Bezárás
Elátkozott építőipar

Eddig több mint egymilliárd forintba került három tanuszoda, de egyikben sem lehet fürdeni

Már két éve fürdőző gyerekektől kellene hangosnak lennie a sásdi, az enyingi és a balassagyarmati tanuszodának. Ehelyett kettőben csak a gaz nő szép csendben, a harmadik pedig hónapok óta átadásra vár. Pedig már a sásdi tanuszoda energetikai korszerűsítésére is nyert százmillió forint uniós pénzt valaki, amire nagy szükség is lesz, mert ha egyszer mégis megépül, a hátrányos helyzetű térségben működő önkormányzat biztos nem tudja majd finanszírozni az üzemeltetést.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A kormány 2014-ben döntött a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program elindításáról. Az volt a cél, hogy „olyan európai színvonalú tornatermek, tantermek és tanuszodák épüljenek, amelyek hosszú távon szolgálják a fiatalok fejlődését, elősegítve így az adott település köznevelési feladatainak ellátását”. A központi költségvetésből megvalósuló program levezénylőjének a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot jelölték ki, míg a tervezésért és a kivitelezésért a Nemzeti Sportközpontok (NSK) felel.

Első körben, 2015-től országszerte öt iskola, valamint számos tanterem, tornaterem és tanuszoda épült volna – a tervezett létesítményekből azonban csak néhány készült el határidőre. A legkevésbé sikerült projektnek az uszodák építése bizonyult: a 444 2017. szeptemberében írta meg, hogy a 25 tanuszodából mindössze kettőt építettek fel.

Azóta eltelt két év, és bár mára már 17 tanuszodát adtak át, vannak települések, ahol félbemaradt az építkezés, és jó ideje egy kapavágás sem történt.

A tanuszodák egy kaptafára készülnek: minden létesítménybe egy tízszer hatméteres, 32 fokos hőmérsékletű tanmedencét, valamint egy 25-ször 15 méteres sportmedencét terveztek. Az uszodák elsősorban az óvodás és iskolás gyermekek úszásoktatását szolgálják, de tanórákon kívül és oktatási szünetekben a lakosság is igénybe veheti őket. Sőt: elhúzható oldalfaluknak köszönhetően nyáron strandként is funkcionálhatnak.

Az egyenuszodák építésének egyik nagy nyertese egy egyszemélyes cég, a Hanley Service Kft. lett. A korábban offshore hátterű vállalkozás kizárólagos tulajdonosa és ügyvezetője azóta is a budapesti Lacza Zsolt. A korábban ismeretlen cég mindössze 18 nap leforgása alatt 1,7 milliárd forint értékű tanuszoda, illetve tornaterem építésére vonatkozó közbeszerzést nyert el 2016 tavaszán.

A társaság azonban nem csak uszoda-tendereket nyert: megkapták a vizes vb egyik helyszínére, a Balatonfüredre tervezett létesítmények tervezésének és kivitelezésének jogát is, 269,9 millió forintos költséggel. Az Átlátszó akkor megírta, hogy ez az eljárás is – hasonlóan a többihez – hirdetmény nélküli közbeszerzés volt, melyet minden esetben “előre nem látható rendkívüli sürgősséggel” indokolt az ajánlatkérő.

A Hanley Service a 22 új tanuszoda építéséből hatot nyert el: a fehérgyarmati, a kemecsei, a törökszentmiklósi, a balassagyarmati, a sásdi, és az enyingi beruházást. Az előbbi három már elkészült, az utóbbi három azonban valahol elakadt.

Fél éve tesztelik, hogy működőképes-e

A balassagyarmati uszodát 2017-ben kellett volna befejezni, erre azonban nem került sor. A létesítményt ugyan felépítették, ám az átadás valamiért hónapok óta húzódik.

A helyi média tavaly ősszel írt utoljára a beruházásról. A NOOL.hu értesülései szerint a 2018 tavasza óta lelassult, majd elakadt kivitelezési munkák oka a kivitelező pénztelensége volt, amit három ok idézhetett elő: „egyrészt a vállalkozó túlvállalta magát, hiszen tucatnyi létesítményt (tanuszodát, tornatermet és tantermet) nyert el közbeszerzéseken, másrészt az elmúlt években megindult építkezések miatt radikálisan megemelkedtek az alvállalkozói árak” – írták.

De a legfőbb ok a portál szerint az volt, hogy a kivitelezői szerződéseket módosítani kellett az építkezés során fellépett pótmunkafeladatok finanszírozása és az ezekhez köthető határidők módosítása ügyében.

Ebben történt előrelépés tavaly októberben: a nemzeti Sportközpontok jóváhagyta a mintegy 104 millió forintos pótmunkaigényt, amit „az alapozási munkák talajvíz miatti megerősítésére, a tetőszerkezet tervektől eltérő gyártó által előírt rétegrendjének módosítására, és a szennyvízrendszer kiegészítő puffer-tartályainak üzemeltető által előírt beépítésére” fordíthatott a Hanley Service.

