A röszkei felvételeket megsemmisítette a rendőrség, parlamenti vizsgálat nem lesz

Néhány esetben eltakarta a testpáncél az azonosítót, amit a szeptember 16-i röszkei események előtt soha nem viseltek a Terrorelhárítási Központ munkatársai – közölte a Belügyminisztérium az Átlátszó többszöri megkeresésére. A tájékoztatásból kiderül az is, a rendőri fellépésről készült fotókat és felvételeket harminc nappal később megsemmisítették. Egy volt rendőr parancsnok szerint mivel eljárások indultak határzár tiltott átlépése miatt, ezt nem tehették volna meg, illetve nem a rendőrségi törvényben írtaknak viselték az azonosítót, mert annak a ruházat legfelső rétegén, jól látható helyen kell lennie. Ha nem így hordják – tette hozzá – az fegyelmivel is járhat.

Miközben az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága november 11-én nem vette tárgysorozatba azt az ellenzéki határozati javaslatot, amely a magyar rendőröknek a röszkei határnál migránsokkal szembeni fellépését vizsgálta volna, az Átlátszó többszöri megkeresés után választ kapott a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársainak szerepére vonatkozóan.

Nem viseltek azonosítószámot a terrorelhárítók, elszabadult hajóágyúként viselkedett a TEK – erről korábbi cikkünkben beszélt egy volt rendőri vezető a szeptember 16-án, Röszkén történt rendőri fellépést értékelve. Szerinte rendőrszakmai hibák sorozata vezetett odáig, hogy tizennégy rendőr, és mintegy száz-százötven menekült sérült meg könnyebben vagy súlyosabban.

Tizennégy menekülttel szemben indult nyomozás tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlepésének gyanúja miatt, további egy személy ellen pedig terrorcselekmény elkövetésének gyanúja miatt nyomoznak – közölte korábbi megkeresésünkre az ORFK Kommunikációs Szolgálata szerkesztőségünkkel.

Martin Fejer fotóriporter, aki jelen volt a röszkei eseményeknél úgy vélekedett korábbi cikkünkben, hogy csupán propaganda a kormány részéről az, hogy az erőszakos tömeg támadása miatt kellett a rendőröket, élükön a TEK-kel bevetni, mert ami Röszkénél történt, az egy spontán kialakult utcai harc volt. Sőt, mivel eleve békés volt a tömeg és a szónokok is csak nyugalomra intették az embereket, a rendőrség bevált de-eszkalációs módszerekkel simán el tudta volna kerülni a konfliktust.

Mind a rendőri vezetés, mind a Belügyminisztérium (BM) is rendben lévőnek találja a menekültekkel szemben fellépést szeptember 16-án, Röszkén, az szakszerű, szükséges, jogszerű és arányos volt szerintük. Ezért nem is rendeltek el vizsgálatot – derült ki az Átlátszó adatigénylésére megküldött válaszból.

Mivel a menekültek különböző tárgyakkal és kövekkel dobálták a rendőröket és megtámadták a kordonelemeket, hogy jogellenesen jussanak át a határon, így a támadás elhárításáért léptek fel a rendőrök. Még írták azt is, hogy a TEK és a Készenléti Rendőrség külön-külön lépett fel, de egymással együttműködtek.

A TEK nem, de a belügy adott tájékoztatást az azonosítóról is

Az Átlátszó többszöri megkeresés után nemrég kapta meg a BM tájékoztatását (PDF) a terrorelhárítók röszkei ténykedésére vonatkozóan.

„A Röszkén végrehajtandó speciális feladat indokolttá tette, hogy a TEK-esek az egyenruha mellett most más típusú, a feladat jellegéhez jobban igazodó, a testi épség védelmét biztosítani hivatott egyéni védőeszközt, úgynevezett testpáncélt viseljenek, amely azonban néhány esetben azt eredményezte, hogy az egyenruhán egyébként szabályszerűen elhelyezett azonosító szám nem látszódott.”

Hangsúlyozták, hogy a terrorelhárítás beavatkozó egységeinek munkatársai alapesetben nem viselnek testpáncélt, az nem is felszerelésük része, így gyakorlattal sem rendelkeznek annak viselésében.

„Röszkénél a helyszínen kapták meg ezt a típusú egyéni védőeszközt az érintettek és ott rendelték el részükre annak használatát.”

A TEK veszélyes személyek elfogását végezte, és ezt a tevékenységét a szervezet műveleti igazgatója irányította – közölték kérdéseinkre. Továbbá megjegyezték azt is, hogy rendőri fellépésről készült kép- és hangfelvételeket a rendőrségről szóló törvény alapján a TEK harminc nap elteltével megsemmisítette.

