A Külügyminisztérium alá tartozó Adria Port Zrt. az elhagyott trieszti ipartelep megszerzése után rendelt egy hatástanulmányt akkori árfolyamon 160 millió forint közpénzért. A megbízást elnyerő PricewaterhouseCoopers feladata az volt, hogy „egy műszakilag megvalósítható és kereskedelmi szempontból előnyös fejlesztési tervet és üzleti modellt” mutasson be. Tavaly augusztusban közadatigénylésben kértük ki a dokumentumot, az Adria Port Zrt. azonban döntéselőkészítésre és üzleti titokra hivatkozva nem adta ki. Panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, s ennek hatására az állami cég most végre megküldte a trieszti kikötő hatástanulmányát. Viszont a nagy részét kisatírozták feketével.
Szijjártó Péter külügyminiszter 2019 nyarán jelentette be, hogy „egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező 32 hektáros területet vásárolt meg Trieszt kikötőjében 31 millió euróért, 60 éves koncessziós szerződés keretében”. A területen korábban olajfinomító működött, ami jelentős szennyezést hagyott maga után. Ráadásul se kikötő, se logisztikai központ nincs ott, így nagyon sok közpénzbe fog kerülni a kikötő kialakítása, amit egyébként a magyarországi akkugyárakkal reklámoz a kormány külföldön.
A trieszti kikötőprojektre létrehozott állami cég, az Adria Port Zrt. három és fél évvel ezelőtt, 2021 januárjában írt ki közbeszerzést a trieszti kikötő megvalósíthatósági tanulmányára. A tendert 2021 májusában hét ajánlattevő közül a PricewaterhouseCoopers (PwC) Magyarország Kft. nyerte nettó 445 ezer eurós (akkori árfolyamon 160,2 millió forintos) ajánlattal. A cég feladata az volt, hogy „egy műszakilag megvalósítható és kereskedelmi szempontból előnyös fejlesztési tervet és üzleti modellt” mutasson be. Közel két évvel azután, hogy Szijjártó Péter bejelentette az ügyletet, és több hónappal a 2020 végén lezárult adásvétel után.
Tavaly augusztusban közadatigénylésben kértük ki a trieszti kikötőprojekt miatt létrehozott állami cégtől a megvalósíthatósági tanulmányt. Az Adria Port Zrt. azonban válaszában megtagadta a dokumentum kiadását arra hivatkozva, hogy „a szóban forgó megvalósíthatósági tanulmány döntéselőkészítő adatnak és üzleti titoknak minősül”. Ez meglehetősen furcsa volt annak fényében, hogy a trieszti területtel kapcsolatos kormányzati döntések már nyilvánvalóan megszülettek, hiszen adatigénylésünk idején már közel 3 éve megvásárolták az ipartelepet, és a fejlesztés előkészületei is megkezdődtek.
Az adatigénylés megtagadását és a megvalósíthatósági tanulmány titkolását jogsértőnek tartottuk, ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk az ügyben. Bejelentésünk nyomán a NAIH vizsgálatot folytatott le, melynek eredményeképpen most, 2024. november közepén az Adria Port Zrt. megküldte a trieszti kikötő hatástanulmányát egy levél kíséretében. A levélben azt írják, hogy a dokumentumból „kitakarásra kerültek azon adatok, amelyek kiadását a
vonatkozó jogszabályok alapján meg kell tagadnunk”.
Ez még nem szokatlan, hiszen rendszeresen előfordul, hogy egy-egy (általában személyes) adatot, például telefonszámot vagy címet kitakarnak az adatgazdák a kiadott dokumentumokból. A trieszti kikötő esetében azonban más a helyzet:
A 192 oldalas hatástanulmányból 167 oldalt teljesen, 7-et pedig részlegesen kisatíroztak feketével.
A teljesen kitakart oldalaknak csak a fejlécét nem feketézték be, a részlegesen kitakart oldalak között pedig ott van rögtön a tanulmány címlapja és a tartalomjegyzék is. A dokumentum ugyanis összesen 14 fejezetből áll, de ebből 2 szupertitkos lehet, mert nem csak magában a tanulmányban, de még a tartalomjegyzékben is kitakarták a nevüket.
Az egész dokumentumból csupán 18-at nem satíroztak ki feketével, de ezekből nem is derül ki semmi lényeges: csak az egyes fejezetek címével (kivéve a 2 szupertitkosat) feliratozott stockfotókat, illetve a vonatkozó EU-s és olasz jogszabályokat tartalmazzák.
