Furcsa visszavonulással készítették elő a rendőrattakot Röszkénél

Nem csillapodnak az indulatok a Röszke-Horgos határátkelőhelynél történt rendőri beavatkozás körül. A hivatalos nyilatkozatok gyakran ellentmondásban állnak a helyszínen tartózkodók visszaemlékezéseivel. Mi történhetett valójában szeptember 16-án a szerb-magyar határon? A helyszíni videók tanúsága szerint a rendőrség csőbe húzhatta a határon tiltakozó menekülteket.

“Megtámadták Magyarországot!” – állítják többen Orbán Viktor miniszterelnöktől a Betyárseregig a 2015-ös menekültváltság eddigi legsúlyosabb konfliktusáról, amely szeptember 16-án történt Horgos 2 határátkelőnél.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az eset körül még sok a találgatás, egymásnak ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg, de az biztos, hogy a magyar rendőrség készenléti alakulata és a menekültek egy része között robbant ki a konfliktus, amely során 20 rendőr, 300 menekült és több újságíró sérült meg.

A kormány kommunikációja szerint “megtámadták az országot a kaput kidöntő menekültek, akiket vissza kellett szorítani”, egy ellenzéki pártelnök szerint “Orbán Viktor szervezte és robbantotta ki a röszkei összecsapást”.

Mint ismert, Magyarország szeptember 15-től szigorította törvényeit, lezárták a vasúti sínt a Mad Max vonattal, amely addig a menekültek fő átkelési pontjának számított. Kedden akadályokat helyeztek el Horgos 1 és Horgos 2 átkelőhelyekre is. A továbbhaladás gyakorlatilag lehetetlen volt, csak egy 150 méter hosszú konténersorba lehetett belépni, aki hivatalos úton szeretett volna próbálkozni.

A hermetikusan lezárt szerb-magyar határátkelőnél feltorlódott menekültek között, az extrém körülmények miatt, a feszültség növekedett. Az ő szemszögükből Magyarország egy erődítménynek tűnt, amely néma rendőrsorfallal, kerítéssel, kapuval, kordonnal akadályozza meg továbbhaladásukat. De ami a legfontosabb: nem értették, miért.

Összecsapások, több hullámban

Egy biztos: a Horgos 2 határátkelőhelynél történt több órás zavargásnak legalább három nagyobb hulláma volt. Ezt azért érdemes hangsúlyozni és jól láthatóan szétválasztani az eseményeket, mert az események utólagos magyarázatai sokszor összecsúsztatják a történteket vagy csak féloldalasan mutatják be. Az eseményeket szemtanúk beszámolója és a rendelkezésre álló videofelvételek alapján rekonstruáltam.

A manipulációk elkerülése miatt fontos, hogy pontosan megismerkedjünk a térség két helyszínével, ahol a rendőrség és a menekültek nagyobb létszámban találkozhattak. A szerb-magyar határnál Röszke térségében két akadályt is felépített a magyar állam. Az egyiket az M5-ös autópályánál, amelyet onnan lehetett felismerni, hogy a drótkerítés folytatásaként egy tömör vaskapu, drótkerítéssel a tetején zárta el az áthaladást.

A másik akadály a röszkei, Horgos 2-nek nevezett kishatárátkelőnél épült a régi 5-ös úton. Itt a menekülteket és a rendőröket egy kapu és egy kordon választotta el.

A magyar rendőrség tájékoztatása szerint Horgos 2-nél 14.30 körül indult meg az első roham a kapu ellen, felsorakoztak a készenlétisek. A menekültek kemény magja kövekkel dobálta a rendőröket, akik válaszul könnygázt és vízágyút vetettek be. A rendőri tájékoztatás szerint a rendőrök testükkel védik az államhatárt.

A kaput egy erőteljesebb vízágyú roham után a készenléti rendőrség újra bezárta. 17 órakor Röszkénél már sűrű füst gomolygott a levegőben, az újabb rohamot indító menekültek egy csoporja gumiabroncsokat gyújtott fel.

Hátrálás és támadás

Nagyjából fél órával később érkezünk el az események kulcsmomentumáig, amely magyarázatot adhat, miért tört ki a brutális rendőri attak. A magyar rendőrség által közzétett felvételen ugyanis jól látható: a készenléti egység, feltartott pajzsokkal behátrál a korábban újra bezárt kapu mögött.

A felvételen szintén látszik, hogy a fél három órás állapotokhoz képest, a menekültek és a rendőrök között már csak az újra bezárt kapu állt, a félhatos felvételen a kordon egy részét már nem látjuk. Mivel a kordon a rendőrök által bezárt kapu mögött helyezkedett el, azt csakis ők távolíthatták el az útból.

