A tavaly június óta működő Európai Ügyészség a múlt héten tette közzé az első jelentését. A dokumentum szerint 2021-ben 17 olyan ügyben is nyomozott a hivatal, amelyek Magyarországot is érintik. Az Európai Unió 22 tagországa csatlakozott az Európai ügyészséghez, de Magyarország, Lengyelország, Svédország, Írország és Dánia kimaradt. Ennek ellenére ezekből a tagállamokból is tehet bejelentést bárki, ha valamilyen uniós pénzt is érintő csalást tapasztal. Tavaly Magyarországról 28 bejelentés érkezett a hivatalhoz uniós pénzekkel kapcsolatos csalások miatt.
Az Európai Ügyészség (European Public Prosecutor’s Office – EPPO) a küldetése szerint „az uniós adófizetők pénzét védi a bűnözőktől”. A hivatal független a tagországok kormányaitól és az Európai Bizottságtól. A szervezet az uniós tagállamokban 2017. november óta elkövetett, 10 ezer eurónál nagyobb összegű uniós pénzeszközökkel kapcsolatos csalásokat és a 10 millió eurót meghaladó kárral járó, határokon átnyúló áfacsalásokat vizsgálja.
A luxemburgi székhelyű EPPO 35 irodával rendelkezik szerte a tagállamokban. A gyakorlatban 22 európai ügyész és a Luxemburgban működő európai főügyész felügyeli a delegált ügyészek által kezdeményezett nyomozásokat. A működés első szakaszában az Európai Ügyészség összesen 140 európai ügyészt tervez megbízni, 2021-ben ebből 94 fő volt aktív. A nemzeti igazságszolgáltatásba beágyazódva az európai delegált ügyészek függetlenek maradnak a nemzeti kormányoktól és a nemzeti igazságügyi hatóságoktól.
Legalább ugyanazokkal a hatáskörökkel és munkakörülményekkel kell rendelkezniük, mint a nemzeti ügyészeknek. Operatív munkájukkal kapcsolatban csak az EPPO központja adhat számukra iránymutatást, vagy az EPPO kollégiumán keresztül (amely az általános ügyészségi politika és a munkájuk általános keretének meghatározásáért felelős), vagy a 15 állandó ügyészi testület valamelyikén keresztül.
Az EPPO vezetője Laura Codruţa Kövesi, a romániai Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) volt főügyésze, aki Romániában rengeteg politikus ellen emelt vádat. Kövesivel 2015-ben interjút készítettünk, 2019-ben pedig bemutattuk a szakmai pályafutását.
Ki nem fél a farkastól? A romániai korrupcióellenes harc sztárja lehet az európai főügyész | atlatszo.hu
Ki nem fél a farkastól? A romániai korrupcióellenes harc sztárja lehet az európai főügyész
Az Európai Ügyészség működésének első félévéről Laura Codruţa Kövesi főügyész számolt be az Európai Parlament két szakbizottságának. A Hivatal által kiadott jelentés szerint tavaly hét hónap alatt feldolgozták a nemzeti hatóságok által a hivatal működése előtt indított ügyek hátralékának jelentős részét, az OLAF-vizsgálatok teljes hátralékát és az összes, csalás gyanújáról szóló új bejelentést.
Összesen 2832 bejelentést kaptak, és 576 vizsgálatot indítottak, amelyek során az uniós költségvetésnek okozott kár hozzávetőleg 5,4 milliárd euró volt.
2021. december 31-ig 515 folyamatban lévő vizsgálat volt: ezek 17,6%-a áfacsalással kapcsolatban indult, 2,5 milliárd euróra becsült kárral. Az esetek 27,5%-a határokon átnyúló ügy volt (több ország területén elkövetett cselekményekkel, vagy több országnak okozva kárt).