A trieszti kikötő hatástanulmánya by atlatszo on Scribd
A kitakarásokkal kapcsolatban ezt írta az Adria Port Zrt. a mellékletként csatolt levélben:
„E körben tájékoztatjuk, hogy a Megvalósíthatósági Tanulmányban foglalt adatok, eljárások, tervek, elemzések és az egyéb üzleti titkok, valamint döntés előkészítő adatok egyben kiemelt külgazdasági, külügyi és diplomáciai érdekeket is érintenek, mert azok az Olaszország területén megvalósítás alatt lévő beruházással és egyben a külügyi és külgazdasági kapcsolatok jövőbeli kialakításával összefüggő adatoknak is minősülnek.”
A kormány öt évvel ezelőtt, 2019 őszén hozta létre az Adria Port Zrt.-t a trieszti projekt megvalósítására. Ez a vállalat vette meg az olaszországi területet, valamint az arra 2074-ig érvényes kikötői koncessziót. Az Adria Portnak 2021 óta minden évben van bevétele, ez azonban minimális: 2021-ben kb 850 ezer forint volt, 2022-ben 5,6 millió forint, 2023-ban pedig 6,4 millió. A cég kiadásai viszont ennek sokszorosát teszik ki, csak irodabérlésre majdnem a bevételük tízszeresét költik – fenntartanak egyet Budapesten és egyet Triesztben is.
Mindezek fényében nem csoda, hogy a Külügyminisztérium alá rendelt cég a megalapítása óta masszívan veszteséges: 2019-ben 24,9 millió, 2020-ban 374,5 millió, 2021-ben 354,6 millió, 2022-ben 424,4 millió, tavaly pedig 375,8 millió mínuszt hozott össze. Vagyis az Adria Port Zrt. eddig összesen 1,5 milliárd forint veszteséget termelt.
A területtel sem stimmel minden: a kormány ugyan kikötőnek hívja a megvásárolt trieszti ingatlant, de valójában egy volt olajfinomítóról van szó, amiből konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt akarnak varázsolni. Nagy munka lesz, mert ahogy azt a HVG megírta, a terület partszakasza csupán 300 méter hosszú, a vize pedig csak 13 méter mély, vagyis a lap szerint jelenleg nem is alkalmas nagy konténerhajók fogadására.
A magyar kormány által megvásárolt terület Triesztben (műholdkép: Google, 2024)
Szijjártó Péter külügyminiszter 2022 december elején azt közölte, hogy bemutatták a végrehajtani kívánt fejlesztési koncepciót és Olaszországgal „létrejött egy 45 millió eurós megállapodás, így hamarosan megkezdődhetnek az előkészítő beruházások, hogy 2026-tól a magyar vállalatok a kikötő magyar tulajdonú részét is igénybe vehessék exporttevékenységükhöz”.
Kicsit korábban egy olasz lap, a Trieste News arról írt, hogy a kikötőt összesen 200 millió euró értékben fejlesztik. Az összegből pedig csak 45 millió eurót fizetnek az olaszok (az Európai Uniótól kapott helyreállítási alapból), tehát a fennmaradó 155 millió eurót (kb. 64,8 milliárd forint) feltételezhetően a magyar adófizetők fogják állni. Az azóta eltelt két évben a tervezett összegek természetesen emelkedhettek, de a kormány nem mond semmit a projektről.
Erdélyi Katalin
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Átlátszó-montázs
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A lakóházak közötti úton fognak haladni a kamionok egy új ipari parkba, ahol egy dél-koreai cég építene egy alumínium-szerkezeteket gyártó üzemet.
Sikerrecept: a Palkovics Lászlóhoz köthető Fauszt Zoltán cégei szoftvereket fejlesztenek, amiket aztán a kormány kötelezővé tesz az állami intézményekben.
Mit él át az, aki arra gyanakszik, hogy kollégái bűncselekményt követhettek el? Hogyan bizonyosodik meg arról, hogy nem téved, és miként szánja rá magát a feljelentésre?
Az önkormányzat szerint „az »együttműködés« és az »egyeztetés« sokkal tágabb fogalom, amelynél nem feltétlenül keletkezik olyan adat, amely közérdekű adatigénylés keretében kiadható".
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!