Háromrészes cikksorozat keretein belül fogjuk megvizsgálni a gyakori függőségekhez – az alkoholhoz, cigarettához, kábítószerhez – köthető adatokat. Diagramjainkon bemutatjuk a felhasználási szokásokat, a magyarországi és nemzetközi árakat, valamint a megbetegedések és halálozások számát is. Az első részben az alkoholfogyasztást fogjuk bemutatni e szempontok alapján.

Cikksorozatunk első részében az alkoholfogyasztás problémakörét járjuk körbe – a KSH statisztikái alapján megnéztük a lakosság alkoholfogyasztási szokásait szociodemográfiai tényezők szerint, valamint a hazai alkoholárak változását. Az Eurostat és az OECD adatbázisait felhasználva pedig nemzetközi perspektívában hasonlítottuk össze az alkoholos italok árindexét, az éves fogyasztást, illetve az alkoholhoz köthető halálesetek számát.

Érdekes, hogy annak ellenére, hogy az alkoholfogyasztás mértéke fontos egészségügyi faktor, meglehetősen kevés a friss, naprakész adat. Több esetben is szembesülnünk kellett azzal, hogy bizonyos adatbázisok már évek óta nem lettek frissítve, így nehéz egy teljesen aktuális képet bemutatni. Ezt a hiányosságot igyekeztünk azzal kompenzálni, hogy minél több oldalról vizsgáljuk meg a problémát.

Az alkohol legnagyobb fogyasztói: iskolázott, középkorú férfiak

A hazai alkoholfogyasztási szokásokat 2009-es, 2014-es és 2019-es adatok alapján vizsgáltuk, amit korcsoport, iskolázottság, nem és régió szerint ábrázoltunk. A KSH statisztikája a népességet alkoholfogyasztás alapján 4 kategóriára osztja: nagyivó, mérsékletes alkoholfogyasztó, alkoholt ritkán fogyasztó és alkoholt nem fogyasztó.

A KSH meghatározása szerint nagyivónak tekinthetők azok a nők, akik a kérdezést megelőző héten összesen több mint 7, illetve azok a férfiak, akik több mint 14 egységnyi alkoholt fogyasztottak. Mértékletes alkoholfogyasztóknak tekintették azokat, akik legalább heti gyakorisággal fogyasztottak alkoholt, alkoholt ritkán fogyasztóknak nevezték azokat, akik szoktak szeszes italt fogyasztani, de hetinél ritkább gyakorisággal.

Magyarországi alkoholfogyasztási szokások nemek szerint 

Általánosnak mondható mindhárom év statisztikája alapján, hogy a nőknél magasabb az alkoholt nem fogyasztók és alkoholt ritkán fogyasztók aránya, a férfiaknál a mértékletes alkoholfogyasztók és a nagyivók emelkednek inkább ki.

2009-hez képest mind a férfiak, mind a nők esetében csökkent az alkoholt nem fogyasztók száma, több alkoholfogyasztó lett. A legjelentősebb növekedés a mértékletes alkoholfogyasztó nőknél látható – 2009-ben a lakosság 5,9 százalékát tették ki, míg 2019-re ez az érték 10,61 százalékra növekedett.

Korcsoport szerint a fogyasztók 15-17, 18-34, 35-64, 65 és afeletti kategóriára vannak osztva. Kiugró érték a 15-17 éves korcsoport esetében látható, amikor 2014-ben nulláról 2,9%-ra emelkedett a nagyivók száma. A felnőtt lakosság esetében a legtöbb alkoholt nem fogyasztó a 65 év felettieknél figyelhető meg.

Magyarországi alkoholfogyasztási szokások korcsoport szerint 

Iskolázottság alapján a legtöbb alkoholt nem fogyasztó a vizsgált tíz évben a legfeljebb 8 általánossal rendelkező lakosság esetében látható, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között azonban több mint duplájára nőtt a nagyivók száma, és a mértékletes alkoholfogyasztók aránya is meglehetősen magas.

Magyarországi alkoholfogyasztási szokások iskolázottság szerint 

Regionális megoszlás szerint a nagyivók közül a legtöbben Pest megyében találhatók, a legkevesebben pedig a Dél-Alföldön. A mértékletes alkoholfogyasztók nagyrésze budapesti, az alkoholt ritkán fogyasztók szintén Pest megyébe sorolhatók. Az alkoholt nem fogyasztók többnyire a közép-dunántúli régióba tartoznak, míg a legkevesebb alkoholt nem fogyasztó Budapesten található.

