Az egyik minisztérium („közreműködő szervezet”) irányítja és felügyeli egy sokmilliárdos uniós projekt lebonyolítását. A projekt kedvezményezettje a piaci ár sokszorosáért vásárolgat a projektpénzből ezt-azt, tényleges eredményeket nem nagyon kell produkálni, az egész projekt inkább csak politikai PR, jól elvannak.
Valaki viszont beleköp a levesbe, feljelentést tesz az ügyészségen a szürreális áron vett ez-az miatt. Az ügyészség nem lacafacázik, rögtön átpasszolja az ügyet az adóhivatal nyomozóhatóságának, ténylegesen ők nyomoznak. A nyomozóhatóság sem húzza az időt, rögtön megkeresi a projektekért felelős minisztériumot, néznék már meg, tényleg lenyúlás volt-e a szürreális áron vett ez-az.
Hamarosan jön a válasz, hogy ugyan dehogy, a beszerzések résmentesen belesimulnak a projekt céljaiba, és a közbeszerzés is szabályos volt. A válasz végigfut az eljárásrend szerint az illetékeseken, a feljelentést elutasítják, a projektért felelős minisztérium pedig optimista hangvételű közleményben tudatja, hogy alapvetően rendben van minden.
De nem veszik félvállról az ügyet, bizonyos beszerzésekkel kapcsolatban szabálytalansági eljárást indítanak. A kedves lakosság izgatottan várja a szigorú minisztériumi vizsgálat eredményét, mivel nem is sejti, hetekkel korábban épp maga a minisztérium adott hivatalos szakvéleményt az ügyben nyomozó hatóságnak arról, hogy az említett beszerzések szabályosan zajlottak. Alant a részletek.
Az év elején többen is feljelentést tettek az Országos Roma Önkormányzat egyes ügyeivel kapcsolatban: január 30-án Hadházy Ákos a Fővárosi Főügyészségen tett feljelentést a „Híd a munka világába” nevű projekt egyes beszerzései kapcsán. Hadházy szerint mintegy 270 millió forintnyi közbeszerzés esetében költségvetési csalás történt: a gyanút az alapozza meg, hogy a megvásárolt áruk és szolgáltatások a reális piaci árhoz képest jelentősen túlárazottak. Később két magányszemély is feljelentést tett az ügyben, ők a költségvetési csaláson túl hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt is.
Bár a havi 500 ezer forintért bérelt Opel Corsák, vagy a munkaállomásonként 600 ezer forintért vásárolt irodabútorok összértéke nem éri el a most leállított M4-es egyetlen kilométerének még a nagyságrendjét sem, a maguk kategóriájában ezek a beszerzések éppúgy dobogós helyen vannak az országos közpénzpazarlási versenyben.
Az összesen 5 milliárd forint értékű pályázat kedvezményezettje, az Országos Roma Önkormányzat, illetve a nevében eljáró projektiroda természetesen nem közvetlenül a piacról, hanem közbeszerzési eljárásban vásárolta meg ezeket a szolgáltatásokat és árukat – igaz, egyik esetben sem nyílt, hanem tárgyalásos eljárásban. (Ez annyit jelent, hogy kiíró árajánlatot kér három, általa kiválasztott cégtől.)
Talán ez a magyarázata annak, hogy sem Hadházynak, sem nekünk nem sikerült a nyertes ajánlatok árait akárcsak megközelítő ajánlatokat találni a neten. (A Gellérthegy utcai ingatlanvásárlás más kategória: itt pusztán a józan ész nem talál fogódzót, miért Budapest egyik legdrágább övezetében kellett egy hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságát támogató program céljára irodát vásárolni.)
Az ügy annyira egyértelműnek tűnt, hogy a botrány nyomában pletykák kezdetek terjedni arról, hogy mentora, Balog emberminiszter is elengedi Farkas Flórián kezét – Lázár János miniszterelnökségi miniszterről hosszabb ideje beszélik, hogy erős fenntartási vannak Farkas személyével kapcsolatban. Igaz, Farkast tavaly októberben tette meg a miniszterelnök romaügyi megbízottnak, ami implicite a volt ORÖ-elnök/képviselő eddigi tevékenységének elismerését is jelenti.
(A magyar államigazgatásban már megszokott módon Farkasnak miniszterelnöki megbízottként a saját eddigi elért eredményeit is értékelnie kell, meg kell például állapítania, megvalósult-e a kormány-ORÖ keretmegállapodás, melynek értelmében idén 100 ezer roma helyezkedik el a munkaerőpiacon.)
Ebben a helyzetben robbant ki a botrány a „Híd a munkába”-projekttel kapcsolatban – nem mellesleg az ORÖ saját gazdálkodásáról is egyre furcsább és gyanúsabb információk kezdenek szivárogni.
