Rutinszerűen titkolózó önkormányzatok, magas korrupciós kockázattal – itt az átláthatatlansági lista!

„A magyar városok önkormányzataira pár kivételtől eltekintve inkább az átláthatatlanság, az elzárkózás, az információk eltitkolása, mint a nyitottság, az elszámoltathatóság jellemző” – írja a Korrupciókutató Központ Budapest, mely 368 magyar önkormányzat honlapjának információközlési gyakorlatát vizsgálta az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az állampolgárok tájékoztatásának szempontjaiból. A kutatók szerint a törvénytelen titkolózás felveti a korrupció gyanúját és rombolja a közbizalmat.

A Corruption Research Center Budapest (CRCB) második alkalommal vizsgálta hazai önkormányzatok honlapjait: 2013-as jelentésük 23 budapesti kerület, 23 megyei jogú és 322 egyéb város honlapjának vizsgálata alapján jelent meg augusztus elején. A tanulmányban nem csak aggasztó eredményeket, hanem egy toplistát is az olvasó elé tártak a kutatók, nyitottság és törvénytisztelet alapján rangsorolja a városokat.

Hogyan várhatnánk el a vállalkozásoktól, a lakosságtól törvénykövető magatartást, ha maguk az állami intézmények mutatják fel a törvényszegő magatartás példáit? – teszik fel a kérdést a szerzők, akik azt vették észre, hogy a közbeszerzési, az információszabadsággal kapcsolatos és az üvegzseb-torvények betartásának terén – bár javuló tendencia látható – nagyon nagy hiányosságok vannak a városainknál.

Itt vannak például a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei. Nem egy könnyű esti olvasmány, nem jellemző, hogy vacsora után ezt csapná ki Átlagpolgár Úr a monitorra. Mégis kötelező ezeket feltölteni, hiszen ha valaki tudni akarja, mit csinálnak a köz általa fizetett szolgái, amikor összejönnek, ebből kihámozhatja. Ehhez képest a városok honlapjainak mindössze a 71.7%-n található meg képviselő-testületi ülésen készült jegyzőkönyv. Ezek feltöltésében egyébként a budapesti kerületek járnak élen.

De nem csak az ülések jegyzőkönyveit, azok napirendjét is kötelező nyilvánossá tenni, hiszen az érdeklődő állampolgár ez alapján tudhatja meg, hogy választott önkormányzata mondjuk egy parkolóházat akar építeni a környék legjobb játszótere helyére.

Az ülések napirendjeit azonban csupán a honlapok 10.9%-án találtak meg a kutatók, tehát a vizsgált önkormányzatok 80.1%-a törvényt sért. Legrosszabbul a budapesti kerületek tájékoztatják a lakosságot, talán itt szeretnék a legkevésbé, hogy a szavazók esetleg bemenjenek az ülésre és elmondják, hogy helló.

A választópolgárt persze az is érdekelheti, hogy mi történik az egyes önkormányzati bizottságok ülésein is – egy vagyongazdálkodási, pénzügyi vagy közbeszerzési bizottság ugyanis nagyon fontos dolgokról dönthet.

Bizottsági jegyzőkönyvek feltöltésére viszont nincs törvényi szabályozás, így hát nem is serénykednek e téren a honlapszerkesztők: az oldalak 16,6%-a rendelkezik legalább egy bizottsági jegyzőkönyvvel, állapítja meg a kutatás. Bizottsági napirendeket pedig csak 4.6%-ban töltöttek fel előzetesen.

A közbeszerzésekről is titkolóznak

Míg kevésbé valószínű, hogy a magyar városok és budapesti kerületek kevesebb, mint felénél történt volna az elmúlt években közbeszerzés, mégis csak 47.6%-nál lehet legalább egy erre vonatkozó dokumentumot megtalálni, pedig ezeket is kötelező lenne közzétenni. A 368 vizsgált honlapból 175 tüntetett fel legalább egy közbeszerzési dokumentumot, közülük a budapesti kerületek teljesítettek legjobban.

A kutatás készítői kiemelik, hogy „a közbeszerzési törvényben foglalt kötelezettségeiknek a magyar városok önkormányzatai szinte egyáltalán nem tettek eleget a törvény 2013. évi módosítása előtt” majd hozzáteszik, hogy „a 368 város honlapjának csak 26,6%-ában érhető el legalább egy darab közbeszerzési szerződés teljesítésére vonatkozó dokumentum. A többi város törvényszegő e tekintetben.”

A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati dokumentumok nyilvánosságra kerülésének terén sem valami rózsás a helyzet: ilyet mindössze 13,6% tett fel a honlapjára, ezek jellemzően budapesti kerületek.

Azt sem a jó szándék dönti el, hogy az éves közbeszerzési tervek, azok módosításai és statisztikai összegzései felkerülnek-e az önkormányzatok honlapjaira. Ezzel szemben a városok 75,3% szerepeltetett honlapján legalább egy közbeszerzési tervet, amíg a statisztikai összegzés az önkormányzatok csak 38,9%-ánál volt elérhető, írják. „Ezek tekintetében tehát az önkormányzatok mintegy negyede, illetve 60%-a szegte meg az idevonatkozó törvényt.”