Felmerül a kérdés: miért hátrált meg a rendőrség, amikor több óráig láthatóan hatékonyan – de a nemzetközi jogász szerint nem jogszerűen – tartotta távol a dobálókat az átkelőnél? Ráadásul, a későbbi hivatalos háborús narratívával szemben, Szíjjártó Péter külügyminiszter ekkor még úgy fogalmazott a szerb hatóságoknak címzett üzenetében, hogy “csak néhány tucatnyian támadják a magyar rendőröket szerb oldalról, megfékezésük nem komplikált”.

A hivatalos rendőrségi nyilatkozatok alapján arra gondolhatunk, azért tették, hogy a hangadókkal szemben fel tudjanak lépni, immár magyar területen. Emlékezzünk: a menekültek kemény magja a rendőrsorfalat még szerb területről dobálta, akikkel szemben magyar rendőr szerb területen nem intézkedhetett.

Alátámasztja ezt a szerb szociális miniszter nyilatkozata is, amelyben elítélte Magyarországot azért, mert szerb területre könnygázt lőttek ki, vízágyúval lőtték a szerb területen tartózkodókat.

A magyar rendőrök összesen 29 embert tartóztattak le a röszkei dobálók közül. Bakondi György, miniszterelnöki főtanácsadó nyilatkozta az M1-nek, hogy a “migránsok között elfogtak egy terroristát” is. Ezt az információt Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kossuth rádióban is megerősítette, miszerint “valakit el is fogtunk, mert behatolt magyar területre, azonosított terrorista”.

Nyugtatta a dobálókat a terrorizmussal vádolt fiú

Tény, hogy a magyar területre történő behatolás megtörtént, más kérdés, hogy ez a rendőri visszavonulás nélkül aligha következhetett volna be. Arról nem is beszélve, hogy a Bakondi tanácsadó által “terroristának” nevezett személy, akit azért tartanak “terroristának”, mert a magyar rendőrség szerint arra bíztatta a szerb határon várakozó menekülteket, hogy törjék át a magyar határon a kerítést, egy másik beszámoló alapján ezt mondta a hangosbemondóba:

“Testvérek vagyunk, beszélni szeretnénk önökkel”

“Nem kapott választ. Hallottam, ahogy próbálja a haragos és frusztrált kerítést rugdosókat csillapítani, kérte, hogy álljanak le, a rendőröknek köszönt. Erre rengeteg tanú van, mindannyian, akik ott voltunk. Ennek ellenére ő most magánzárkában van és terrorizmussal vádolták meg” – írta Timea Beck, a Denník N szlovák lap újságírója, aki a helyszínen élte át az eseményeket.

A hangosbemondóba beszélő fiatalról Orbán Viktor a Kossuth rádióban ezt nyilatkozta:

“Az akciót arab és angol nyelven irányították hangosbemondókból, ez egy megszervezett médiaháttérrel, ezeket mind látjuk, ismerjük, ezeket mind földerítjük.”

Nem a rendőrség nyitotta ki a kaput

Felvétel bizonyítja: téves volt az az állítás vagy híresztelés, miszerint a magyar rendőrség megnyitotta volna a kapukat a menekültek előtt. Erről korábban több beszámolót olvashattunk. Marta Kaslova, a határon dolgozó prágai önkéntes nyilatkozta a cseh sajtónak, aki szerint a menekültek között villámgyorsan elterjedt a hír: “a magyarok megnyitották a kapukat”.

Hasonló híresztelésekről számolt be a 444 két helyszínen lévő riportere is. De akkor hogyan terjedt el ez a pletyka?

A hátrébb tartózkodókkal együtt, a cseh önkéntes valószínűleg nem láthatta, hogy az elöl állók a kaput kinyitották és benyomultak a hátráló rendőrség által szabadon hagyott térbe. A hátrébb tartózkodó menekültek nyilvánvalóan csak annyit érzékeltek, hogy a tömeg elöl megindult, így teljesen logikus a menekültek reakciója, amit az Al Jazeera felvételén láthatunk:

Thank you, Hungary.

Hasonló hangulatról számolt be a helyszínen megvert szerb tévéstáb egyik tagja is: “azért mentünk át a menekültekkel, hogy rögzítsük ezt a pillanatot, mert a migránsok hálásak és boldogok voltak, elégedetten skandálták, hogy Szerbia és Magyarország. Mikor a stáb odaért a rendőrsorfalhoz, figyelmeztetés nélkül elkezdtek ütni mindenkit.”

