Az Alkotmánybírósághoz fordulunk az első jogerős elutasítás ellen

A Fővárosi Ítélőtábla szerint is eltitkolható az Operaház átvilágításáról készített jelentés, de nem adjuk fel. Még tavaly nyáron a nemzeti erőforrás minisztertől kértük ki az Operaház átvilágításával összefüggésben a miniszteri biztos által készített jelentést. Az akkori sajtóhírek szerint a jelentés hatszáz oldalon részletezte az egymilliárd forintot meghaladó értékre elkövetett visszaéléseket. A miniszter megtagadta a jelentés kiadását, ezért perre vittük az ügyet. Meggyőződésünk volt, hogy ha egy miniszteri biztos ilyen nagyságrendű, közpénzekkel kapcsolatos visszaélésre bukkan, annak minden részletéről tudnia kell a nyilvánosságnak is.

Az adatigénylés megtagadása ellen benyújtott keresetünket a Fővárosi Törvényszék elutasította, mivel szerinte az igényelt jelentés egésze nem minősül adatnak.

Az első fokú döntés ellen fellebbeztünk, de a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is elutasította keresetünket, igaz némileg kifinomultabb érveléssel. Az ítélőtábla szerint ha a jelentés egy részének van döntés-előkészítő jellege, akkor az egész dokumentáció osztja ezt a minősítést. Megállapította továbbá, hogy az adatkezelőtől nem várható el, hogy leválogassa azon adatokat, amelyek megismerhetőségének egyébként nincs törvényi akadálya.

Szerintünk a jogerős másodfokú ítélet jogértelmezése a közérdekű adatok megismeréséhez való jog sérelméhez vezet, ezért alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybíróságtól kérjük, hogy állapítsa meg: a két bírói döntés ellentétes az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésével, amely elismeri a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot, és semmisítse meg az ítéleteket.

Megértjük, és helyeseljük, hogy a közigazgatás döntési folyamatában egyes adatok nem nyilvánosak. Minden bizonnyal nehezebb lett volna az Operaház átvilágításáért felelős miniszteri biztosnak elvégeznie a munkáját, ha megállapításai az átvilágítás közepén sajtónyilvánosságot kapnak. Jelentésének benyújtása után azonban a nyilvánosság korlátozásának ez az indoka többé nem áll fenn. Ezért az Alkotmánybíróság korábbi határozatainak figyelembevételével született törvényi szabályozás is alkalmazza ezt a megkülönböztetést: a döntést megelőzően az adatigénylés teljesítéséről az adatkezelő szabadon dönt, azt követően viszont igazolnia kell, hogy az adatigénylés teljesítése veszélyeztetné az adatkezelő működését.

Nagyon aggasztónak tartjuk azt az ítélőtáblai megállapítást is, hogy az adatkezelő közérdekű adatok nyilvánosságát arra tekintettel is megtagadhatja, hogy nincs kedve elkülöníteni azokat a titkolható adatoktól. Az ítélőtábla döntése – ha joggyakorlattá válna – ezt az elvet tenné zárójelbe, és így a közérdekű adatok megismerése alapvető jogból kormányzati keggyé válna.

Az Alkotmánybíróság korábbi, a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő határozataiban progresszív és nyilvánosságpárti gyakorlatot követett. Bízunk abban, hogy alkotmányjogi panaszunk alapján olyan döntés születik, ami nem változtat ezen.

A keresetlevelet letöltheti innen. (PDF)

Az elsőfokú ítéletet letöltheti innen. (PDF)

A fellebbezésünket letöltheti innen. (PDF)

A másodfokú ítéletet letöltheti innen. (PDF)

Az alkotmányjogi panaszt letöltheti innen. (PDF)