A CÖF 3 millió forintot kapott egy állami cégtől rendezvényekre „Európa jövőjéről”

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. egy 2021 utolsó napján kelt támogatási szerződéssel 3 millió forintot adott a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványának. Az adomány célja „az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozathoz kapcsolódó rendezvények” támogatása. Ilyenből azonban csak összesen két darabot találtunk a CÖF honlapján. A költségterv szerint a 3 milliós támogatásból 1 milliót repülőjegyekre, 600 ezret előadói díjakra, a maradék 1,4 milliót pedig terembérletre, online közvetítésre, cateringre és szállásra költöttek a kormány kedvenc civiljei.

A Fidesz-kormányt felvonulásokkal, előadásokkal, nyilatkozatokkal, plakátokkal és minden más módon nyíltan támogató Civil Összefogás Fórum (CÖF) háttérszervezete a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA). 2016-ban az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek tolta meg 508 millió forint közpénzzel a CÖF-CÖKA kormánypárti munkáját, majd 170 milliót kaptak az állami tulajdonú lottóvállalat, a Szerencsejáték Zrt. leánycégétől, aztán tavaly 25 millió forintot a szintén állami Magyar Fejlesztési Banktól és még 40 milliót a Szerencsejáték leánycégtől.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Februárban 18-án a CÖF tartott egy pódiumbeszélgetést, melynek témája Európa civil ereje – az Európai Unió civiljei volt, a résztvevők pedig Henri Malosse (a Vocal Europe szervezet tiszteletbeli elnöke, az Európai Unió Európai Szociális és Gazdasági Bizottságának korábbi elnöke), Lóránt Károly (közgazdász, a C12 szakértői csoport tagja), ifj. Lomnici Zoltán (alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA szóvivője) és Ferkó Dániel műsorvezető (médiaszakember!) voltak.

Az esemény meghívójának az alján a Miniszterelnökség és az állami tulajdonú Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) szerepelt – ott, ahol a támogatókat szokás feltüntetni. Ezért a meghívó közzétételét követően közadatigénylést adtunk be a Miniszterelnökséghez és a BGA-hoz is. Mindkettőjüktől ugyanazt kérdeztük: mennyi támogatást adtak 2021 eleje óta a CÖF alapítványának (CÖKA) és mikor, valamint mire.

Szilveszteri támogatás

Az adatigénylések beadását követő 15. napon, ami az Infotörvény szerinti normál válaszadási határidő, mindkét állami szerv meghosszabbította a válaszadási határidőt 45 napra a koronavírus-járvány miatti vészhelyzetre hivatkozva. Ez a bizonyos 45. nap éppen április 1. péntek volt, az országgyűlési választás előtt 2 nappal. A Miniszterelnökség válaszolt is aznap: közölte, hogy nem minősül az Infotv. 3. §-ának 9. pontja szerinti adatkezelőnek. Rejtély, hogy erre miért kellett 45 napot várni.

A BGA Zrt. csak április 4-én válaszolt, de végre kiderült a titok:

3 millió forintot adtak a CÖKA részére „az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozathoz kapcsolódó rendezvények támogatása céljából”, és az erről szóló támogatói okiratot 2021. december 31. napján adták ki.

Az állami cég mellékletben elküldte a támogatói okiratot, valamint az annak mellékletét képező költségtervet és szakmai programot is.

Az okiratból kiderül, hogy a CÖKA támogatási kérelmet nyújtott be a BGA Zrt.-hez, az pedig az általa kezelt Nemzeti Együttműködési Alapból (NEA) nyújtott támogatást az alapítványnak. A szilveszter napján kelt támogatói dokumentumot a BGA Zrt. vezérigazgatója mellett Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára írta alá.

1 millió repülőjegyekre

Az iratokból az is kiderül, hogy a pénzt 2022. január 1. és 2022. március 31. között kellett felhasználnia a CÖF alapítványának. A szervezet vezetője, Csizmadia László által 2021. december 14-én szignózott költségterv és szakmai program szerint a 3 millió forint állami támogatásból

600 ezret előadói díjakra, 1 milliót repülőjegyekre, a maradék 1,4 milliót pedig konferenciahelyszínre, terembérletre, online közvetítésre, a külföldi előadók szállására és cateringre költötték.

Csizmadia László CÖF-elnök a szakmai programban arról írt, hogy a BGA Zrt.től kapott támogatásból megrendezik az „Európa jövőjéről” szóló konferenciasorozatot, ahol a véleményüket akarják minél szélesebb körben megismertetni és azt az Európai Unió illetékes szervezeteinek elküldeni. Csizmadia leírása szerint „online közvetítéssel (10-12000 elérés), 300-400 fős helyszíni hallgatósággal, neves külföldi előadók ismertetik az Európai uniós Civil Együttműködési Tanács (EuCET) által elfogadott, zárónyilatkozatban rögzített véleményét Európa Jövőjéről”.

