Az idén bejegyzett Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak (KEÉÖMA) indulásként két állami céget és ezzel bő 15 milliárd forintnyi állami vagyont ajándékozott a kormány, majd ezt még kiegészítette közel 25 milliárd forint készpénzzel. Bár a Magyar Levente külügyi államtitkár által vezetett KEÉÖMA elvileg közfeladatot lát el azzal, hogy megvásárol és (majd) felújít magyar kötődésű ingatlanokat a Kárpát-medencében, a tevékenységéről semmi nem nyilvános, még honlapja sincs. Ennek ellenére annyi biztos, hogy az alapítványnak adott cégeknek és azok külföldi leányvállalatainak jelen ismereteink szerint összesen 16 darab ingatlanja van a környező országokban. Térképre tettük mindet, és felrajzoltuk az egyre bonyolódó céghálót is.
2020 júniusában Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a parlamentnek a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (KEÉÖMA) létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet Szijjártó Péter (Fidesz) külügyminiszter adott elő a képviselőknek.
Szijjártó felszólalásában arról beszélt, hogy az alapítvány „a közép-európai térség egyes műemléki vagy műemléki védelemben nem részesülő, de kulturális, történelmi, művészeti, építészeti értékkel rendelkező és magyar vonatkozásban jelentőséggel bíró épületek, építmények megőrzéséhez való hozzájárulás”. A külügyminiszter nem titkolta, hogy a nemes célhoz esetleg meg kell venni majd pár ingatlant: „Mindehhez szükség van sok esetben ezen épületek és építmények közvetlen vagy közvetett módon történő megvásárlására is.”
Bár volt néhány ellenzéki kérdés és ellenvetés a KEÉÖMA létrehozásával kapcsolatban, de nem meglepő módon mindkét kormánypárt, a KDNP és a Fidesz is támogatta az ötletet, majd az országgyűlés – melyben a kormánypárti képviselők vannak többségben – megszavazta, és 2020. július 15-én megjelent a Magyar Közlönyben a vonatkozó törvény. A kormány az alapítványnak indulásként két állami vállalatot, a Manevi Zrt.-t (100 db törzsrészvény) és a Comitatus-Energia Zrt.-t (8700 db törzsrészvény) ajándékozott.
A 2011-ben alapított Comitatus-Energia Zrt. eredetileg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat tulajdona volt, és 2012-ben került állami tulajdonba. Az Opten adatbázisa szerint 2016 óta csak veszteséget produkált. A Manevi elődjét, a Magyar Nemesfémvizsgáló Zrt.-t 1997-ben alapította a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet, amelynek jogutódja 2006-tól a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) lett. 2010 végéig a MKEH volt a cég tulajdonosa, de 2011 elejétől a magyar államé lett a társaság, amit 2013-ban átneveztek Manevi Zrt.-re. A Comitatushoz hasonlóan 2016 óta veszteséges.
A KEÉÖMA létrehozásáról szóló törvény után bő fél évvel, 2021 februárjában megszületett az alapítvány alapító okirata, és 2021 márciusában jegyezte be a bíróság. A Fővárosi Törvényszék bejegyző végzése azt is tartalmazza, hogy az állam összesen 15,8 milliárd forintnyi vagyont ajándékozott az alapítványnak. Ebből 600 millió készpénz, a többi részvény: a Manevi részvényei 11,2 milliárd, a Comitatus Zrt. részvényei pedig 3,9 milliárd forint értéket képviselnek a bejegyzés szerint.
2020 szeptemberében egy kormányhatározat „a határon túli gazdaságfejlesztési és nemzetpolitikai célok hatékony megvalósítása érdekében” 5 milliárd forinttal megemelte a Manevi tőkéjét és 600 millió forintot rendelt a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványhoz – ezt akkor a Napi.hu vette észre. Ahogy azt is, hogy egy 2020. december 24-én, azaz éppen szentestén született kormányhatározat a szeptemberit visszavonta, vagyis a Manevi tőkeemelését sztornózta, de az alapítványnak a 600 millió forint mellé további 6 milliárdot ajándékozott.
2021 júniusában, bejegyzése után 3 hónappal a KEÉÖMA ismét egy hatalmas összeget kapott: a Privátbankár vette észre, hogy a kormány egy határozattal 18 milliárd forint alapítói adományt juttat az alapítvány „javára, céljai és közfeladatai hatékony megvalósítása érdekében” a Gazdaságvédelmi Alapból.
