Óbuda korábbi kormánypárti polgármesterét, aki 2019 óta csak önkormányzati képviselő a kerületben, Kásler Miklós miniszter 2021. január 1-től a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökének nevezte ki. Ez azonban az önkormányzati törvény alapján szerintünk összeférhetetlen, mert ellentétes a Mötv. 36. § (1) bekezdés a) pontjával: az NKA alelnökség kormánytag kinevezése útján létrejött tisztség, amit ez a szabály tilt.
Bús Balázs (1966) a kezdetektől, 1988 óta tagja a Fidesznek. 1998-ben Óbuda-Békásmegyer (III. kerület) önkormányzati képviselője lett, 1999-ben a III. kerületi Fidesz elnöke (2005-ig), valamint a Budapesti Választmány tagja. 2011-től újra a Fidesz III. kerületi elnöke. 2002-től Tarlós István polgármester felkérésére Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának alpolgármestere lett, 2005-ben belépett a KDNP-be, 2006-ban Óbuda-Békásmegyer polgármesterévé választották, 2010–2014 között pedig országgyűlési képviselő volt.
Óbudai polgármestersége egészen 2019-ig tartott: az akkor ősszel tartott helyhatósági választáson az ellenzék jelöltje, dr. Kiss László lett a polgármester. Bús Balázs azóta önkormányzati képviselő Budapest III. kerületében.
Kásler Miklós, az emberi errőforrások minisztere 2020 utolsó napján jelentette be, hogy másnaptól, azaz 2021. január 1-től Bús Balázst nevezte ki a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökének. Szerintünk ez ellentétes az önkormányzati törvény 36. § (1) bekezdés a) pontjával, mivel az NKA alelnökség kormánytag kinevezése útján létrejött tisztség, amit ez a szabály tilt, és az NKA-ban betöltött tisztségek nem képeznek alóla kivételt.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 36. § (1) bekezdés a) pontja ugyanis kimondja, hogy
„[a]z önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, Kormánytól, Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta (…)”.
Márpedig Bús Balázs önkormányzati képviselő volt a kinevezés idején, Kásler Miklós pedig EMMI-miniszterként kormánytag. Vannak ugyan kivételek a törvényben, de véleményünk szerint ezek nem vonatkoznak Bús Balázsra:
„aa)* ha ezen megbízatás keretében tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet lát el – ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagjaként vagy vagyonellenőreként ellátott tevékenységet is –, illetve ha nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll”
– ez biztosan kizárható, hiszen Bús nem tájképet fest vagy szobrot farag, hanem ezekre oszt pénzt, ami nem művészeti tevékenység;
„ab)* egészségügyi intézmény főigazgatója, gazdasági vezetője, orvos, egészségügyi dolgozó, köznevelési intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szakképző intézmény vezetője, foglalkoztatottja vagy a szakképző intézmény tekintetében fenntartói irányítási hatáskört gyakorló szerv vezetője, foglalkoztatottja, felsőoktatási intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szociális intézmény vezetője, foglalkoztatottja, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, foglalkoztatottja”
– ez sem játszik Bús esetében;
„ac)* az állam által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdálkodó szervezet felügyelőbizottságának vagy ügyvezetésének tagja”
– ez szintén nem vonatkozik Bús Balázsra, mert az NKA nem egy gazdálkodó szervezet, hanem egy elkülönített állami pénzalap.
A Mötv. 36. §-ban említett összeférhetetlenségi esetekről a 37. § azt mondja ki, hogy „az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni”, ha pedig ezt nem teszi meg, akkor a képviselő-testület összeférhetetlenségi eljárást indíthat ellene.
Bús Balázs valószínűleg nem jelentett még összeférhetetlenséget, mert az NKA honlapján ma is alelnökként szerepel a neve, ahogy ez a titulus áll a Facebook-oldala névjegyében is. A képviselő egyébként tavaly decemberben bejelentette, hogy az óbudai Fidesz őt választotta országgyűlési képviselőjelöltjének, és rögtön meg is ígérte – egyebek mellett – az 1-es villamos meghosszabbítását.
Erdélyi Katalin
Frissítés 2022.01.25. 15:43: Cikkünk megjelenése után néhány órával, 12 óra után néhány perccel Bús Balázs az NKA-s emailcíméről, alelnöki titulásával aláírt levelében arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy az NKA alelnöki feladatokat – a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. tv. végrehajtásáról szóló 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet 14. § -(1) bekezdésének foglaltak alapján – megbízási szerződés keretében látja el. Hozzátette, hogy „az EMMI-vel együttműködve megvizsgáljuk a cikkben ismertetett jogi helyzetet. Amennyiben az ott felvetett összeférhetetlenség megállja a helyét, haladéktalanul megteszem a szükséges lépéseket az összeférhetetlenség megszüntetésére”. Hamar meglett az eredmény, Bús ugyanis 15:15-kor közzétett Facebook-bejegyzésében arról számolt be, hogy az Átlátszó cikkében ismertetett összeférhetetlenséget megvizsgálták a jogászok, és emiatt a mai nappal lemond önkormányzati tisztségeiről.
Címlapkép: Bús Balázs 2021 októberében (forrás: a politikus Facebook-oldala)
Bálint György beperelte Soproni Tamás momentumos polgármestert egy Facebook-poszt miatt, de a bíróság megállapította, hogy Soproni a tényeket írta le.
A fideszes Pokorni Zoltán vezette Hegyvidéki Önkormányzat megsértette a közbeszerzési törvényt, ezért 300 ezer forint bírságot szabott ki a Közbeszerzési Döntőbizottság.
A cég és a XVI. kerületi önkormányzat szerint csak véletlen az egybeesés, sokkal fontosabb okok miatt került sor a 165 milliós útfelújításra.
A tiltakozó lakosok szerint egy ipartelepnek nincs helye a XVIII. kerületi lakóházaik mellett. A DK-s polgármester azért szorgalmazza a beruházást,...
