uniós támogatások

Uniós pénzből küzdenek a magyar kórházak a kórházi fertőzések ellen

Vélhetően a koronavírus-járvány miatt március közepén a kormány megemelte egy tavalyi EU-s projekt keretösszegét, és a jelentkezési határidőt is kitolta 2020. június elejéig. A bő 4 milliárd forintos keretösszegből a kórházak fertőtlenítő eszközöket és fertőtlenítőszereket vásárolhatnak. Több helyen már lezajlott a fejlesztés, de néhány intézményben még csak most indították el a közbeszerzést.

 


Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány

Tavaly májusban jelent meg egy uniós pályázat a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézmények részére a higiéniás kockázatok csökkentése érdekében. Ahogy arról akkor a Portfolio.hu beszámolt, az „Infekciókontroll tevékenységek gyakorlati megvalósítása a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményekben” című, EFOP-1.8.21-18 kódszámú pályázat célja a kórházi fertőzések visszaszorítása. A teljes keretösszeg 2,2 milliárd forint volt (amit novemberben 3 milliárdra emeltek), egy intézmény maximum 60 millió forint támogatást kaphatott, és ennek megfelelően 30-40 nyertes projektet vártak.

Több intézmény már sikeresen pályázott a kiírásra, és meg is valósított különböző fejlesztéseket az EU-s támogatásból. A csornai Margit Kórház és az ózdi Almási Balogh Pál Kórház például 59 millió forintot kapott különböző eszközökre, a Komlói Egészségcentrum 43 milliót, a Szegedi Tudományegyetem pedig 59,9 milliót forintot, amelyből épp a napokban bemutatott szenzoros kézfertőtlenítő adagoló berendezésekkel és levegőfertőtlenítő készülékekkel szerelték fel az SZTE klinikáit. A tatabányai Szent Borbála Kórház, ahol az országos tisztifőorvos néhány napja zárlatot rendelt el, még januárban tette közzé, hogy 59,7 millió forintot nyert el ezen a pályázaton.

Márciusban 4 milliárdra emelték a keretösszeget

2020. március 17-én, amikor már egy napja zárva voltak az iskolák a koronavírus-járvány miatt, és a hivatalos adatok szerint 50 fő volt az igazolt fertőzöttek száma Magyarországon, a kormány meghosszabbította a kórházi fertőzések csökkentését célzó tavalyi EFOP-projektet.

A novemberben 3 milliárd forintra növelt keretösszeget most felemelték 4,25 milliárdra, a várható nyertes pályázatok számát 30-40-ről 80-100-ra, és a pályázatok beadási határidejét 2019. augusztus 26-ról 2020. június 1-re módosították.

Az európai uniós projekteket nyilvántartó kormányzati honlap szerint a győri Petz Aladár Kórház a tatabányaihoz hasonlóan szintén idén januárban nyert el 59,3 millió forint támogatást ennek az EFOP-pályázatnak a keretén belül. Az összegből április 16-án írtak ki közbeszerzést, amelyre mindössze 12 napig, április 28-ig várták az ajánlatokat. Bár ez a határidő már lejárt, a Közbeszerzési Adatbázisban cikkünk írásakor (04.30.) még nem elérhető a tenderre benyújtott jelentkezés(ek) értékelése.

Az ajánlattételi felhívás alapján annyi biztos, hogy a győri kórház az EFOP-projektből kapott támogatás terhére szeretne vásárolni 101 darab érintés nélküli kézfertőtlenítő berendezést, összesen 284 darab karos fali fertőtlenítőszer-adagolót, továbbá a helyes kézfertőtlenítés oktatására, és helyes végrehajtásának ellenőrzésére szolgáló 1 darab berendezést hozzávaló 15 darab oldattal, valamint 1 darab, a felületek tisztaságának ellenőrzésére alkalmas eszközt, és 1 darab mobil, UVC fénnyel működő felület- és légfertőtlenítő készüléket.

A Dél-pesti Centrumkórházhoz tartozó Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet szintén a kórházi fertőzések csökkentése érdekében meghirdetett EFOP-projekt keretében elnyert támogatásból írt ki közbeszerzést 2020. április 27-én közel 1 hónapos, május 22-én záruló ajánlattételi határidővel.

A tenderkiírás szerint az intézmény 1002 darab karos fali fertőtlenítőszer-adagolót, 246 darab kézfertőtlenítőszer flakontartót, 255 darab fali papírkéztörlő tartót, 52 darab szenzoros fertőtlenítőszer-adagolót, 1 darab, a kézfertőtlenítési technika megfelelőségét mérő rendszert, 3 darab légtechnikai fertőtlenítő berendezést, és 167 darab orvosi csaptelepet akar vásárolni.

Milliárdokat adott már az EU a magyar egészségügynek

Bár a koronavírus-járvány kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök április elején azt mondta a Kossuth rádióban, hogy “Brüsszelben ülnek valami buborékban, és osztják az észt ahelyett, hogy mentenék az életet”, a tények mást mutatnak.

Az Index a miniszterelnök rádióbeszédének napján közzétett cikkében mutatott rá arra, hogy 2007 óta mennyi fejlesztés valósult meg a magyar egészségügyben EU-s pénzből. Az uniós pályázatok kormányzati honlapján közzétett tanulmány szerint a 2007-2013 közötti pénzügyi ciklusban 466 milliárdot fizettek ki egészségügyi projektekre, a 2014-2020-as ciklusban pedig körülbelül 150 milliárd forint jut(ott) ilyen fejlesztésekre.

Nemrég számoltunk be például arról, hogy vidéki kórházak uniós támogatásból kapnak halottszállító járműveket, laboratóriumi és bonctermi eszközöket egy összesen 9,8 milliárd forint keretösszegű projekt részeként.

A kórházi fertőzések elleni küzdelem pedig kiemelten fontos, hiszen az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat 2018-as beszámolója szerint abban az évben hivatalosan 541-en haltak meg emiatt, de a valós szám ennél jóval több is lehet.

Hivatalosan 541-en haltak meg tavaly kórházi fertőzés miatt, de a valós adat jóval több is lehet

A Társaság a Szabaságjogokért (TASZ) vette észre, hogy hétfőn megjelent a kórházi fertőzésekről szóló 2018-as összefoglaló jelentés az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) honlapján. A jogvédő szervezet szerint az adatok összességében romló tendenciát mutatnak, és az úgynevezett multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések száma meredeken emelkedik.

Az uniós pénzből most beszerzett fertőtlenítő szerek és berendezések a koronavírus ellen is hasznosak lehetnek. Erről beszélt Fráterné Dr. Nagy Kamilla, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Korházhigiénés Osztály higiénikus főorvosa is, aki a SZTE honlapján közzétett beszámoló szerint a kézfertőtlenítő berendezésekkel kapcsolatban kiemelte, hogy ennek a technológiai fejlesztésnek az előkészítése még a koronavírus járvány megjelenése előtt kezdődött, de a jelenlegi járványhelyzetben nagyobb jelentőséggel bír, mert bár a koronavírus főként cseppfertőzéssel terjed, de képes életben maradni a felületeken, és a beteg személy légúti váladékaival fertőzött anyagok és felületek érintésével is terjedhet.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Az EFOP-projektből felszerelt kézfertőtlenítő berendezés az SZTE épületében. (fotó: SZTE/Bobkó Anna)

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám:18516641-1-42Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Megosztás