Egy korábbi belügyminisztériumi válaszban pedig szerepelt az is, hogy a terrorelhárítók „a határ mentén – jogszabályi felhatalmazás hiányában – nem végeztek csapaterős tevékenységet” – áll a BM tájékoztatásában, hozzátéve, hogy a jogszabályokban előírt feladatok ellátását a szervezet műveleti igazgatója irányította.

Megsérthette a jogszabályokat a TEK?

Ez a régebbi válasz az Átlátszónak a rendőri fellépést értékelő volt parancsnok szerint ténybeli tévedésekkel és szakmai hiányosságokkal van tele. Az újabb reagálásról pedig azt mondta, hogy a a terrorelhárításra is vonatkozó rendőrségi törvény szerint akkor viseli egy hivatásos szabályosan a hímzett azonosítót, ha jól látható helyen található, ha valami eltakarja, annak viselése nem megfelelő.

„Megjegyzem, néhány esetről írnak, ám az interneten nem találni olyan fotót, amelyen a terrorelhárítás munkatársán látszana az azonosító. A testvédő páncél sem mentesít a törvényben írtak alól, ugyanis, az ORFK öltözködési szabályzata szerint mindig a legfelső rétegen kell elhelyezni.”

Az egykori rendőri vezető érdekesnek vélte a testpáncéllal kapcsolatban azt a választ is, hogy a helyszínen osztották szét.

„Honnan tudták, hogy pontosan kinek, milyen méretű testvédő kell? És miért a határátkelőnél osztották ki és miért nem a laktanyában, ahol fel lehet próbálni és meg lehet nézni, hogy a kiadott testpáncél jó-e az emberre?”

Hozzátette: az ORFK-hoz tartozó szerveknél 2007 óta személyre szabott a felszerelés, ám úgy látszik, hogy a TEK-nél a testet védő páncél még nem az.

További cikkeink a témában

„A rendőrség eszkalálta az eseményeket” – egy volt rendőrparancsnok a röszkei csatáról

Újabb fotóriporter állítja, hogy ok nélkül támadt a menekültekre Röszkénél a TEK

„Míg vert, mosolygott” – a Röszkénél bántalmazott újságírók a TEK akciójáról

Az ORFK szerint szakszerű és arányos volt a röszkei tömegoszlatás, vizsgálat nem lesz

Sem a rendőri vezetés, sem a Belügyminisztérium nem vizsgálja a TEK röszkei akcióját

A harmadik fontos meglátása a szakembernek a belügyi tájékoztatással kapcsolatban az volt, hogy mivel több büntetőeljárás indult határzár tiltott átlepésének gyanúja miatt, a terrorelhárításnak nem lehetett volna megsemmisíteni a rendőri fellépésről készített videót és fotókat.

„Ha már megtette, remélem, ez úgy történt meg, hogy előtte az ügyekben eljáró nyomozó szerveknek átadták azokat” – jegyezte meg.

Korábban a volt rendőri vezető beszélt már arról az Átlátszónak, hogy nem érti, miért nem irányította a két szervezetet összehangolt intézkedését egyszemélyi parancsnok. Olyat pedig még nem is hallott, hogy a kényszerítő eszközök használatát nem a „hasonló jellegű műveletek során alkalmazott parancsnoki szakmai értékelésnek” kell megvizsgálnia.

Ilyenkor a szolgálati szabályzat alapján a kényszerítő eszköz használatát elrendelő egyszemélyi parancsnoknak és a végrehajtást végző rendőröknek is külön-külön jelentést kell írniuk, majd ezek alapján a vizsgálatot haladéktalanul le kell folytatni.

Megjegyezte azt is, hogy amennyiben a szolgálati szabályzat szerint jártak el, akkor a BM-nek arra kellett volna válaszolnia, hogy hány esetben, hány személlyel szemben, mennyi rendőr, milyen kényszerítő eszközt alkalmazott, illetve, hogy mi lett a kivizsgálás eredménye.

„Hogyha ez nem történt meg, akkor az katonai bűncselekménynek számít. Hasonló mulasztásért ítéltek el első fokon több tábornokot.” A 2006-os események miatt indult eljárásban az egyik vádpont épp az volt Bene László volt országos rendőrfőkapitánnyal szemben, hogy a rendőrök nem viseltek azonosító számot.

A Magyar Helsinki Bizottság az alapvető jogok biztosánál kezdeményezett vizsgálatot, mondván, máskülönben sohasem fog fény derülni arra, hogy jogszerű volt-e a Terrorelhárítási Központ akciója.

Csikász Brigitta

Fotó: Warren Richardson

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.