Akkor még az volt a terv, hogy – a sikeres terheléses próbaüzem után – várhatóan 2019 elején nyitja meg kapuit a tanuszoda. És bár az önkormányzat a Facebook oldalán márciusban azzal büszkélkedett, hogy a „fűtés és a vízgépészet állja a próbát”, az átadás a mai napig sem történt meg. Megkerestük ezért a Nemzeti Sportközpontokat, ahol kérdésünkre elmondták: a balassagyarmati Révész László Tanuszodában jelenleg a használatbavételi eljárás előkészítési folyamata zajlik.

Az újabb csúszás okairól viszont az NSK nem adott tájékoztatást, ahogy a költségek emelkedéséről sem. Az eredeti szerződés és a NOOL.hu említett cikke alapján azonban a beruházás legalább 414 millió forintba került eddig.

Enyingen és Sásdon azonban idáig sem sikerült eljutni.

Az enyingi tanuszoda júliusban így nézett ki:

Az enyingi tanuszoda

A sásdi tanuszoda pedig így:

A sásdi tanuszoda

Természetesen erre a két uszodára is rákérdeztünk az NSK-nál, amely a következő szűkszavú választ adta: „valóban van csúszás, de meglesznek a tanuszodák, amelyek mind hiánypótlók, hiszen korábban nem voltak a közelben”. A sásdi és az enyingi uszoda „a kivitelező felügyelete alatt, kivitelezési szakaszban állnak”.

Hogy mégis miért álltak le a munkálatok hónapokkal ezelőtt, és miért nincs semmilyen mozgás a területeken, arra az NSK nem reagált.

Megpróbáltunk ezért utánajárni.

Írtunk a kivitelező Hanley Service-nek is, amelynek ügyvezető-tulajdonosa, Lacza Zsolt azonban visszairányított minket a Nemzeti Sportközpontokhoz. Az önkormányzatok szintén tanácstalanok, hiszen nem ők a beruházók, sokszor őket sem tájékoztatják a fejleményekről, sőt, akad, ahol az építési területre sem mehetnek be.

Az alvállalkozók közül egyedül a BS-Technik Kft.-t sikerült utolérnünk – a cég a medencék technológiai gépészeti szerelési munkáit végezte. Elmondásuk alapján ők a rájuk bízott feladatokat befejezték, ki is lettek fizetve, így a beruházás további részleteiről már nem értesülnek.

Végül sikerült olyan munkásokkal felvennünk a kapcsolatot, akik annak idején dolgoztak valamelyik építkezésen. Pontos vagy hivatalos információt ők sem tudtak adni, csak annyit mondtak, hogy nekik pénzhiányra hivatkoztak, amikor leállították a munkálatokat.

„Kellett a pénz máshova” – fogalmazott egyikük.

Ránéztünk ezért a Hanley Service Kft. anyagi helyzetére a cégnyilvántartásban. Az Opten adatai szerint a cégnek egyáltalán nincsenek pénzügyi gondjai: 2016-ban 561 millió forintos árbevétele volt, ez 2017-re 2,1 milliárdra nőtt, 2018-ban pedig közel 1,1 milliárd forint volt, miközben több tízmilliós adózott eredménnyel zárta az üzleti éveket.

Vagyis a cég nem ment csődbe, végrehajtás sincs folyamatban ellene, csak a bejelentett alkalmazottak létszáma csökkent ötről egy főre 2017 tavasza és 2018 nyara között.

Újra írtunk tehát a Nemzeti Sportközpontoknak, hogy cáfolják vagy erősítsék meg az információt, miszerint pénzügyi okai vannak az építkezések félbehagyásának. Erre viszont az NSK cikkünk megjelenéséig már nem reagált.

Tízmilliók pluszmunkákra

A közbeszerzési értesítőből azért annyi kiderült, hogy bár az enyingi uszoda eredetileg 326 millió forintba került volna, a sásdi pedig 329 millióba, a Hanley előbbihez további 29,8 millió, míg utóbbihoz további 55,3 millió forintot kért pluszmunkákra hivatkozva.

Mindkét esetben olyan munkákat jelöltek meg szükségesként, amelyekről úgy tudták, hogy azokat az önkormányzatoknak kell elvégezniük. Mivel azonban ezek a beruházások elvileg 100%-ban állami finanszírozásúak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – fedezet biztosítása mellett – a kivitelezőre hárította a feladatokat.

A Hanley Enying esetében „külső közművekkel kapcsolatos” munkákra hivatkozva, Sásdon pedig „önkormányzati munkarészek átvállalása, pótmunka”, illetve „építési beruházási pótmunkák” címen hívta le a fent említett plusz összegeket.

A két uszodára költött összeg így eddig 355,9, valamint 384,6 millió forintra rúg, miközben a beruházás mindkét helyszínen nagyjából 75%-os készültségű, és a meghosszabbított határidők is lejártak már 2018-ban.