Alkoholfogyasztók régiók szerinti megoszlása 2019-ben

Nemzetközi adatbázisból tájékozódva, a teljes lakosságot számítva az Eurostat adatai szerint Magyarországon a legtöbb ember (29,1%) soha nem, vagy az elmúlt 12 hónapban nem fogyasztott alkoholt. A mindennapi alkoholfogyasztás szempontjából átlagosnak mondható a 6,3 %-os érték a környező országokban, kiemelkedően kevesebben Lengyelországban, Romániában és Lettországban fogyasztanak napi szinten alkoholt. Emellett látható egy keleti-nyugati elválás is: a kontinens keleti országaiban kevesebb a napi alkoholfogyasztók aránya, mint nyugaton.

Európai alkoholfogyasztási szokások 2019-ben 

Bár növekedett az alkoholt fogyasztók aránya, a becsült alkoholisták száma 1997 óta a felére csökkent, ami már nagy előrelépést jelent. Ezt a számot a KSH a májzsugorodásban elhunyt emberek számából számolja ki: az adott évben ebben a betegségben elhunytak számát megszorozzák 144-el. Jelenleg (2020-as adatok alapján) 392 ezer a becsült alkoholisták száma, a nyilvántartott alkoholisták jóval kevesebben vannak. Nyilvántartott alkoholistának számítanak a statisztikában az addiktológiai vagy pszichiátriai gondozókban kezelt személyek. A nyilvántartott alkoholisták száma 2017 óta nincs frissítve a KSH-n, az utolsó elérhető adat szerint több mint 15 ezren vannak Magyarországon.

Magyarországi becsült és nyilvántartott alkoholisták száma 

Olcsó, és szinte mi költünk rá a legtöbbet

A magyarországi alkoholárak változását alkoholtípusonként néztük meg, így a diagramon látható a fehér asztali bor, a vörös asztali bor (1,5–2 l, palack), a tankpezsgő (édes fehér, 0,75 literes, palack), a világos sör, a minőségi sör (0,4–0,5 l, palack), a vodka (0,5 l, palack), az Unicum (0,5 literes, ízesített is, nem díszdobozos kivitel, palack) és a gyümölcsaromás szeszesital (0,2 l, palack) árának változása 2017. január és 2021. október között.

Az alacsonyabb árkategóriás alkoholtípusok esetében, például az asztali borok és a sörök esetében szinte alig látható árnövekedés, holott egy majdnem 5 éves időintervallumról van szó. Az Unicum ára a legváltozékonyabb, 2017-hez képest kicsivel több mint 35 százalékkal növekedett, a legmagasabb 2020 áprilisában volt 4590 forinttal.

Alkoholos italok árának változása Magyarországon 

Nemzetközi viszonylatban a környező országok árindexeit hasonlítottuk össze. Az Eurostat az Európai Uniós átlagot határozza meg összehasonlító értéknek (ez 100-as árindexként látható), a számításoknál pedig az országok vásárlóerő-paritását is figyelembe veszi. Ez alapján diagramon ábrázoltuk a különböző országokban az alkoholos italok árának egymáshoz viszonyított változását 2011 és 2020 között. 2011-ben európai átlagár felett volt számos ország árindexe, 2020-ra már csak Horvátország és Ausztria előzi meg az átlagot. 2011-ben még alkoholárak tekintetében feljebb helyezkedtünk el Romániánál és Bulgáriánál, azonban 2020-ra a teljes adatbázis alapján Magyarországon tekinthető a legolcsóbbnak az alkohol.

Alkoholos italok árindexe az EU-s átlaghoz viszonyítva 

Az egyre alacsonyodó árak mellett is a kiadásainak viszonylag magas arányát költi egy átlagos háztartás alkoholra: az Eurostat 2020-ban úgy számolta, hogy a teljes Európai Unió adatai alapján a kiadások 4,4%-a megy alkoholos termékekre, dohánytermékre vagy narkotikumra. Magyarországon ez az arány ennél magasabb, 8% volt. Csak alkoholra az EU háztartásai átlagosan a pénzük 1,8%-át költik, a magyarok pedig a 3,2%-át.