A szerb tévéstáb másik tagja szerint nem volt ellenállás és nem hangzott el rendőri bejelentés sem, hogy be fognak avatkozni. A fején megsérült lengyel Jacek Tacik riporter is “nyugodt hangulatról” nyilatkozott, amikor a rendőrök megindultak a menekültek irányába.

Részlet az N1TV helyszíni tudósításából (teljes videó: https://www.youtube.com/watch?v=9Y2Ci4bajD0)

Lengyel kollégájával ellentétben a szlovák Timea Beck szerencsésebben járt, “csak” a hátát és a lábát gumibotozták meg a rendőrök az attak során. Beck így emlékezett vissza a kritikus pillanatokra:

“A kerítést nem olyan nehéz szétszedni, mint amilyennek elsőre tűnhet. Csak néhány erős kéz kell hozzá és pár eszköz. A rendőrök egy pillanatig csak nézegetnek, majd úgy tűnik, nyílik a határ.

Ujjongást hallani. Az újságírók közelebb mennek, ott akarnak lenni, amikor beengedik az elsőket. Minden ígéretesen alakul, a rendőrök beengedik az első családot. Közeledik a többi ember is, át a kerítésen.

Ebben a pillanatban a speciális egységek közéjük nyomulnak, ütik őket. Gyerekek és öregek is vannak ott. Ezek nem eltúlzott képek lesznek a médiában. Ez az a Magyarország, amely fegyvertelenekre támad.”

De kik verték meg az újságírókat?

A fent idézett újságírók mindegyike azt állítja, hogy a magyar rendőrroham idején sérültek meg. A beszámolókból kiderült, hogy sérüléseiket a rendőrök okozták, kényszerítő eszközt alkalmaztak velük szemben és eljárást indították több esetben – tiltott határátlépés miatt. A fogdába zárt újságírókról fotó is készült.

Ezzel szemben az ORFK honlapján cáfolta ezeket az állításokat, illetve egy nyilatkozatban közvetve elismerte, hogy több külföldi újságíró ellen eljárást indítottak.

Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó szerint a rendőrség túlzások nélkül, szakszerűen járt el. Timea Beck újságíró a Denník  szerkesztőségében felvett videón azt állította, hiába közölte magyar nyelven a rendőrökkel, hogy a munkáját végzi, visszarángatták a magyar határra és megvádolták illegális határátlépéssel.

Lefotózták és ujjlenyomatot vettek tőle, mint egy bűnözőtől. Másnap reggel hívták fel a szerkesztőségéből, hogy a média és a szlovák konzulátus nyomására ejtették ellene a vádat. “Bocsánatot senki nem kért tőlünk”, mondta Timea Beck.

Menekültválság napról napra

„A rendőrség eszkalálta az eseményeket” – egy volt rendőrparancsnok a röszkei csatáról

Hétezer katonát sem tudunk kiállítani a határra – állítja egy honvédségi szakértő

Nagyüzemi menekültcsempészet hatósági szemhunyással? Ezek az érintett budapesti szállók

Az Emberi Jogok Európai Bírósága rendkívüli eljárásban tiltotta meg egy szír menekült Magyarországra küldését Ausztriából

Menekültexodus: Salzburgig utaztunk az autópályán menetelőkkel

“Együtt élünk vagy együtt halunk” – egy szír család a tengeri átkelésről és az embercsepészekről

“Az egész rokonság összepótol, hogy a családból legalább egy túlélő legyen”

Lemond magyar állampolgárságáról, így tiltakozik az épülő kerítés ellen egy erdélyi lány

Összefoglalva a történetet, azt biztosan állíthatjuk, hogy a kétségbeesett menekültek egy részének agresszív megnyilvánulásaira a magyar rendőrség agresszív módon reagált. A sérültek nagy számából következik, hogy a rendőrök fellépése túlzottnak tűnik. A témában az Átlátszó megszólaltatott egy volt rendőrparancsnokot is, aki rendőrszakmai hibák sorozatának tartja a hatóság akcióját.

Az eset kapcsán született, háborús hangulatú kormánynyilatkozatok nem a valóságot írják le, mivel a menekültek továbbhaladni szerettek volna Magyarországon, amit a határmenti akadályok mindössze három napra tudtak megakadályozni.

Az emberi jogok védelmére alapított Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint mindenképpen ki kell vizsgálni, hogy a rendőrök valóban visszavonultak-e a menekülők belépését megelőzően, és ha igen, úgy ki és milyen okból adott erre parancsot, és megfelelően tájékoztatta-e a rendőrség a menekülőket arról, hogy a rendőrség visszahúzódása nem jelent engedélyt a megrongált kapun keresztüli belépésre.

Bőtös Botond

Fotó: police.hu

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 983 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.