A Hanley Service kivitelezésében el nem készült három uszodára tehát összesen több mint egymilliárd forint közpénzt költöttek el eddig, és még egyik sem használható.

Még el sem készült, de már korszerűsítik

A sásdi uszoda nem csak azért érdekes eset, mert a legkevésbé elkészült állapotban van az első körös uszodák közül, hanem mert már akkor pályázatot nyertek a korszerűsítésére, amikor még csak egy gödör volt kész belőle.

Ahogyan arról a Magyar Narancs 2017-ben beszámolt, a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Kft. (NFSI) Sásd városában a „Dél-dunántúli tanuszodák épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás hasznosításának lehetőségével” elnevezésű projektre százmillió forintot nyert 2017. január 19-én. Azaz akkor, amikor a valós munkálatok még csak az alapozásnál jártak.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint azonban mindez teljesen rendben van. A Narancsnak akkor azzal magyarázták a jelenséget, hogy amikor kiírták az uszodaépítési pályázatot, nem kérték a kivitelezőtől, hogy megújuló energiával működtesse az épületet, csak azt, hogy a későbbiekben alkalmas legyen rá. Mivel azonban szeretnék, ha a fenntartás költséghatékony lenne, tovább fejlesztik – ennek lehet része a százmilliós projekt is.

Az érvelés nem mindenkit győzött meg, így Berkecz Balázst, (az akkor még működő) Együtt alelnökét sem, aki feljelentést tett ismeretlen tettes ellen közokirat hamisítás, hamis magánokirat felhasználása, költségvetési csalás, hűtlen kezelés, valamint hanyag kezelés gyanúja miatt. Berkecz többek között arra is kíváncsi lett volna, ki „birtokolja” a még nem is létező intézményt, mi köze az NFSI-nek az uszodához, és hogyan nyerhetett egy olyan pályázat, amelyben új építésű létesítményről van szó, amit a kiírás eleve kizár.

A nyomozás 2017 szeptemberéig tartott, amikor is a NAV Közép-Magyarországi Bűnügyi Igazgatósága bűncselekmény hiányában megszüntette azt.

A politikusnak küldött indoklás szerint a döntés idején még nem kell minden olyan feltételnek fennállnia, amelyeknek a támogatás nyújtása idején fenn kell állniuk. Vagyis a támogatás nyújtásáról szóló döntés korábban is meghozható, hiszen annak nem feltétele a meglévő építmény, csupán a kivitelezésnél lesz az. A tanuszoda felépítése, illetve energetikai korszerűsítése ráadásul két teljesen különálló projekt: utóbbira csak azután kerül sor, ha előbbi megtörtént.

A hatóságok úgy vélték, mindezek figyelembevételével az épülő sásdi uszodára beadott pályázat anyaga a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelt, és a pályázó nem tévesztette meg az elbírálásra jogosult hatóságot.

Eddig több mint egymilliárd forintba került három tanuszoda, és egyikben sem lehet fürdeni from atlatszo.hu on Vimeo.

Nehéz fenntartani a tanuszodákat

A sásdi uszodát tehát – ha egyszer elkészül – azonnal korszerűsíthetik is. Ami nyilván sokat nyom a latban fenntarthatóság szempontjából.

Mert bár az ígéretek szerint a tanuszodák működtetését és karbantartás költségeit a Nemzeti Sportközpontok biztosítja, ha egyszer az állam úgy dönt, mégsem kívánja tovább fenntartani a létesítményeket és átadja azokat az önkormányzatoknak, nagy szükség lesz az energiahatékony megoldásokra.

Az országban ugyanis több példa akadt arra, hogy hónapokra felfüggesztették egyes uszodák működését, miután az önkormányzatok egyszerűen nem tudták kigazdálkodni a szükséges összegeket. Így jártak el például a Baranya megyei Komlón és Pécsváradon is, ahol még 2009-ben döntöttek először arról, hogy a 2004-ben, illetve 2006-ban elkészült létesítményeket hónapokra bezárják, milliókat takarítva meg ezzel a helyi költségvetésnek.

Akkor a pécsváradi létesítmény fenntartása éves szinten 40 millió forintba került, miközben a bevétele csak 4 millió forint volt. A két hónapos szünettel tíz éve 8 millió forintot spórolt a város. A korlátozás néhány fajtája ma is érvényben van: az uszoda nyáron nincs nyitva, ahogy tanév közben hétvégénként sem. Hasonló a helyzet Baranya második legnagyobb városában, Komlón is, ahol csak január elejétől június végéig, illetve szeptember elejétől december közepéig látogatható a létesítmény.

Kalkulációink szerint egy ilyen uszoda fenntartása manapság akár 60-80 millió forint is lehet évente, amit bizonyos önkormányzatok saját forrásból bajosan tudnának fedezni. Főleg, ha olyan kicsi, hátrányos helyzetű térségben lévő településről van szó, mint például Sásd.

Katus Eszter

Videó: Bodoky Bence. A cégadatokat az Opten szolgáltatta.

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom