Számos, csalásra utaló kockázati tényező bukkan fel Magyarországon az uniós pályázatok körében, miközben a magyar közszféra az Európai Unión belül az egyik legkorruptabb, derül ki a Transparency International friss tanulmányából.
A minap jelentette meg a Transparency International Magyarország (TI) legfrissebb tanulmányát Az uniós források korrupciós kockázata Magyarországon (PDF) címmel, amelyben több olyan, a közbeszerzési eljárások során használt módszert is azonosítottak, amelyek felvetik a csalás vagy korrupció gyanúját. A tanulmány elkészítéséhez egyrészt a sajtóból gyűjtöttek információt, másrészt interjúkat készítettek olyanokkal, akik belelátnak a rendszer működésébe, többek között a Miniszterelnökség illetékeseivel.
Átláthatatlan közszféra
A TI évente méri a korrupció mértékét az úgynevezett korrupciós percepciós index-szel (Corruption Perception Index, CPI), amellyel azt próbálják megmutatni, hogy egy adott országban mennyire érinti a korrupció a közszférát. A 100-as érték azt jelenti, hogy egyáltalán nincs ilyesfajta visszaélés, a 0 pedig azt, hogy totális a korrupció. A CPI alapján Magyarország világviszonylatban közepesen korrupt, 2014-ben 54 volt a pontszáma (a világátlag 43), de az Európai Unión és Nyugat-Európán belül nézve már rosszabb a helyzet. A régió pontszáma 66, a régió országának listájában a 23. helyen áll, mindössze hét másik országnak van rosszabb CPI-mutatója.
Korrupciós eszköztár
A tanulmány értelmezéséhez fontos megjegyezni azt, hogy a korrupció és a csalás között van különbség. Míg az előbbi esetben valaki visszaél a hatalmával egyéni haszonszerzés céljából, az utóbbinál pont azokat próbálják meg megtéveszteni a csalók, akiknek valamilyen ráhatásuk van a pályázatok elbírálására.
A riportban ismertetett, visszaélésekre lehetőséget adó egyik módszer az, amelynek során indokolatlanul választják ki a fejlesztési célokat. Erre hozták példának a székesfehérvári és a váci vasútállomások felújítását és bővítését, valamint a mára már klasszikussá vált stadionépítési programot.
Másik módszer, amikor valaki befolyásolja a döntési folyamatot. Ilyen konkrét példáról éppen az Átlátszón írtunk korábban, amikor a Pannergy Nyrt.-hez kötődő három pályázatot is támogattak a KEOP 2012-es kiírásában, összesen közel 3 milliárd forinttal.
A megújuló energiát hasznosító beruházásokat a világon mindenhol támogatják, de a magyar Pannergy Nyrt-vel a szokottnál is bőkezűbben bánnak a döntéshozók. A múlt héten került nyilvánosságra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a KEOP-2012-4.10.0/B pályázati konstrukció keretében három, a céghez kötődő pályázatot is támogat: DD Energy Termelő és Szolgáltató Kft. 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kap egy győri nagyberuházáshoz, a Geo-Wendung Zrt. kistokaji projektjéhez pedig 980 millióval járul hozzá az EU. (Ez utóbbi közvetlenül kötődik a Pannergy miskolci nagyprojektjéhez.) Két nappal korábban a szintén Pannergy tulajdonban lévő Kuala Kft-nek ítéltek meg 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást az NFÜ döntéshozói. Tovább
Szintén egy cikksorozat segítségével mutattuk be azt, hogy hogyan lehet a túlárazással csalni az uniós pályázatokon – ezt a projektet az OLAF esettanulmányként hozta 2015-ös jelentésében. Egy több mint 200 millió forintos uniós pályázat ügyében indult szabálytalansági eljárás. Egy csepeli családi házban hoztak létre magánklinikát, amelyhez az önerőt egy offshore cég biztosította és tízmilliókat számoltak el olyan gépekre (lásd ábra), amelyeket sokkal olcsóbban is be lehetett volna szerezni.
