Az Átlátszó információi szerint a Fidesz-kormány előtt van egy előterjesztés, amelynek értelmében 2022–2025 között több fejlesztést is végrehajtanának az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (EKR) összesen bruttó 7,35 milliárd forintból. A módosítások egyik oka, hogy a kormány hozzájuthasson a Helyreállítási Alapban lévő rengeteg európai uniós pénzhez, amiből a magyar kormánynak még nem adott az EU egy fillért sem, mert aggódik a korrupciós kockázatok miatt.
Magyarul az EU attól fél, hogy Magyarországon valakik ellopnák ezt a pénzt (is), és garanciákat vár arra, hogy ez nem fog megtörténni. Az Unió egyik visszatérően hangoztatott problémája, hogy a magyarországi közbeszerzések terén alig van verseny, viszont sok a „rendszerszintű szabálytalanság”. A közbeszerzési eljárásokban az uniós küszöbértéket meghaladó, egy ajánlattevővel benyújtott pályázatok aránya – ami a potenciális korrupció elismert mutatója – 2019-ben 40 százalék volt, ami az egyik legmagasabb arány az Európai Unióban. Ezekkel a brüsszeli kritikákkal a Fidesz-kormány eddig nem foglalkozott, a bevándorlókat és Soros Györgyöt okolta miattuk.
Most viszont több okból is sürgetővé vált Orbánék Viktoréknak a brüsszeli kritériumoknak való megfelelés. Egyrészt különböző jogszabálymódosítások miatt, másrészt ott van a koronavírus-járvány miatti európai uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), amiből a magyar kormány 2511 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást szeretne kapni, ez azonban eddig nem sikerült. Az Európai Bizottság (EB) ugyanis közel 1 év alatt sem fogadta el a Magyarország által kért pénz elköltési módjáról szóló Helyreálllítási és Ellenállóképességi Tervet (HET), mert elégedetlen vele. Az EB egyik indoka a pénz visszatartására az, hogy kevesli a korrupció elleni lépéseket – ennek a problémakörnek a része a magyar közbeszerzési rendszer és az állami tendereken tapasztalható anomáliák.
Újabb figyelmeztetést kapott a magyar kormány a Fertő tavi beruházás miatt. Az UNESCO múlt heti üzenete után egy, az Átlátszó szerkesztőségéhez eljuttatott levél szerint a sok millárd forintos természetpusztító projekt miatt az uniós kötelezettségszegési eljárások „előszobáját” jelentő, annak elkerülését célzó egyeztetési folyamatot indított az Európai Bizottság.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök és a többi fideszes politikus itthon azt hangoztatja, hogy „Brüsszel” a bevándorlással kapcsolatos véleménykülönbségek és a gyermekvédelminek nevezett, ám meglehetősen homofób törvény miatt nem adja ide a pénzt, „ami jár”. Persze, ez csak a szavazóbázisnak szóló színház, Orbánék pontosan tudják, hogy mi az EB baja a magyar HET-tel, és folyamatosan tárgyalnak az uniós bürokratákkal, hogy hozzájuthassanak a hatalmas összegű RRF-támogatáshoz.
Bruttó 7,3 milliárdból fejlesztenék az EKR-t
A színfalak mögött itthon is megy a zsizsegés: az Átlátszó információi szerint 2022 januárjában a kormány asztalára került egy előterjesztés, ami az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer fejlesztéséről szól.
Az EKR nyitóoldala
2018 áprilisában indult el Magyarországon az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR), amelynek célja a közbeszerzési eljárások elektronikus lebonyolításának támogatása, vagyis az ajánlatkérők itt teszik közzé a tenderfelhívásokat, az ajánlattevők pedig itt jelentkeznek a munkákra. Az EKR emiatt nyilvántartásként is működik, hiszen naplózza az adatokat, az eljárási cselekményeket, hogy mikor mit írtak (pl. hiánypótlási felhívás) egymásnak a felek, és a fontosabb dokumentumok (pl. az ajánlatok összegzése vagy a nyertessel aláírt szerződés) többnyire a nagyközönség számára is nyilvánosan elérhetők az oldalon, ami nekünk újságíróknak is nagy segítség a munkánkhoz. Az EKR üzemeltetője az állami tulajdonú Új Világ Nonprofit Kft., ami a Miniszterelnökség alá tartozik.
Részlet az Átlátszóhoz eljutott előterjesztésből
Információink szerint bruttó 7,3 milliárd forintból akarja fejleszteni az Orbán-kormány az EKR-t. Részben amiatt, hogy megfeleljen az európai uniós elvárásoknak.
Az EKR fejlesztése több elemből tevődne össze: értesüléseink szerint 2022-ben bruttó 350 millió forintból bővítenék az üzemeltetői funkciókat, továbbfejlesztenék a Dinamikus Beszerzési Rendszert, és fejlesztenék a portál üzleti intelligencia modulját.
2022–2025 között pedig jönne a többi munka bruttó 7 milliárdért: például az új uniós hirdetményminta rendelet szerinti sablonok (ún. eFormok), és az uniós elvárások szerinti Egységes Digitális Kapu Rendelet bevezetése, összeköttetés a Közbeszerzési Építőipari Referencia-Adatbázissal (KÉRA), valamint Magyarország uniós tagságával összefüggésben vállalt statisztikai kötelezettségek, továbbá adatgyűjtés, monitoring és egyebek.
