Ötvenszer drágább lesz az új börtön építése Csengeren, mint eredetileg tervezték

A kormányközeli WHB verseny nélkül nyerte el a csengeri börtön kivitelezését, miután az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága mentesítette a beruházást a közbeszerzés alól. Az építkezés a szerződés szerint 50 milliárd forintba kerül majd, holott pár éve még csak 900 milliósra tervezték a beruházást. A BvOP egyelőre nem árult el részleteket a létesítmény méretéről. 

„Biztos, hogy megépül a csengeri büntetés-végrehajtási intézet!” – szögezte le a megyei lapnak még 2017-ben a település fideszes polgármestere. Forján Zsolt akkor azért érezte ezt fontosnak hangsúlyozni, mert a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) eredménytelennek nyilvánította a börtön kivitelezésével kapcsolatos közbeszerzési eljárást, miután túl drága ajánlatok érkeztek. Vélhetően emiatt született évekkel később az a döntés, hogy a kormány inkább átvágja a gordiuszi csomót.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Eredetileg Kunmadarason 1000, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengeren és Komlón 500-500 ember elhelyezésére szolgáló börtön építését tervezték. A kormány nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a férőhelybővítési programot, és első körben 46 milliárd forintot szánt a célra. Bár ez összeg később megnőtt, végül egyetlen új börtön sem épült meg.

Lettek viszont konténerbörtönök és új épületszárnyak Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán, Szegeden, Tökölön, Baracskán, Veszprémben, Kiskunhalason, Tiszalökön és Miskolcon. A beruházásokat két kormányközeli cég: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt. és a Paár Attilához köthető West Hungária Bau Kft. (WHB) végezte el nettó 5,2 és nettó 10,1 milliárd forintért.

A konténerbörtönökkel a NER-cégek milliárdokat kerestek, de a teljes költség 10 évig nem nyilvános | atlatszo.hu

Hiába ígérték éveken át, nem valószínű, hogy megépülnek azok a börtönök, amelyeket még 2016-ban jelentett be a kormány, miután a strasbourgi bíróság 2015-ben a börtönzsúfoltság enyhítésére kötelezte a magyar államot. A meglévő büntetés-végrehajtási intézetek átépítésével ugyanis egyelőre lezárult a férőhelybővítési program. Az államnak átadott területekkel az önkormányzatok egyelőre semmit sem kezdhetnek, tájékoztatást pedig nem kapnak. Ami viszont biztos: az átmeneti megoldást jelentő konténerbörtönökön a NER-cégek profitáltak, a teljes költségvetés pedig tíz évig nem nyilvános.

Arra, hogy az eredeti helyszíneken végül miért nem épült semmi, és miért csak a tervezett férőhelyek fele (4500 helyett 2750) készült el, a Belügyminisztérium nem válaszolt. Szerintük ugyanis az ezzel kapcsolatos információk „nem nyilvánosak”.

Ötvenszer annyiba fog kerülni

A 2016-ban meghirdetett férőhelybővítési program hivatalosan már 2021-ben lezárult,  de csak pár hete közölte a BvOP, hogy Kunmadaras, Ózd és Kemecse után Békésen, Hevesen, Komádiban és Komlón sem épül börtön.

Egyedül a román határhoz közeli Csenger maradt a listán, és úgy tűnik, itt hamarosan valóban lehet büntetés-végrehajtási intézet. A K-Monitor ugyanis a napokban kiszúrta az átláthatóságért EU-s nyomásra létrehozott felületen, a kif.gov.hu-n, hogy a BvOP szerződést kötött a WHB-val a csengeri börtön építésére.

Az 50 milliárd forintos megbízást a kormányközeli cég közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kapta meg.

Ez pedig úgy történhetett, hogy az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága (a Nemzetbiztonsági Kabinet kérésére) 2022 februárjában mentesítette a közbeszerzés alól a projektet. A 25 millió forintos értékhatárt meghaladó építési beruházásoknál ugyanis alapvetően kötelező eljárást lefolytatni.

Hogy miért kaphatott ez alól felmentést a csengeri börtön, nem tudni, ugyanis a határozatot zárt ülésen hozták meg, így annak jegyzőkönyve nem nyilvános.

Sárgával az eredetileg tervezett börtönök helyszínei, illetve a megépült konténerbörtönök és épületszárnyak.

De persze nem csoda, hogy az állami szerveknek nem volt kedvük megint bajlódni a közbeszerzésekkel: korábban ugyanis kétszer is nekifutottak az eljárásnak, de mindkét alkalommal drágább ajánlatokat kaptak a becsült értéknél.

2018-ban még 3,9 milliárd forintot szántak a 4 darab 500 fős – köztük a csengeri – börtön megépítésére, de ennyiért senki sem vállalta a kivitelezést. Most a közzétett szerződés szerint egyetlen börtön fog kerülni 50 milliárd forintba.

Vagyis a tervezett 900 millióhoz képest több mint ötvenszer drágább lesz a beruházás.

A magas ár azonban nyilván nem jelentett gondot ebben az esetben, hiszen a nyertesnek látszólag senkivel sem kellett versenyezni a megbízásért, és előzetes kalkulációkról sem tudni.

A számokat látva azért – biztos ami biztos – megkérdeztük a BvOP-t, nem történt-e esetleg elírás. Ha pedig nem, árulják el nekünk, hány férőhelyes lesz az 50 milliárdos börtön.