Még 18 milliárd forint a KEÉÖMA-nak 2021.06.03.-án (forrás: Magyar Közlöny)
Májusban megírtuk, hogy a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozott két (korábban) állami cégnek, a Manevi Zrt.-nek és a Comitatus-Energia Zrt.-nek az adományozás idején összesen 4 külföldi ingatlana volt: a Comitatusnak egy wellnessközpontja a szlovéniai Lendván, a Manevinek pedig egy műemlék épülete a horvátországi Eszéken, valamint két hotele Romániában, a szatmárnémeti Pannónia Szálló és a máramarosszigeti Korona Szálló.
Két állami céggel négy drága külföldi ingatlant adott egy alapítványnak a kormány | atlatszo.hu
A közfigyelem főként az egyetemek miatt létrehozott alapítványokra irányult az elmúlt hónapokban, de közben külföldi ingatlanokat birtokló állami cégeket is egy alapítványba szervezett ki a kormány. A Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa egy szlovéniai üdülőközpontnak, a Manevi Zrt. birtokában pedig két romániai szálloda és egy horvátországi műemlék épület van.
A KEÉÖMA azonban nem elégedett meg ennyivel: ősszel kezdődött kutatásunk során cikksorozatban jártunk utána, hogy jelenlegi információink szerint hol miket vettek még.
Először bemutattuk, hogy bár a Manevi Zrt. szerint nincsenek külföldi ingatlanjaik, valójában több is van a nevükön Romániában. Továbbá az áprilisban bejegyzett romániai leányvállalatuk (Manevi Pro Transilvania) idén nyáron megvette a nagyváradi Park Szállót is, emellett a februárban létrehozott szlovákiai leánycégük (Manevi SK) is több épületet vett.
A Manevi szerint nincsenek külföldi ingatlanjai, pedig Szlovákiában és Romániában több értékes épületet is vett | atlatszo.hu
A korábban állami tulajdonban lévő Manevi Zrt.-t a kormány idén a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta. A cég, valamint szlovák és román leányvállalata több külföldi épületet is vásárolt az elmúlt években. Van köztük romániai kastély, horvátországi műemlék és szlovákiai kolostor is.
Ezután beszámoltunk arról, hogy a romániai Manevi-cég két további ingatlant vett idén nyáron. A romániai ingatlannyilvántartás szerint a népszerű kirándulóhelynek számító Gyilkos-tó közelében elhelyezkedő két szállodát szereztek meg, és a román cégnyilvántartás szerint összesen 28,6 millió lej (körülbelül 2,1 milliárd forint) értékű ingatlan van a Manevi Pro Transilvania nevén.
A Gyilkos-tónál is vett két ingatlant a Manevi romániai leánycége | atlatszo.hu
A kormány idén tavasszal a frissen bejegyzett és kormányközeli emberekkel kitömött Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta a korábban állami tulajdonban lévő Manevi Zrt.-t. A cég már több ingatlant is vett Romániában, idén nyáron pedig az áprilisban létrehozott romániai leányvállalata is vásárolt pár épületet.
Legutóbb pedig arról írtunk, hogy a szlovákiai leánycégnek, a Manevi SK-nak november közepe óta már nem a Manevi Zrt., hanem a Közép-európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítványba tolt másik volt állami cég, a Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa. Azt is bemutattuk, hogy a Manevi SK egy újabb műemlék épületet szeretne megvenni Szlovákiában, a volt Poliklinikát Komárnóban. A szlovákiai cég tulajdonosváltása kapcsán pedig arról is beszámoltunk, hogy a Comitatus vett egy földterületet Szlovéniában, a lendvai wellnessközpont melletti Centiba/Csente községben.
A szlovákiai Manevi-cég kiszemelt egy újabb értékes ingatlant, és tulajdonost cserélt | atlatszo.hu
A helyiek által „Poliklinika” néven emlegetett hatalmas épület 2012-ben került a szlovákiai Komárom (Komarno) önkormányzatának tulajdonába rendkívül rossz állapotban, és a felújítására azóta sem tudtak költeni. 2016-ban a magyar állam támogatásáért lobbiztak, de hiába. Nemrég viszont a Manevi SK jelezte, hogy megvenné az épületet.
Mindeközben az Átlátszó Erdély utánajárt egy szóbeszédnek, és kiderült, hogy igaz: a Manevi Pro Transilvania vett egy újabb ingatlant Romániában. Bár tulajdonképpen egy romról van szó, ugyanis a Borszéken található egykori Remény Szálló helyenként a pincéig beszakadt. Az 1889-90 körül épült hotel az ásványvizéről híres népszerű erdélyi üdülőtelep legelengásabb épülete volt fénykorában, most azonban egyesek szerint annyira reménytelen a felújítása, hogy inkább le kéne bontani.