Sok fejlesztés az EU és az RRF-pénzek miatt kell
Információink szerint az EKR fejlesztésének költségét a Miniszterelnökség és a TIGRA Kft. között 2018-ban létrejött szerződés és a cég árajánlata alapján számolták ki. A bruttó 7,3 milliárd forint nettója 5,78 milliárd, amiből 800 millió forintot tesz ki „az Európai Unió felé vállalt kötelezettségek teljesítése”, további 950 milliót az uniós eFormok bevezetése.
Részlet az Átlátszóhoz eljutott előterjesztésből
A 2022-ra tervezett fejlesztések egyik oka értesüléseink szerint az, hogy ezek összefüggenek olyan feladatokkal, amelyeket az EU elé benyújtott HET-ben vállalt az Orbán-kormány. Itt nincs is olyan opció, hogy ezeket nem csinálják meg.
Persze, a többit is muszáj lesz, mert ha nem, akkor komoly bajok jönnek. Ha például Magyarország nem vezeti be az új uniós rendeletben előírt eFormokat, akkor 2023 őszétől nem lehet majd közzétenni a magyar hirdetményeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ha pedig az uniós elvárások szerinti Egységes Digitális Kapu Rendelet bevezetése nem történik meg, akkor kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen.
Ha esetleg a meglehetősen unalmasan hangzó „Magyarország uniós tagságával összefüggésben vállalt statisztikai kötelezettségek” nevű fejlesztés maradna el, akkor a magyar kormány elfelejthetné a 2511 milliárd forintnyi RRF-pénzt.
Információink szerint ugyanis Orbán Viktorék az elmúlt hónapokban vállalták, hogy az uniós források felhasználása tekintetében különböző adatokat (pl. az eredménytelen közbeszerzés oka vagy a szerződések késedelmes teljesítésének okai) közzétesznek vagy megküldenek az Európai Bizottságnak – nyilvánvalóan a korrupciógyanú elkerülése miatt.
Ezek a vállalások szerepelnek az új EU-s programozási időszak Csalás Elleni Stratégiájának cselekvési tervében és a magyar HET reformjai között is. A HET-ben vállalt fejlesztések elvégzését pedig értesüléseink szerint az Európai Bizottság 2022. június végéig várja, vagyis ha addig nem csinálja meg a magyar kormány, akkor Brüsszel nem küldi az RRF-támogatást.
Részlet az Átlátszóhoz eljutott előterjesztésből
Titokban csinálnák, de nincs még rá pénz
Elvileg tehát ha még nem kezdődött el, hamarosan indul az EKR fejlesztése, de ahogy annyi minden mást, ezt is gyakorlatilag titokban intézi a Fidesz. Értesüléseink szerint ugyanis a projekttel kapcsolatban úgynevezett „követő” kormánykommunikáció lesz, ami azt jelenti, hogy nem lesz róla se közlemény, se sajtótájékoztató, csak megjelenik majd a Magyar Közlönyben a vonatkozó kormányhatározat, és kész.
Viszont hiába sürget az idő, a projekt tudomásunk szerint egyelőre még csak előkészületi fázisban van, mert – bármennyire is hihetetlenül hangzik ez a furábbnál furább és haszontalabb beruházásokra nettó tízmilliárdokat eltapsoló Fidesz-kormány esetében – nem volt meg rá a szükséges bruttó 7 milliárd forint.
Nagy kérdés viszont, hogy mit szól majd az Európai Unió ahhoz, ahogy az Orbán-kormány intézné a projektet. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer antikorrupciós célú fejlesztése ugyanis információink szerint felmentést kap a közbeszerzési szabályok alól azzal az indokkal, hogy a fejlesztés nagyon érzékeny információkat érint, amelyeknek a védelme különleges biztonsági intézkedést igényel, ez pedig a közbeszerzési szabályok alkalmazásával nem lenne garantálható, és ez veszélyeztetné a nemzeti érdekeket. A közbeszerzési szabályok alóli felmentés viszont azt eredményezi, hogy nem lesz verseny, márpedig ugye, ez az EU egyik legfőbb baja a magyar közbeszerzésekkel.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Bár állami ingatlanokkal, alaptőkével és részvénycsomagokkal már kitömték őket, a színfalak mögött további közpénzmilliárdokat kapnak a kormánytól a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, azaz KEKVA-k. Az Átlátszó információi szerint nem nyilvános határozatokkal juttatnak újabb összegeket az alapítványoknak, a Mathias Corvinus Alapítvány például 13 milliárd forint közpénzt kaphat a Fidesz-kormánytól.
A korábban Club Aliga, jelenleg pedig Aligaliget néven futó projekt természetrombolással járna – állítják az építési terveket régóta kritizáló civilek....
Az Átlátszó birtokába került táblázat tanúsága szerint a Fidesz statisztikákat készít arról, hogy a kis falvakban hány szavazatot kapott a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 5. számú országgyűlési egyéni választókerületben 2018-ban Hörcsik Richárd, jelenlegi fideszes parlamenti képviselő, továbbá hogy mennyi az elvárás, valamint hogy a közelgő választásra már hány fő van az adatbázisunkban, és mennyit kell majd mozgósítani.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!