Teljes csendben lőtték le a Dunakanyarba tervezett látogatóközpont projektjét

Madárles, tó, sétány, interaktív kiállítás – még 2017-ben indult el a Dunakanyar Látogatóközpont kivitelezése Dömösön nevű beruházás, amely azonban sohasem készült el. A Duna-Ipoly Nemzeti Park hiába kapott uniós támogatást is a beruházásra, a GINOP Irányító Hatóság végül elállt a támogatási szerződéstől. A nemzeti park a grandiózus tervek helyett szerényebb elképzelésekkel folytatja a munkát. 

A Duna-Ipoly Nemzeti Park vezetői Dömösre álmodtak látogatóközpontot. A Dunakanyar Látogatóközpont kivitelezése Dömösön nevű beruházás során a nemzeti park „a Dömös, Kossuth L. u. 2 sz., 831/4 helyrajzi számú ingatlanon »Látogatóközpont épületegyüttest« kíván létrehozni, a köztes területeken tanösvény kialakítású kerttel. Az új Látogatóközpont épületegyüttese több épületrészből (Főépület, Oktatási-Irodaépület) áll. A területen jelenleg egy épület és több kisebb építmény található. A rossz állapotú építmények elbontásra kerülnek. Az Erdei Iskola (volt Bergmann panzió) épülete pedig felújításra kerül, jelenleg szerkezetkész állapotig.”

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A leírás szerint a két, egymást metsző traktusból álló egyszintes, magastetős főépület (alapterület: 1 030,90 m²) része lenne egy interaktív, élményszerzésen alapuló, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területének élőhelyeit, jellemző élőlényeit, és egyéb természeti jelenségeit bemutató, egyedi koncepcióra épülő, mintegy 300 m²-es interaktív kiállítás, ezen kívül helyet kapna az épületben egy 150 fős konferenciaterem, valamint ajándékbolt és büfé is.

A főépület mellett lenne egy kisebb, egy traktusból álló egy szintes, magastetős épület (alapterület: 321,05 m²) is, ahol csoportos foglalkozásokat, illetve kisebb volumenű szakmai találkozókat lehetne megtartani. Itt kapnának helyet a kiszolgálóegységek: irodák, raktár, öltőzők, mosókonyha és a szolgálati lakás is.

Látványterv 2017-ből (forrás: Pethő László/GEON építészstúdió/tervlap.hu)

A Látogatóközpont attrakciójának egyik fő eleme a jellemzően zöldfelületként funkcionáló, több interaktív elemmel kialakítandó kert, ahol többek között kültéri foglalkoztató pavilon, 2 darab megmászható detektívüveges madárles, tó és ivókút is épülne.

A dokumentumban leszögezik, hogy a volt Bergmann Panzió épületét jelen vállalkozási szerződés keretein belül fel kell újítani, szerkezetkész állapotra kell hozni. Az uniós támogatással bíró projekt kivitelezésének határideje 19 hónap lett volna.

Elálltak a támogatási szerződéstől

A Duna-Ipoly Nemzeti Park 1,4 milliárdos támogatást nyert el a látogatóközpont kialakítására még 2017-ben, és a tervek szerint 2019-ben meg is nyitott volna. Ám a közbeszerzés csúszott, mert az első közbeszerzést még 2018-ban eredménytelennek nyilvánították, miután csak egy ajánlat érkezett be. Közben az árak nőttek, így végül az 1,4 milliárdos terv nettó 2,8 milliárdra módosult.

A három részből álló megbízás egyik nyertese a LAKI Épületszobrász Zrt. lett, amely az épületegyüttest építette volna meg, a környezet rendezését az Mpaladin Kft., míg a kiállítással kapcsolatos feladatokat a Tó-Art Medic Kft. végezte volna el.

Ám úgy tűnik – hacsak nem lesz rá kormányzati szándék – a látogatóközpont a megálmodott formában nem fog megvalósulni.

Bár a projekt előkészítése a Duna-Ipoly saját költségvetéséből elindult, az irányító hatóság 2021 júliusában úgy döntött, eláll a támogatási szerződéstől.

E-mailes megkeresésünk után a nemzeti park honlapján közölte, hogy egyelőre nem valósul meg a látogatóközpont, és hozzátették: „bár a korábbi grandiózus tervek megvalósítása így egyelőre forráshiány miatt nem lehetséges, de a Duna-Ipoly Nemzeti Park látogatóközpontjának megvalósítását továbbra is fontos célnak tartjuk. Ennek érdekében terveink között a területen álló 100 éves épület, az egykori Bergmann Panzió felújítása szerepel.”

Az egykori Bergmann panzió a tervek szerint egyfajta bázisként fog funkcionálni, és egy tanösvényt is létrehoznak majd.

Megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy mi lesz az elvont források sorsa, illetve terveznek-e más formában támogatást adni a projektre, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

Máshol van rá pénz

Míg Dömösön nem lesz látogatóközpont, vagy legalábbis nem olyan, és nem annyiból, addig a Bükki Nemzeti Park úgy látszik szerencsésebb. 2021. november 3-án tették le ugyanis az alapkövét a Szeleta Park Látogatóközpontnak, amelynek tervezése szintén 2017-ben kezdődött el, ám azóta forráshiány miatt állt a projekt. A Széchenyi 2020 program keretében most 2,2 milliárd forintból épülhet meg.

Szintén megkezdődhet Nyíradony látogatóközpontjának komplex turisztikai fejlesztése, amely során wellness hotel, ifjúsági szállás, rendezvény park, quad tároló és gasztrofalu épül, valamint egy fényerdőt is kialakítanak. A kivitelezést a K-TRANS 21 Korlátolt Felelősségű Társaság végzi nettó 5,4 milliárd forintért.

Balról jobbra: Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára, Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelõs államtitkára, Kalmár László, a kivitelező FK-Raszter Zrt. műszaki igazgatója és Orosz Eszter, a MIDMAR Nonprofit Kft. ügyvezetője elhelyezi az időkapszulát a Szeleta park látogatóközpont alapkőletételén Miskolcon 2021. november 3-án. Miskolcon, a Bükk keleti kapujában épül meg a Bükki Nemzeti Park Szeleta park látogatóközpontja a Széchenyi 2020 program keretében 2,2 milliárd forintos uniós és állami beruházás keretében. (forrás: MTI/Vajda János)

A Szeleta Park Látogatóközpont alapkőletételén Rácz András, az agrártárca környezetügyért felelős államtitkára azt mondta: 2021 a beruházások éve volt a nemzeti park igazgatóságok számára, hiszen harminc fejlesztés fejeződött be összesen 8,7 milliárd forint értékben.

Zimre Zsuzsa

Nyitókép: Látványterv 2017-ből (forrás: Pethő László/GEON építészstúdió)
tervlap.hu