dokumentumok szintjén a megtagadásokat.

Sepsi Tibor

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.