A szerzők kiemelik, hogy bár 2010-től egyre több közbeszerzési terv került fel az önkormányzati honlapokra, 2013-ban enyhén visszafordult ez a tendencia. Tavaly egyébként az összes fővárosi kerület feltette éves közbeszerzési tervét, míg a megyei jogú várok honlapjának 81%-ánál, az egyéb városoknak pedig 62,1%-ánál szerepelt ugyanez.

A közbeszerzések statisztikai összegzéseivel kapcsolatban is hiányosságok tapasztalhatóak, ezek tekintetében a megfigyelt önkormányzatok 4/5-e jár el törvénysértő módon, állapították meg.

Homályos üvegzsebek

Bár az üvegzseb-törvény – ahogy az elemzés fogalmaz – nem teszi egyértelművé, hogy a minimum nettó ötmillió forint értékű üzleti szerződéseket egyesével, vagy összefoglalva kell közzétenni, a CRCB kutatói szerint az önkormányzatok az egyszerűbb megoldásra se nagyon pörögtek még rá. A tanulmány szerint az önkormányzatok 35%-a az előírások ellenére sem tette közzé üzleti szerződéseit.

Ezek után már biztos nem meglepő, hogy még az ajánlati felhívások is csupán a városok 43%-ának honlapján voltak fent, pedig ez biztosítaná az egyértelmű és tiszta versenyfeltételeket a vállalkozások és az átláthatóságot az állampolgárok számára.

Az viszont már-már jó hírnek mondható, hogy az EU-s források felhasználásával megvalósuló fejlesztések leírása a honlapok 88,9%-án megtalálható. Ezeket az összes megyei jogú város közzétette, a kerületek esetében 95,7%, az egyéb városoknál pedig 87,9% az arány.

A vizsgálat az önkormányzati honlapok áttekinthetőségét is érintette. Ma már nem igazán gondolnánk, hogy létezhet olyan hivatalos oldal, aminek még keresője sincs, pedig ez az oldalak több mint negyedére, 26,7%-ára igaz. A jó mélyre eldugott dokumentumok megtalálását segíthetné az oldaltérképek feltüntetése is, ezt azonban csak a honlapok 34,8%-a biztosítja. Fun fact, hogy idegen nyelven is csupán a hivatali honlapok 33,4%-a érhető el és ebben a megyei jogú városok vezetnek, míg a budapesti kerületeknek csupán 13%-a rendelkezik ilyen fícsörrel.

Az elsők és az utolsók

A CRCB kutatói két toplistát is felállítottak. Az egyik a Magyar Önkormányzatok Nyitottság Indexe, (röviden MANYI), a másik pedig az Önkormányzati Törvénytisztelet Index (ez meg az ÖNTI). Mindkettő 0 és 1 között, megadott kérdések alapján pontozza az önkormányzatokat, a skálán természetesen a 0-hoz közelebb eső érték a legrosszabb, az 1-hez meg a jók közelítenek.

Érdekes, hogy a MANYI átlaga a skála felénél is alacsonyabb értékű: pontosan 0,44; és míg a budapesti kerületek 0,57-es átlagot hoztak, addig a megyei jogú városok között 0,64-nél van a közép, az egyéb városok pedig csupán 0,42-es átlaggal rendelkeznek.

A nyitottság skálán sorrendben Sopron, Pilisvörösvár, Békéscsaba, Kecskemét és Szeged alkotják a TOP 5-öt, míg a legrosszabbak – és ezzel a legmagasabb korrupciós kockázattal rendelkező városok – Rácalmás, Soltvadkert, Várpalota, Abaújszántó és Üllő.

Talán érdemes hozzátenni, hogy a legjobb – 1-es – MANYI értéket egyik város sem éri el, míg az utolsó kettő egyaránt 0-ás pontszámot kapott. Itt kell megjegyeznünk, hogy Üllő esetében mi már találtunk adatokat a város honlapján, de Abaújszántóé tényleg üres.

Törvénytisztelet terén viszont már vannak olyan önkormányzatok, melyek maximális pontszámot kaptak, ők a következők: Budapest 23. kerülete, Kaba, Mezőberény, Pilisvörösvár, Sopron és Zalaegerszeg. Itt is vannak azonban egyáltalán nem törvénytisztelőnek elkönyvelt települések: Abaújszántó, Várpalota, Létavértes, Üllő és Rácalmás kapott 0 pontot, de nem sokkal jobb náluk Budakeszi és Gyöngyöspata sem.

Egyébként meg mindegy, kik kerültek 1-1 tizedpontszámmal a CRCB toplistájának végére, a kutatás megállapítása szerint a magyar önkormányzatok honlapjainsk túlnyomó többsége törvényszegően működik, a választópolgárok – ha akarnak – alig tudnak ezekről tájékozódni.

Halász Áron 

A kutatás teljes szövege elérhető ezen a linken, táblázatokat pedig emitt lehet böngészni. Aki a közbeszerzések további átláthatatlanságáról szeretne olvasni, kattintson a CRCB vezetőjével készített interjúnk linkjére, ami ez.