A 2021-es jelentés szerint az Európai Ügyészség működése egyértelműen könnyebbé és gyorsabbá tette a nemzetközi ügyek felderítését. A kölcsönös jogsegélynyújtási formaságok nélkül, hónapok helyett hetek alatt lehet megszervezni határokon átívelő, összehangolt házkutatásokat vagy letartóztatásokat. Ráadásul az operatív információkhoz való hozzáférés lehetővé tette az EPPO számára, hogy összekapcsoljon különböző nyomozásokat, valamint több bizonyítékot és lefoglalandó vagyontárgyat azonosítson.
A hatósághoz érkeztek bejelentések a tagállamok hatóságaitól (1351 eset), uniós szervezetektől (190 eset), magánszemélyektől vagy szervezetektől (1282), és 9 esetben hivatalból indult vizsgálat. 298 esetben indítottak új vizsgálatot, 278 esetben pedig korábbi ügyeket vizsgált újra az Európai Ügyészség.
Részlet az EPPO 2021-es jelentéséből
Az éves jelentés így fogalmaz: „a hét hónapos működés után világossá vált, hogy az EU pénzügyi érdekeit sértő csalások felderítésének szintje nem optimális, és tagállamonként jelentős eltéréseket mutat”.
Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló európai jogi intézmény gondolata az európai büntetőjogi egyesületek elnökeinek 1995-ben az Urbinói Egyetemen (Olaszország) tartott találkozóján vetődött fel. Ekkor egy szakértői csoportot bíztak meg azzal, hogy dolgozza ki az EU pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelmére vonatkozó irányadó elveket.
A szakértői csoport jelentést készített Corpus Juris: büntetőjogi rendelkezések bevezetése az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében címmel. A dokumentum az Európai Ügyészség létrehozására is javaslatot tett. Az anyag szerint az európai ügyész elsődlegesen a tárgyalási szakaszban lett volna jelen, hogy a nemzeti rendszerek közötti különbségek ellenére biztosítsa az eljárások folyamatosságát és az egyenlő bánásmódot az elítéltek között.
2001 decemberében az Európai Bizottság közzétette a Európai Közösség pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelméről és az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló zöld könyvet, ami gyakorlati megoldásokat keresett az európai ügyészség projektjének megvalósítására. Az EPPO létrehozásához a jogalapot a Lisszaboni Szerződés biztosította. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett) 86. cikke szerint a Tanács – az Európai Parlament egyetértését követően egyhangú határozattal – létrehozhatja az Európai Ügyészséget „az Eurojustból”. Lehetővé teszi továbbá, hogy legalább kilenc tagállamból álló csoport kezdeményezze a Tanács határozatának meghozatalát, és megerősített együttműködés útján hozza létre az EPPO-t.
2013 júliusában a Bizottság előterjesztette rendeletjavaslatát, aminek célja az Európai Ügyészség létrehozása, valamint hatáskörének és eljárásainak meghatározása volt. Az EPPO-t független európai uniós szervként jelölte, amely hatáskörrel rendelkezik a bűnügyi nyomozások irányítására, koordinálására és felügyeletére, valamint a gyanúsítottaknak a nemzeti bíróságokon történő büntetőeljárás alá vonására a közös ügyészségi politikával összhangban. Az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények (Protecting the EU’s Financial Interests – PIF-bűncselekmények) meghatározását illetően az EPPO javaslata a PIF-irányelvjavaslat megoldásaira utalt.
2017 októberében a Tanács elfogadta az Európai Ügyészség létrehozására irányuló megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló rendeletet. Az első európai főügyészt, Laura Codruţa Kövesit a Tanács 2019. október 14-én nevezte ki.
Ezt követően a Tanács 2020. július 27-én 22 európai ügyészt nevezett ki, minden résztvevő uniós tagállamból egyet-egyet. Az európai ügyészek és az európai főügyész 2020. szeptember 28-án ünnepélyes esküt tettek az Európai Unió Bírósága előtt. Az Európai Ügyészség 2021. június 1-jén kezdte meg a működését.