Februárban Hadházy Ákos hozta nyilvánosságra az első adatokat, ebből aztán parlamenti kérdések lettek. Lázár miniszter az ügyben felszólaló Ikotity István LMP-s képviselőt Farkashoz irányította, aki nemcsak miniszterelnöki biztos, de a „Híd a munka világába”- foglalkoztatási szövetkezet elnöke is. Lázárnak Farkas nem mert ellent mondani, így került sor az ominózus Gellérthegy utcai vizitre, ahol többek közt kiderült, Opel Corsákat bérel Farkas szövetkezete havi 500 ezer forintért.
Március elején pedig az országgyűlés kulturális bizottságának ülésén kérdezték Balog Zoltán minisztert a projekttel kapcsolatban – a miniszter közölte, hogy az EMMI maga is vizsgálódik az ügyben, és ha szabálytalanságot találnak, meg fogják tenni, amit ilyenkor meg kell. A hatóságok az ügyben kíméletlen gyorsasággal jártak el: március végén Hadházy már meg is kapta a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályának a feljelentés elutasításáról szóló határozatát.
A dokumentumból könnyen rekonstruálható az eljárás. A Főügyészség a NAV illetékes szervét bízta meg a nyomozás lefolytatásával, lévén a feljelentés költségvetési csalás gyanújáról szólt. A NAV nyomozói ezek után megkeresték a projektért – politikai értelemben meg persze Farkas Flóriánért – felelős EMMI Európai Uniós Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárságát. (A feljelentést elutasító határozat fogalmaz így, noha ilyen nevű szerve a kormánynak nincs, csak az EMMI-nek van „EU-fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár”-a.) A nyomozók megkeresésére a helyettes államtitkárság a projekttel kapcsolatban részletes tájékoztatást adott. A beszerzett adatokat összegezve
„(…) megállapítást nyert, hogy a gépkocsi bérlet, az irodabútor beszerzés, a számítógépes hálózat kiépítése elszámolható.” Hasonlóképp az összes többi tétel. „Az Európai Uniós Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárságtól beszerzett tájékoztatás alapján a jogszerűen, szabályszerűen lefolytatott közbeszerzési eljárásban az érvényes és nyertes ajánlati ár alapján az eredményes eljárásban megajánlott ellenérték tekinthető a piaci árnak.”
Világos beszéd: az EMMI illetékese szerint ma Magyarországon egy Opel Corsa féléves bérleti díjára kifizetett 3 millió forint, lényegében egy új autó ára, tekinthető a piaci árnak – ha pedig ez így van, akkor tényleg nincs miért nyomozni.
Néhány nappal később maga az EMMI is közleményben ünnepelte a saját vizsgálatának sikeres lezárását, igaz, a miniszter a bútorbeszerzés és a gépkocsibérlet ügyében szabálytalansági eljárást indított. Szerencsére a projektfelelősöknek nem kell izgulnia, ez már csak amolyan házon belüli szöszölés lesz, hiszen „ A minisztérium a NAV nyomozati szervétől arról értesült, hogy az a költségvetési csalás ügyében nem lát okot a nyomozás megindítására.”
Vagyis az EMMI azt közli, hogy nem lesz büntetőeljárás az inkriminált beszerzések ügyében – azt már nem teszi hozzá, hogy éppen azért nem, mert ő maga foglalt úgy állást a nyomozók megkeresésére, hogy a beszerzések teljesen szabályosak voltak. De a kétkedők megnyugtatására azt is a nyilvánosság elé tárja, hogy saját hatáskörében azért szabálytalansági eljárást indít – két héttel azután, hogy hivatalos állásfoglalásban közölte a nyomozóhatósággal, hogy a tenderen elért ár tekinthető a piaci árnak, vagyis minden szabályosan zajlott.
Noha hivatalos eredmény még nincs, nagyon meg lennénk lepve, ha az EMMI szabálytalanság eljárása más eredményre jutna, mint amit a nyomozóhatósággal közöltek: ma Magyarországon szabályos és nem kifogásolható, hogy annyiért bérelnek fél évre autót, amennyiért meg is vehetnék, hogy nincs azzal semmi probléma, hogy egy harmincmilliós beszerzés megalapozására húszmillióért íratnak tanulmányt, hogy annyiért vesznek egy íróasztalt, amennyiért piaci szereplők egy egész irodát rendeznek be. Sőt. A szövetkezet elnöke, Farkas Flórián kiemelkedő eredményeket ér el a hátrányos helyzetű romák foglalkoztatása ügyében, valahol talált nekik 1000 munkahelyet:
„Farkas Flórián, miniszterelnöki biztos, az elmúlt hónapokban feltárt (!) mintegy 1000 roma foglalkoztatását lehetővé tevő programot. A miniszter célszerűnek tartja, hogy a Foglalkoztatási Szövetkezet a továbbiakban ezekhez a programokhoz kapcsolódó képzéseket és munkagyakorlatokat szervezzen.”
Nincs itt semmi mutyi, most már hatóságilag is ki lett ez mondva, csak újabb és újabb sikerek, kedves elvtársak.
Becker András
Független ember vagy?
Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.
Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból
Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