 Egy átlagos háztartás bevételének alkoholra, dohánytermékre és narkotikumra költött aránya EU-s országonként 2020-ban

Az OECD 2021. május 19-én megjelent tanulmányáből kiderül, hogy egyes EU-s tagállamokban mekkora az egy főre jutó alkoholfogyasztás (literben). Magyarország ebben a lista közepén van (összesített és nemek szerinti lebontásban is): 11,3 liter a lakosság átlagos alkoholfogyasztása, férfiak körében 11,8 liter, nőknél pedig 5,4 liter. A hazánkról szóló jelentésből az is kiderül, hogy a lakosság egyharmada legalább havi egyszer fogyaszt nagy mennyiségű alkoholt rövid idő alatt.

Átlagos éves alkoholfogyasztás az EU-s országokban 

Alkoholhoz köthető halálesetek számában Magyarország az EU-s lista élén

Az alkohollal kapcsolatos halálozásra nem létezik nemzetközi definíció, országonként és statisztikánként eltérő lehet, ezért az összehasonlítása is nehéz. Az alkoholhoz köthető halálozások számítása egy összetett feladat, de jó irányvonal az alkoholfogyasztáshoz köthető daganatos megbetegedések, valamint az alkohol-specifikus zavarok és mérgezések vizsgálata.

Megnéztük az alkoholhoz köthető gyakori megbetegedések – gyomorrák, májrák, krónikus májbetegség – nemzetközi standardizált halálozási számait a legfrissebb, 2018-as adatok alapján.

A gyomorrák és a krónikus májbetegség esetében a hazai halálozási számok csökkentek, a májráké 2011-hez képest szinte változatlan. A 13 európai ország közül a gyomorrák esetében meglehetősen magasan, negyedik helyen állunk (Horvátország, Románia, Szlovénia előz meg minket). Májrákhoz köthető halálesetek statisztikájában jobb értékkel rendelkezünk, inkább a lista aljához közelítünk. Krónikus májbetegségben csak Romániában és Szlovákiában halnak meg többen, mint nálunk.

Alkoholhoz köthető halálesetek standardizált halálozási száma 

Az Eurostat adatbázisában emellett elérhető egy másik indikátor, az alkohol-specifikus zavarokhoz, mérgezésekhez köthető standardizált halálozási arányszám. Ez az arányszám az Európai Unióban 11.45, míg Magyarországon ugyanez 34.74, ezzel pedig nálunk a legmagasabb az alkoholhasználati zavarokhoz és mérgezésekhez köthető halálozás.

Alkohol-specifikus zavarokhoz, mérgezésekhez köthető standardizált halálozási arányszám

Alkoholfogyasztáshoz köthető korai halálozás terén hazánk az EU-s lista első harmadában helyezkedik el: az OECD 2020 év végén összesített adatbázisában Magyarország az első 10 ország között helyezkedik el, az EU-s átlagnál jóval magasabb értékekkel. 100 ezer főre normalizálva 36,77 főt ér korai halál valamilyen alkoholfogyasztáshoz köthető betegség miatt hazánkban.

Alkoholfogyasztáshoz köthető, lakosságarányos korai halálozások száma az EU-s országokban 

A teljes halálozáson belül is kifejezetten magas hazánkban a halálozások száma az uniós listában: a WHO 2018-ban frissített, 2016-os adatot mutató táblázatából kiolvasható, hogy hazánk hetedik volt, 6,9%-kal. Emellett férfiak körében jóval magasabb volt ez az arány (10,8%), mint a nők körében (3,2%).

Alkoholhoz köthető halálesetek aránya a teljes halálozáson belül, 2016

Az adatgyűjtés segít, hogy egy pontosabb képet kapjunk a hazai alkoholhelyzetről. Összességében elmondható, hogy 2009 óta nő a hazai alkoholfogyasztók aránya, az alkoholárak emellett alig változnak, ami hozzájárulhat a magas alkoholfogyasztási kedvhez. Ugyanez nemzetközileg is igaz, a legfrissebb (2020-as) adatok szerint az alkohol árindexe az EU-ban Magyarországon a legalacsonyabb. A hazai alkoholisták számának csökkenésében jelentős előrelépés látható, azonban az alkoholhoz köthető megbetegedések, halálesetek terén nagyon magasan állunk nemzetközi szinten.

Pete Luca—Szabó Krisztián

Címlapkép: Alkohol-specifikus zavarokhoz, mérgezésekhez köthető standardizált halálozási arányszám