Fontos részlet, hogy az Európai Civil Együttműködési Tanácsot (EuCET) a CÖF-CÖKA alapította 2019-ben, de valószínűleg igen sok teendője volt azóta a CÖF-elnöknek, aki a saját maga által alapított szervezet nevét nem tudja megjegyezni, hogy helyesen adja meg egy szakmai programban. Például ugye, tavaly október közepén tartották a III. kongresszust, ahol elfogadták ezt a zárónyilatkozatot, amit a BGA-nak említ Csizmadia László.

Csak 2 rendezvényt találtunk

A Békemeneteket szervező CÖF két kormánypárti felvonulás közben is aktív: rendszeresen tartanak például olyan rendezvényeket, amiket „Civil Akadémia” névvel illetnek, holott a Fidesz álláspontját ismételgetik rajtuk.

Ennek keretében tartották meg a már fentebb említett február 18-i rendezvényt is, melynek meghívóján felfigyeltünk a Miniszterelnökség és a BGA Zrt. logójára. Ezen kívül azonban mindössze egy olyan eseményt találtunk a CÖF honlapján és Facebook-oldalán, amelyen „Európa jövőjéről” beszéltek, vagyis része lehetett a 3 milliós állami támogatásból megvalósult rendezvénysorozatnak.

Ez a 2022. március 4-én tartott esemény a Szakszervezet és munkabéke – Az Európai Unió civiljei címet viselte. Három résztvevő volt: Csizmadia László CÖF-elnök Gian Luigi Ferrettivel, az UGL olasz szakszervezet képviselőjével és Palkovics Imrével, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével beszélgetett.

Az olaszok a Békemenetre is jöttek

A CÖF-CÖKA tavaly október 23-a után idén március 15-re is szervezett egy Békemenetet, hogy demonstrálja a Fidesz és Orbán Viktor támogatottságát a közelgő országgyűlési választás előtt. Csizmadia László február 24-én a Magyar Hírlapnak nyilatkozott a márciusi esemény részleteiről. Csizmadia azt is közölte akkor, hogy jönnek külföldiek is: „Nem vagyunk egyedül abban, hogy a szuverenitást, a határok védelmét meg kell őrizni, mert lesz itt több ezer lengyel, több száz olasz, spanyol, és reméljük, jönnek mások is, így nemzetközileg is egyre jobban erősödik a nemzetvédők és a konzervatívok serege.”

A lengyelek végül nem jöttek szervezetten, mert inkább otthon szerveztek megmozdulást szomszéduk, az Oroszország által február végén megtámadott Ukrajna mellett kiállva.

Az olaszok, egész konkrétan az UGL szakszervezet tagjai azonban itt voltak a Békemeneten, erről árulkodik a CÖF honlapján közzétett köszönőlevél, amit a március eleji kerekasztali UGL-es résztvevője, Gian Luigi Ferretti írt.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) weboldaláról pedig kiderül, hogy az UGL és a MOSZ 2019-ben kötött együttműködési megállapodást, és „a közel kétmillió tagot számláló olasz szakszervezet vezetői és egy csoportja részt vett a békemeneten, majd ellátogatott a beregsurányi magyar-ukrán határra”.

UGL-tagok a Békemeneten 2022. március 15-én (fotó: MOSZ)

„Az UGL képviselői a békemeneten való részvételükkel a magyar nép iránti tiszteletüket kívánták kifejezni. Nem titkoltan támogatják a jelenlegi magyar kormányt. Elismerően nyilatkoztak a magyar miniszterelnök nyugodt, határozott vezetéséről. Az olasz szakszervezetisek elmondták, hogy frontharcosnak tekintik a magyar kormányt a nemzeti, a családi és a keresztény értékek megőrzésében” – olvasható a MOSZ beszámolójában.

Az UGL egyébként már a tavaly októberi Békemeneten is képviseltette magát – akkor az olaszok Avanti ragazzi feliratú molinóval vonultak Budapesten.

Nem félmillióan, legfeljebb hetvenezren vehettek részt a 2021-es Békemeneten

Legfeljebb hetvenezer ember vett részt a 2021 október 23-án megrendezett úgynevezett Békemeneten. Ez a létszám nagyjából tízezer fővel több, mint…

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Békemenet 2022. március 15-én (forrás: MTI/Balogh Zoltán)