A helység kalapácsa

2015 óta 722,5 millió forint kedvezményt kaptak a ferencvárosi lakásvásárlók az önkormányzattól

 

A önkormányzat által nyilvánosságra hozott adatok alapján Ferencváros az elmúlt két és fél évben 94 lakást adott el féláron vagy annál is olcsóbban. Összesen 1,39 milliárd forint forgalmi értékű ingatlantól vált meg így a kerület 668,5 millió forintért, vagyis a vevők összesen 722,5 millió forint engedményt kaptak. Ötvenöten 15 éves részletfizetési kedvezményt is kaptak, tehát a vételárat ráérnek 2030-32-ig kifizetni.

A Magyar Nemzet 2016 decemberében kezdett írni a ferencvárosi ingatlanügyekről. A lap munkatársa, Horváth Csaba cikksorozatban számolt be arról, hogy korábbi és jelenlegi fideszes tisztségviselők és rokonaik, valamint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tanácsadója és férje is rendkívül olcsón kaptak önkormányzati bérlakást a kerületben, Bácskai János (Fidesz-KDNP) polgármester titkárnőjének (aki Vác fideszes alpolgármesterének felesége) egy rokona pedig hatalmas haszonnal adott túl a kedvezményesen megvásárolt IX. kerületi bérlakásán.

A fideszes Tényi István hűtlen kezelés miatt feljelentést tett, és bár azt a rendőrség először elutasította, az ügyészség 2017 februárjában elrendelte a nyomozást. Bácskai János polgármester akkor azt mondta a Magyar Nemzetnek, örül annak, hogy nyomozás indult, és reméli, a lap majd arról is beszámol, amikor az ügyészség lezárja a vizsgálatot.

Közben a 444 is elkezdett foglalkozni a ferencvárosi ügyekkel, legutóbb épp arról írtak, hogy az önkormányzat gazdasági bizottsága szeptember 6-án több bérlakás sorsáról döntött. Köztük egy olyanról, amelyben dr. Görgényi Máté fideszes képviselő lakik a családjával, és édesanyja bérli az önkormányzattól.

Görgényi a gazdasági bizottság tagja, de az érdekeltségébe tartozó lakásnál nem szavazott az ülésen.

Ezután az Átlátszó felfedezett a kerület honlapján egy 30 oldalas listát, amely a 2015 április 15. és 2017. szeptember 6. között eladott ingatlanok (lakás és nem lakás célúak egyaránt) adatait tartalmazza. Szerepel rajta a vevők neve, az ingatlan forgalmi értéke és vételára, valamint a szerződéskötés dátuma, és a fizetési határidő is.

Kigyűjtöttük az önkormányzat által közzétett adatbázisból a forgalmi értéknél olcsóbban eladott lakásokat, és táblázatba rendeztük, illetve az alábbi térképen ábrázoltuk őket.

 

 

A listánkon szereplő 94 lakás forgalmi értéke összesen 1,39 milliárd forint, de a vevők csak 668,5 millió forintot fizetnek/tek értük, vagyis Ferencváros 722,5 millió forint kedvezményt adott a vásárlóknak.

Az önkormányzat általában az ingatlanok (önkormányzati értékbecslő által megállapított) forgalmi értékének felét engedte el a vevőknek. Néhányan viszont a félárnál is kevesebbet fizettek: egy Üllői úti 14,6 millió forintos lakás például 5,8 millióért, egy 25,5 milliós Lónyai utcai lakás pedig 10,2 millió forintért talált új gazdára.

A legnépszerűbb házak 

– Thaly K. u. 50. (kilenc lakás)

– Thaly K. u. 52. (négy lakás)

– Viola utca 17. (öt lakás)

– Viola u. 21. (nyolc lakás)

– Viola u. 52. (hat lakás)

– Balázs B. utca 7/B (hat lakás)

Emellett összesen nyolcan vettek ingatlant a Ráday utca különböző épületeiben, négyen a Mester u. 46-ban, ketten-ketten a Bokréta utca 15-ben és 33-ban,  és szintén ketten-ketten a Tűzoltó u. 32/A-ban és 32/B-ben.

A ferencvárosi önkormányzat által féláron vagy annál is kevesebbért eladott 94 lakás között 55 olyan van, amelyeknek a vételárát csak 2030-32-ig kell kifizetniük az új tulajdonosoknak. Vagyis nem szerződéskötéskor kérte tőlük a pénzt az önkormányzat, hanem 15 éves fizetési határidőt kaptak, ami további könnyebbséget jelent. Ha addig eladják a lakást piaci áron, akkor pedig több milliót is nyerhetnek az üzleten.