>>> Átlátszós cikksorozat alapján készült a magyar esettanulmány az OLAF éves jelentésében
Az is előfordult már nem egyszer, hogy a közbeszerzést egy konkrét ajánlattevőre írták ki, illetve ennek variációja, amikor a bonyolult kiírásban az egyes részleteket szelektíven kezelik az elbírálók, valakinél elnéznek egy-egy hibát, másnál szokatlanul szigorúan veszik. A korábban a közbeszerzéseken rendkívül sikeres Közgép is belefutott ebbe, idézi fel a tanulmány, amikor a Győr-Gönyű kikötő továbbfejlesztésére kiírt pályázaton vett részt.
Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság arra hivatkozva, hogy a Közgép hamis adatokat adott meg, kizárta a céget, mert a megvalósításhoz felhasználni kívánt komp zárt fedélzetének területe nem érte el az 500 négyzetmétert, csak 452,6 négyzetméter volt.
A TI Magyarországnak több olyan esetet említettek az interjúalanyok, amelynek során az előnyben részesíteni kívánt pályázónak előre elmondják a pályázati feltételeket, és ők ennek alapján készítik el a pályázati anyagot, nyilvánvaló versenyelőnyre szert téve.
A tanulmány példaként hozta a Magyar Nemzeti Bank a gazdasági folyamatok közvélemény-kutatására kiírt pályázatát, amely a szerencsés nyertesnek három évre összesen 1,8 milliárd forintot jelentett. Az eljárásban két pályázó indult, a Századvég teljesen pontosan eltalálta a megbízás becsült összegét, így a Kopint-Tárki orra elől elvitte a megbízást.
Hiányos ellenőrzések
Az uniós támogatások felhasználása fontos részét képezi a visszaélések vizsgálatának. Ugyan az Állami Számvevőszék is részben foglalkozik ezzel, ők azonban elsősorban azt nézik, hogy a források elköltése és kifizetése milyen ütemben zajlik, azt már nem, hogy ezeket a forrásokat szabályosan is költik-e el. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) már a szabálytalanságokat is vizsgálja, arról azonban nem érhető el információ, hogy volt-e olyan eset, amikor valaki visszaélt a hatalmával, áll a tanulmányban.
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF évente ad ki jelentést, ez már konkrétabb információt tartalmaz arról, hogy Magyarországon mennyire lehet fertőzött korrupciós szempontból az uniós pályázatok rendszere. Az OLAF 2014-ről szóló jelentése szerint hazánk tavaly 30 olyan csalást jelentett, amelyben az uniós kohéziós források voltak érintettek, összesen 2,1 milliárd euró értékben.
Az is kiderült, hogy az OLAF Magyarországon viszonylag sok, összesen 13 vizsgálatot indított tavaly, ennél több csak Romániában volt (36 darab) az uniós tagországok között. Az OLAF az ellenőrzéseket bejelentés alapján végzi, magától nem kezd vizsgálódni. Ehhez képest a magyar hatóságok egyetlen egy bejelentést sem tettek gyanús pályázatokkal kapcsolatban, míg magyar magánszemélyektől 28 bejelentés érkezett az uniós csalás elleni hivatalhoz.
>>> Korábbi, uniós támogatásokkal kapcsolatos cikkeink ITT olvashatók
A jelentés kitér arra, hogy a 2014-2020-as időszakra megváltozott a pályázati rendszer, ez hatással lehet a korrupciót befolyásoló intézkedésekre is. A TI szerint ugyan a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség beolvasztása a Miniszterelnökségbe, és annak a lehetősége, hogy a civil szervezetek és a kormány egyeztessen a projektekről, csökkenti a korrupció kockázatát, ugyanakkor a nagyprojektek esetében a kormány háttéralkuk segítségével is dönthet, ahogy a bonyolult, részletes szabályozás is táptalaja lehet a visszaéléseknek.
D. Kovács Ildikó
Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!
Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
