Vitézy Dávid nehezen sérthetett volna üzleti titkot

A Budapesti Közlekedési Központ üzleti titok megsértésének megalapozott gyanúja miatt feljelentette Vitézy Dávidot, saját nemrég leváltott igazgatóját. Egy gyengébb pénteken ezzel lett volna tele a sajtó, de ez még így is egy olyan hír, amit érdemes a jogszabályok tényleges tartalmával is összevetni. Mert azt nehéz ugyan kitalálni, hogy pontosan mi történhetett, de az szerintünk biztos, hogy még ha minden úgy is történt, ahogy a BKK állítja, akkor is azonnal el kell utasítani a feljelentést. Miért?

A BKK lehozta a sajtó tájékoztatását egy kilencsoros sajtóközleménnyel, amiben nagyjából annyi konkrétum volt, hogy a bűncselekményt Vitézy úgy követte el, hogy „nem tett eleget a társaság adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatában foglalt kötelezettségének”. A Vitézy által kiadott szabályzatot megtaláltuk ugyan a BKK honlapján, de semmi olyat nem találtunk benne, amit az informatikusok ne egymás szabályzataiból kopipésztelnének az adatbiztonság és az idegesítő felhasználók elleni küzdelem nagyobb dicsőségére. Mivel egy ilyen súlyú gyanúsítás esetén a nyilvánosság is megérdemelné, hogy tisztán lásson az ügyben, be is nyújtottunk egy adatigénylést, amelyben azt tudakoljuk, hogy milyen szabályokat is sértett meg Vitézy.

Még több cikk Vitézy Dávidról

Kádergyerekből vezető káder – Vitézy Dávid portréja

Revízióval sem talált fogást rajta a főpolgármester – Vitézy Dávid portréja II.

A feljelentés pontos ismeretének hiányában maradt tér a találgatásra az érintett és a sajtó részéről is: az első hírek szerint a feljelentés oka az, hogy a volt vezérigazgató jogosulatlanul birtokolja a BKK átadás-átvételi dokumentációjának egyik példányát, amiben szerepel az átadott-átvett tárgyaktól kezdve a cég szerződéslistáján, iratlistáján, a projektek, közbeszerzések aktuális státuszán keresztül a szakterületek és vezetők teljességi nyilatkozatáig sok minden. Ezt aztán a BKK újabb (négysoros) közleményében úgy pontosítja, hogy „amiről szó van, az a BKK teljes informatikai adatvagyonának elvitele”, amit az Index – a fenti cikk alatti frissítésben közölt – információi szerint úgy kell érteni, hogy a BKK szerint a volt vezérigazgatónak jogosulatlanul maradt fenn hozzáférése a BKK informatikai rendszeréhez.

A gyanúsítás tehát nagyjából abban áll, hogy van valami Vitézynél, ami a BKK-é, de azt nem állította a társaság, hogy ezt felhasználta vagy a BKK új vezetése számára hozzáférhetetlenné tette volna. Ez viszont nem nagyon tud bűncselekmény lenni:

A büntető törvénykönyve szerint az üzleti titok megsértését az követi el, aki

a)      jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva

b)       üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, más személy részére hozzáférhetővé tesz vagy nyilvánosságra hoz

 A hírek minden verziója annyi történt, hogy Vitézy Dávid nem adott át olyan dokumentumokat (vagy a BKK frisebb közleménye szerint hozzáfért olyan dokumentumokhoz), amelyek jogszerűen voltak korábban a birtokában. Tehát azokat nem jogosulatlanul szerezte meg, azokat nem használta fel, nem tette hozzáférhetővé senki számára. Csak nála vannak, illetve voltak tisztsége megszűnése után is. Előnyt nem szerzett ezzel, hátrányt nem okozott, ezt nem is állítja a közlemény, csak azt, hogy erre alkalmas lehet a birtoklás. Ez viszont akkor is kevés a bűncselekményhez, ha igaz. Így mind a két idézett feltétel hiányzik.

De gond van az üzleti titok fogalmával is az ügyben. Az üzleti titok ugyanis a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan adat, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné.

A BKK mint közpénzből működő szervezet ugyanakkor a nyilvánosság előtt tartozik elszámolni a működéséről. Üzleti titka nagyon szűk körben lehet, mert az információszabadságról szóló törvény szerint közérdekből nyilvános a közpénz felhasználásával és a nemzeti vagyon kezelésével kapcsolatos adat, így azok bárki által megismerése nem lehet illetéktelenek általi megismerés. Különösen nehezen lehet legitim üzleti titka egy olyan, közpénzből működő szolgáltatónak, amelynek a piacon nincs versenytársa. Védett ismeretet tartalmazó iratra a nyilvánosság nem feltétlenül terjed ki, ilyen lehet egy közkinccsé még nem vált egyedi technológiai megoldás (pl. a nemrég üzembe helyezett jegyautomaták technikai megoldásai). De mivel a hírek szerint ilyen ismeretek nyilvánosságra hozataláról vagy mások számára hozzáférhetővé tételéről nincs szó, a jogtalan vagyonszerzési cél vagy hátrány okozása pedig nincs is a horizonton, az üzleti titok megsértése sem nagyon merül fel.

Szóval ha ennyi történt csak, akkor el kell utasítani a feljelentést. Erre három napja van az ügyészségnek.

M. Tóth Balázs

Tetszett a cikk?

Ha hasznos kezdeményezésnek tartod az Átlátszót, szavazz ránk az Index on Censorship közönségszavazásán, hogy egy újabb nemzetközi díjjal öregbíthessük a hírnevünk.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.