Megkérdeztük a ferencvárosi önkormányzatot, hogy

– mikor és miért tették közzé az ingatlaneladások adatait tartalmazó listát

– egyes ingatlanokat miért az értékbecslő által megállapított forgalmi értéknél jóval kevesebb összegért adott el az önkormányzat

– egyes vevőknek miért csak 2030-32-ig kell kifizetniük a vételárat

Bácskai János polgármester válaszában azt közölte, hogy a 1993. évi LXXVIII. törvény adta felhatalmazással élve a kerület 2006-megalkotta a jelenleg is érvényben lévő, 7/2006.(III.10.) számú rendeletet, amely az önkormányzat tulajdonát képező lakások elidegenítésének feltételeit szabályozza.

A rendelet szerint a bérlakások forgalmi értékét csökkenteni kell a bérlő által elvégzett értéknövelő és számlával igazolt beruházások értékével, a vételár pedig az így csökkentett forgalmi érték 40 százaléka, illetve a teljesen felújított épületekben 50 százaléka.

A rendelet értelmében a lakásvásárlóknak szerződéskötéskor a vételár 20 százalékát kell egy összegben kifizetniük, a fennmaradó összegre pedig 15 éves részletfizetési kedvezményt kaphatnak 3 százalékos kamat mellett.

28.§

(1) A bérbe adott lakások eladásánál a szerződés megkötésekor a vételár 20%-át kell egy összegben befizetni. A szociális alapon bérbe adott lakásoknál a szociálisan rászorult bérlő esetén ez a kötelezettség nem áll fenn.

(2) A vételárhátralékra a szerződés megkötésekor – 3%-os kamat megfizetése mellett – 15 éves részletfizetési kedvezmény adható.

Bácskai János tájékoztatása szerint az Átlátszó által most feldolgozott listát az önkormányzat az 53/2015.(II.19.) számú határozat alapján tette közzé, az ugyanis kimondja, hogy ingatlaneladások esetén a szerződések létrejöttétől számított 14 napon belül közzé kell tenni a hivatal honlapján a szerződések adatait kereshető formában.

Az önkormányzat által közzétett listán szerepel Lukács Csaba, a Magyar Nemzet főmunkatársa is, aki a táblázat szerint 2015-ben egy 14,87 millió forint értékű lakást vett a Balázs Béla utcában 7,435 millióért, vagyis féláron. A vételárat akkor kifizette, nem kapott fizetési haladékot.

Lukács Csaba az Átlátszó megkeresésére elmondta, hogy másokkal együtt 2010-ben a ferencvárosi önkormányzat által meghirdetett nyílt pályázaton vett részt, hogy bérlakásba költözhessen.

Ezen a pályázaton az nyert, aki a legnagyobb összegű bérleti díjat fizette ki egy összegben, és ő akkor 60 havi bérleti díjat (4,2 millió forintot) tett le előre abban a reményben, hogy később megvásárolhatja majd az ingatlant kedvezményes áron, mert tudott az ezt lehetővé tevő 2006-os önkormányzati rendeletről, ahogy sokan mások is.

2015-ben kérvényezte is, hogy a szabályoknak megfelelően megvehesse a bérelt ingatlant, és bár először az önkormányzat nem akarta, végül eladta neki a lakást, amiben azóta is él. Lukács szerint neki nem kellemetlen, hogy kollégája azóta több cikket írt a ferencvárosi ingatlanügyekről, mert több ezren vettek lakást hozzá hasonló módon a kerületben.

Szerinte csak azok az esetek problémásak, amikor politikusok vagy rokonaik jutottak kedvezményes áron önkormányzati ingatlanhoz, vagy olyanok, akik rövid időn belül túl is adtak a lakáson, tehát nem lakhatási, hanem befektetési céllal vettek meg egy ingatlant.

A ferencvárosi városrehabilitációt még 1992-ben kezdte el a kerületet 2010-ig vezető előző polgármester, Gégesy Ferenc (SZDSZ). A program lényege az volt, hogy az önkormányzat a rossz állapotú ingatlanokat lebontotta, majd eladta a telkeket, és a befektetők új épületeket húztak fel rajtuk.

A régi házak bérlőinek másik lakást vagy pénzt ajánlott fel az önkormányzat, tehát a kerület megújulása együtt járt egy jelentős mértékű lakosságcserével is. A rehabilitált területről elköltözött a kispénzű lakosság jelentős része, és az új tömbökben megjelentek a jobb anyagi helyzetű értelmiségiek, fiatal párok/családok, illetve a befektetési céllal lakást vásárlók.

Rengeteg önkormányzati bérlakást is eladott a kerület, az értékesített ingatlanokból befolyt bevételt pedig a közterek és épületek felújítására fordította, így a kerület fokozatosan modernizálódott. 2016-ban a ferencvárosi rehabilitáció elnyerte az építészeti szakma legkiemelkedőbb nemzetközi elismerését, a FIABCI Prix d’Excellence nagydíját.

Erdélyi Katalin

Megosztás