A Nemzeti Erőforrás Minisztérium ellen pert indítottunk annak érdekében, hogy a minisztérium adja ki közérdekű adatként az Operaház gazdálkodásának átvilágításáról készített (a miniszteri biztos szerint milliárdos visszaéléseket feltáró) jelentést. A tárca arra hivatkozott, hogy a jelentés döntés megalapozását szolgálja, ezért nem köteles azt a részünkre kiadni. A perben ma volt az elsőfokú tárgyalás.
A mai tárgyalás is jórészt azon kérdés körül forgott: tényleg döntés-előkészítő adat-e a jelentés teljes egészében, vagy vannak olyan részei, amelyeket a minisztériumnak nyilvánosságra kell hoznia. Mi azt hangsúlyoztuk, hogy a jelentésben szereplő ténymegállapítások mindenképpen a nyilvánosságra tartoznak, erre a minisztérium képviselőjének az volt a válasza, hogy a ténymegállapítások megalapozottságáról a tárca nincs meggyőződve, ezért nem is hozhatóak nyilvánosságra. Azt a magunk részéről nem feltételezzük, hogy egy miniszteri biztos valótlan ténymegállapításokat tesz és erről még a nyilvánosság előtt is beszél, ha így lenne mindenesetre, az még egy ok arra, hogy a közvélemény tisztán láthasson a közpénzekből gazdálkodó Operaház működését illetően.
A bíróság végül egy huszáros vágással az érdemi vitakérdésben nem foglalt állást, hanem arra hivatkozva utasította el a keresetet, hogy a jelentés egésze nem minősül adatnak, így közérdekű adatnak sem: pontosan meg kellett volna jelölni, hogy a jelentésből mire vagyunk kíváncsiak.
Perjogilag az már önmagában érdekes, hogy miként dönthetett így a bíróság, amikor az alperes is elismerte, hogy a kérésünk közérdekű adat igénylésére irányult. De ezen túl is abszurd helyzetet eredményezne, ha meg kellene jelölni, hogy a jelentésből pontosan mire vagyunk kíváncsiak – hiszen éppen az a per tárgya, hogy a jelentés nem ismerhető meg a számunkra. Ami pedig nem ismerhető meg, abból értelemszerűen nem konkretizálható az adatigénylés.
Az elsőfokú bíróság döntése a véleményünk szerint ezen túl sincsen összhangban a jogszabályokkal és annak bírósági értelmezésével. Az adatvédelmi törvény egyértelműen rögzíti, hogy a közérdekű adat e minősége nem függ „önálló vagy gyűjteményes jellegétől”, vagyis a számos közérdekű adatot tartalmazó dokumentum maga is (gyűjteményes) közérdekű adatnak minősül. Ezzel összhangban a bírói gyakorlat adatnak tekinti az alkotmánybírósági indítványt vagy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentését is. Arra hivatkozással tehát szerintünk nem lehetett volna elutasítani a keresetet, hogy a miniszteri biztos jelentése nem is minősül adatnak, így közérdekű adatnak sem.
A nyilvánosságra tartozik, hogy tényleg történtek-e milliárdos visszaélések az Operaházban. Fellebbezünk.
Szakértők szerint újra kell vizsgálni a környezetvédelmi engedélyt, a hatóság ingerküszöbét azonban nem érték el a bekövetkezett változások.
Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, miután megtagadták az útjavításokkal kapcsolatos közadatok kiadását.
Az állami cég állítja, azért nem adja ki az árlistákat, mert azokat Balásy cégei üzleti titoknak minősítették.
A gyerekek nem kicsi felnőttek – vallják a gyerekorvosok, akik szerint nem jó, hogy Pest megyében csak három helyen van gyerekügyelet.