A BvOP Kommunikációs Főosztályától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy „a Központi Információs Közadat-nyilvántartás helyes adatokat tartalmaz. A beruházás jelenleg még tervezési szakaszban van.” Ennél több információt azonban nem osztottak meg velünk.

Kormányközeli cégcsoportokat hizlalnak a folyamatosan dráguló állami óriásberuházások | atlatszo.hu

Összegyűjtöttük a leglátványosabban dráguló állami építkezéseket az elmúlt évekből: ehhez hivatalos közléseket, és a közbeszerzési értesítőben található szerződéseket használtunk fel. Munkánkat hátráltatta, hogy néhány beruházás ára szinte folyamatosan emelkedik, újabb és újabb fejlesztések drágulását jelentették be, miközben számoltunk. Végül 42 beruházásnál álltunk meg, amelyek összesen nettó 570 milliárd forinttal drágultak az előzetesen becsült árhoz képest. Megnéztük azt is, kik a folyamatosan dráguló állami építkezések legnagyobb nyertesei: néhány kormányközeli cégcsoportot találtunk.

Tiborcz István tendernyertes üzletfele

Ha a számok stimmelnek – márpedig a BvOP szerint stimmelnek –, akkor a kivitelező West Hungária Bau Kft. igencsak jól jár. Persze, nem ez lenne az első eset.

A WHB ugyanis egyrészt arról ismert, hogy többségi tulajdonosa, Paár Attila volt az, aki korábban megvásárolta a miniszterelnöki vő, Tiborcz István tulajdonrészét az Eliosban. A legfrissebb összeállítás szerint 49,1 milliárdos vagyonával Paár az ország 34. leggazdagabb embere.

Másrészt a cég évek óta sorra nyeri az állami közbeszerzéseket.

Dolgoztak már a Városligetben és a Budai Várban, és ők felelnek többek között a Pénzügyminisztérium épületének 54 milliárdos rekonstrukciójáért a Garage Kft.-vel közösen. A közelmúltban ők végezték a járványkórház építését Kiskunhalason, de 2021-ben az egyik legnagyobb fogásuk a Velencei-tónál épülő kajak-kenu központ volt, amit 43,4 milliárd forintból építhetnek meg. Legutóbb akkor írtunk róluk, amikor elnyerték az Állatorvosi Egyetem bővítésének munkálatait.

47 milliárd forintért bővítheti az Állatorvosi Egyetemet a kormányközeli WHB | atlatszo.hu

Jó napja volt pénteken a kormányközeli West Hungaria Bau Kft.-nek: egy nettó 5,2 milliárdos és egy nettó 42,5 milliárdos beruházás elvégzésével bízták meg. A szerződés azonban egyelőre feltételes, így ha 180 napon belül nem teljesülnek a feltételek, akkor automatikusan meg is szűnik. Ennek ellenére az Állatorvostudományi Egyetem már korábban bejelentette, hogy a beruházás hamarosan megkezdődik.

A sok megbízás meg is látszik a cég eredményein. Az Opten adatai szerint a biatorbágyi székhelyű építési vállalkozás 2018-ban 50 milliárd, az azt követő évben 61,6 milliárd, 2020-ban 77 milliárd nettó árbevételt ért el. Adózott eredménye 2018-ban 7,3 milliárd, 2019-ben 4,4 milliárd, 2020-ban pedig 11,4 milliárd forint volt.

Abban az évben a tulajdonosok közel kétmilliárdos osztalékot vettek ki a cégből. 2021-ben pedig tovább nőtt a WHB forgalma: 82,9 milliárdos árbevételt értek el, a nyereség 14 milliárdra ugrott. Ugyan a 2022-es számok még nem ismertek, de aligha lesz sokkal rosszabb az összkép.

Megteltek a magyar börtönök

Hogy miért van szükség új büntetés-végrehajtási intézetek építésére, arról a napokban számoltunk be.

Egy, az Átlátszó által beadott közadatigényléséből derült ki, hogy csak januárban több mint ezer rabot szállítottak át egyik börtönből a másikba. A témában jártas Magyar Helsinki Bizottság szerint a probléma nem új, évek óta így próbálják kiegyenlíteni a telítettséget. A feladat azonban egyre nehezebb:

az elmúlt 33 évben ugyanis soha ennyien nem ültek még rács mögött, mint most.

Mindezt az elfogott embercsempészek magas számával magyarázza a kormány és a BvOP. A férőhelybővítési program kudarcáról és az alternatív büntetések kihasználatlanságáról viszont nem beszélnek – hangsúlyozza a jogvédő civil szervezet.

Megteltek a börtönök, utaztatják a rabokat, bedőlt a zsúfoltságmentesítő program | atlatszo.hu

„Egyik nap bejöttek az őrök, mondták, hogy pakoljak, mert átvisznek egy másik börtönbe – az ország másik végébe. Nem is értettem, hogy miért. Később annyit hallottam vissza, hogy „a börtönök zsúfoltsága miatt. De ahova kerültem, ott még rosszabb volt a helyzet, többen voltunk egy cellában. Szóval nem nagyon értem még így sem.” Ezt az esetet juttatták el lapunkhoz, mi pedig megpróbáltunk utánajárni, mi állhat a háttérben.

Katus Eszter

Címlapkép: Nőnap a WHB Kft.-nél. Fotó: Facebook