Meghalt a Remény Borszéken, a „magyarok” megvették a tetemét – Átlátszó Erdély
Azt hallottuk, a Manevi megvette Borszéken a volt Kaszinó épületét, és a sípálya mellett épít egy ötcsillagos szállót. A kaszinóról neten szinte semmit nem találtunk, ezért nem tudtuk beazonosítani az épületet. Így nem tudtuk kikérni a telekkönyvét sem, nem tudtunk meggyőződni arról, hogy tényleg megvette a Manevi.
Ezzel együtt összesen 8 darabra emelkedett a Romániában lévő ingatlanok száma, további 5 van Szlovákiában, 2 Szlovéniában és 1 Horvátországban a KEÉÖMA birtokában a jelenlegi ismereteink szerint. Ezeknek bizonyítottan az alapítványnak adott cégek és azok leányai a tulajdonosai a helyi ingatlannyilvántartások szerint, azonban Magyarországhoz hasonlóan ezekben a földhivatali adatbázisokban sem lehet a tulajdonos nevére keresni, tehát elképzelhető, hogy vannak még olyan épületei a KEÉÖMA-Manevi-Comitatus hálónak, amelyekről egyszerűen nem tudunk.
Viszont ez sem kevés: összesen 4 országban 16 ingatlan. A könnyebb átláthatóság kedvéért térképre tettük őket, a pirosak a Manevi és leánycégei, a lilák a Comitatus és leányainak épületei. Pozsonyban kettő van, a két hotel a Gyilkos-tónál, illetve a lendvai fürdő és a csentei föld pedig nagyon közel van egymáshoz – ezek csak nagyításkor látszanak egymástól elkülönülten.
Ahogy a térképen is jeleztük, az általunk még májusban bemutatott eszéki műemlék épület már nem közvetlenül a Manevi Zrt. tulajdonában van. A horvát ingatlannyilvántartás szerint 2021. október 25-e óta az épület tulajdonosa már a Manevi Jagera d.o.o. nevű cég.
Az eszéki ingatlan tulajdoni lapja 2021. november végén (forrás: horvát ingatlannyilvántartás/Ostro)
A májusban bejegyzett cégnek pedig nem meglepő módon a Manevi Zrt. a tulajdonosa a horvát cégnyilvántartás szerint. A horvátországi leányvállalat valószínűleg az Eszék történelmi belvárosában álló műemlék címéről kapta a nevét, hiszen az a Lorenza Jagera utcában található. A 759 négyzetméteres telken lévő 2 036 m² alapterületű épületből egy februárban kiírt tender szerint egy négycsillagos szállodát szeretne csinálni a Manevi.
Eszék, Lorenza Jagera u. 2…. by atlatszo
De nem csak Horvátországban terjeszkedik a Manevi, hanem – ahogy azt a szlovákiai Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) idén október végén bemutatta – Szerbiában is van már egy leányvállalata. Ahhoz köthető ingatlant nem talált az ICJK, mostani kutatásunk során azonban mi rábukkantunk egy újdonságra a céggel kapcsolatban.
A 2021 áprilisában bejegyzett Manevi Ingatlanfejlesztő d.o.o cégirataiban november közepén feltűnt egy komoly összeg a szerb cégnyilvántartásban: a 2021. október 28-i döntés értelmében a Manevi Zrt. a szerb leánycég alaptőkéjét 1000 szerb dínárról (kb. 3 ezer forint) közel 400 ezer dínárra (kb. 1,2 milliárd forint) emelte. Annak egyelőre nincs jele, hogy a szerb Manevi-cégnek lenne bármilyen ingatlana, de lehetséges, hogy egy tervezett közelgő vásárlás indokolta a tőkeemelést.
A Manevi Ingatlanfejleszto d.o.o tőkeemeléséről szóló bejegyzés (forrás: SBRA)
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozott két (korábban) állami cégnek, a Manevi Zrt.-nek és a Comitatus-Energia Zrt.-nek tehát jelen ismereteink szerint már összesen 6 leányvállalata van külföldön: a Manevinek 4 (Romániában 2, Horvátországban és Szerbiában 1-1), a Comitatusnak pedig 2 (Szlovákiában és Szlovéniában is 1-1). A könnyebb átláthatóság és érthetőség kedvéért az alábbi ábrán felrajzoltuk az alapítvány céghálóját és a cégek által birtokolt külföldi ingatlanokat.
A kép kattintásra nagyobb méretben is megnézhető.
A Közép-európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítvány céghálója és külföldi ingatlanai
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány létrehozásáról rendelkező 2020-as törvényben az 1.§ (3) bekezdés szólt az alapítvány feladatairól, amik azonban idén áprilisban átkerültek a 2021. évi IX. törvény 1. mellékletébe, mert a KEÉÖMA is a 33 darab, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) egyike. Ez azt jelenti, hogy az állam nem szólhat bele, hogy mit kezd a KEÉÖMA a nekiadott (korábban) állami vagyonnal, nem is kérheti tőle azt vissza, és nem szüntetheti meg az alapítványt, ha elégedetlen a működésével.