Az Európai Ügyészség a 2021-ről szóló jelentésében közli, hogy az általuk kivizsgált ügyek közül 17-ben Magyarország is érintett volt. Az EPPO tavaly is hírt adott egy ilyen, 14 millió euró értékű áfacsalási ügyről, ami miatt Magyarországon, Hollandiában, Németországban, Bulgáriában és Szlovákiában is házkutatásokat tartottak. Bár Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, 2021. áprilisban együttműködési megállapodást írt alá Polt Péter és Laura Codruţa Kövesi, ami
„lehetővé teszi mindkét fél számára a személyes adatokat nem tartalmazó stratégiai és nem operatív információk cseréjét. Ezenkívül rendszeres magas szintű és technikai találkozókat, valamint képzési és konferencia-együttműködést irányoz elő.”
A magyar ügyészség sajtóosztályától megkérdeztük, hogy mely osztály vagy személy felelős az ügyészségen belül az EPPO-val való kapcsolattartásért, és kértünk információt az EPPO 2021. évi jelentésében szereplő 17, magyar vonatkozással is bíró ügyről.
A Legfőbb Ügyészség Kommunikációs és Sajtófőosztályáról Dr. Fazekas Géza sajtószóvivő az alábbi tájékoztatást adta:
„A Legfőbb Ügyészség és az Európai Ügyészség (továbbiakban: EPPO) 2021. április 6-án kötött munkamegállapodást, melynek a 4. cikkében írtak szerint az operatív és az ügyekhez kapcsolódó együttműködés feladatára a Legfőbb Ügyészség Kiemelt, Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztályának vezetője a kapcsolattartó.
2021. évben az EPPO összesen 3 európai nyomozási határozatot (továbbiakban: ENYH) küldött a Legfőbb Ügyészségnek. Az ENYH egy uniós igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat. Ennek lényege, hogy a küldő fél a megkeresett uniós tagállamot büntetőügyben nyomozati cselekmények (pl.: okiratok beszerzése, kutatások, kihallgatások) elvégzésére kéri fel bizonyítékgyűjtés céljából.
Az EPPO 2021. évi jelentésében szereplő 17 magyar vonatkozású ügyről nem rendelkezünk információkkal.
Ezek ugyanis az EPPO ügyei, és sem a munkamegállapodás, sem más – uniós vagy hazai – norma alapján az EPPO nem köteles az ügyészséget tájékoztatni az általa folytatott ügyekről.”
A Magyarországot érintő 17 ügy kapcsán megkerestük az Európai Ügyészség sajtóosztályát is, de ott azt választ kaptuk, hogy a folyamatban lévő eljárások érdekében ezekről nem adnak ki információt, és azt sem hozzák nyilvánosságra, hogy mely ügyeken dolgoznak.
Az első 12 napban ötvenezer aláírás gyűlt össze az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért | atlatszo.hu
Az Európai Ügyészség feladata az, hogy nyomozzon, és ha kell, emeljen vádat az uniós költségvetés sérelmére elkövetett csalások és más, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények ügyében. Hivatalosan 2020-ban áll fel a szervezet, de a most csatlakozó országokban már a csatlakozás bejelentésének pillanatától elkövetett ügyekben nyomozhat majd az új, nemzetközi ügyészség.
2018-2019-ben Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kezdeményezésére 680 ezer ember írta alá a Magyarország Európai Ügyészséghez való csatlakozását sürgető petíciót. Bár Magyarország nem csatlakozott az EPPO-hoz, uniós pénzeket érintő csalást bárki bejelenthet a szervezet online nyomtatványán keresztül.
Horn Gabriella
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Megnövelt magassággal épül tovább egy magánkikötő Leányfalun, aminek építését két éve a hatóságok leállították. A tulajdonos szakhatósági hozzájárulást kapott, az...
Tavaly nyáron indítottak petíciót helyi civilek a strandon tervezett betonozás ellen, amiről a helyi polgármester állítja: szó sem volt arról,...
Az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni.
A Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (FÉSZ) végezheti el a fertődi Esterházy-kastély volt hercegi istálló (lovarda) állagmegóvására és a kapcsolódó...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!