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány közfeladatai a törvény szerint:
1. a közép-európai régió magyar vonatkozású történelmi, kulturális és épített örökségei fennmaradásának, megőrzésének, megóvásának – azok állagmegóvásával, felújításával, fejlesztésével, fenntartásával történő – biztosítása és ezáltal kulturális célú megismerhetőségének, látogathatóságának és kutathatóságának biztosítása és ezek feltételeinek megteremtése, kapcsolódó infrastrukturális, szervezeti, fejlesztési és beruházási célok biztosítása;
2. a közép-európai régió magyar vonatkozású történelmi, kulturális és épített örökségei területén oktatási, kulturális, tudományos kutatási tevékenységet ellátó szervezetek, személyek támogatása;
3. az 1. pont szerinti közfeladata ellátásához kapcsolódó ismeretterjesztő tevékenység ellátása;
4. az 1–3. pontban meghatározott közfeladataival kapcsolatos kiadványok és rendezvények szervezése, a közönséget vonzó online jelenlét megteremtése.
Az alapítványnak nincs honlapja, se e-mailes vagy telefonos elérhetősége, és hiába közpénzből jött létre egy közfeladat ellátására, a közérdekű adatait sem teszi közzé. Vagyis átláthatatlan és ellenőrizhetetlen a működése, gyakorlatilag azt csinál a kormánytól kapott állami támogatással, amit csak akar.
„Elvesztette közpénz jellegét” – ez a 2016-os gyöngyszem (amit Kósa Lajos részletesen is kifejtett) írja le legjobban a kekva-rendszer lényegét. Bár ezt a szándékot akkor, a Magyar Nemzeti Bank felhőtlenül költekező alapítványai esetében elkaszálta az Alkotmánybíróság, a Fidesz a kekva fogalmának megalkotásával törvénybe tudta iktatni a módszert, amivel pártközeli magánkezekbe kerül az állami vagyon.
Arról ugyanis természetesen gondoskodtak, hogy megbízható, kormány- és/vagy pártközeli emberek vezessék az összes kekvát. Nincs ez másként a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány esetében sem: kuratóriumának elnöke Magyar Levente, aki egyben a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Szijjártó Péter külügyminiszter helyettese, valamint frankofón ügyekért felelős miniszeri biztos.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k) Magyar Levente parlamenti (b) és Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár (j) társaságában éves meghallgatásán az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén az Országház Apponyi Albert-termében 2020. december 10-én (forrás: MTI/Szigetváry Zsolt)
A kuratórium tagjai: Kiss-Parciu Péter (Regionális és Határ Menti Gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár a külügyben), Pacsay-Tommasich Orsolya Mária (a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára), valamint Jákli Gergely (az Eximbank vezérigazgatója) és Virág Zsolt (a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa).
A kekva annyira önálló szerv, hogy a mindenkori kormány nem tud beleszólni a későbbiekben a kuratórium összetételébe, például ha valaki kiesik közülük, akkor a többiek választanak a helyére valakit. Vagyis az államtól való teljes függetlenség nem csak a pénzköltés ellenőrizhetetlensége miatt jelent nagy veszélyt, hanem személyi ügyekben is: a Fidesz sem tudja majd leváltani egy, esetleg kegyvesztetté váló emberét, de kormányváltás esetén is maradnak a fideszesek a közpénzzel kitömött alapítványoknál, például Szijjártó helyettese a KEÉÖMA élén.
Erdélyi Katalin
A cikk az Átlátszó és az Átlátszó Erdély közös projektje keretében, a News Spectrum támogatásával készült. A magyarországi cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. A horvátországi adatokkal az Oštro segített. Címlapkép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éves meghallgatásán az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén az Országház Tisza Kálmán termében 2019. november 26-án. Mellette Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára (forrás: MTI/Koszticsák Szilárd)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Országos jelentőségű, védett természeti területre terveztek parkolót és fogadóépületet Tihany frekventált részén. A kormányhivatal szerint a beavatkozás nem fog jelentős...
A Magyar Bírósági Végrehajtói kar szakmai lapjában találtunk egy most nagyon aktuális, korábbi írást Völner Pál tollából. A korrupciós ügyészségi...
Háromrészes cikksorozat keretein belül fogjuk megvizsgálni a gyakori függőségekhez – az alkoholhoz, cigarettához, kábítószerhez – köthető adatokat. Diagramjainkon bemutatjuk a...
Tízmilliárdokból épül a belügyesek szent grálja, a Magyarország biztonsági kamerarendszereit felújítani és egy nagy hálózatba összekötni hivatott Szitakötő-projekt. A rendszer...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!